A Tisza favoritja, Kert Attila lett a közmédia vezetője
Magyar Nemzet
2026-11-21 18:49
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület – írta az MTI. Száz nap alatt konszolidálná a közmédiát a vezérigazgatónak megválasztott Kert Attila, aki Szabó Stein Imre mellett versenyzett a posztért .
Kert Attila 1989-ben érettségizett a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban, majd a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanult 1989 és 1996 között. Újságírói pályafutását már egyetemi évei alatt elkezdte: 1992-től 1997-ig a Magyar Rádió munkatársa volt, 1994-től pedig a Magyar Televízió A Hét című műsorának is készített riportokat. 1997-ben csatlakozott a TV2-höz, ahol a Tények című hírműsor szerkesztőjeként dolgozott. 1999-ben főszerkesztővé nevezték ki, 2002-től 2005-ig pedig a csatorna hírfőszerkesztője volt. 2005-ben a Mutató című műsor főszerkesztőjeként folytatta munkáját. 2006-ban négy hónapig az ATV híradójának főszerkesztője volt, majd visszatért a Magyar Televízióhoz, ahol a Híradó hírigazgatójaként dolgozott 2009 januárjáig. Menesztését követően tartalomfejlesztési menedzserként és kommunikációs igazgatóként tevékenykedett, 2010-ben azonban az MTV átszervezésekor elbocsátották. 2011 októbere és 2013 januárja között külsősként ismét a közmédiában dolgozott, a DTK – D. Tóth Kriszta Show szerkesztőjeként. Kert Attila 2013 februárja óta a magyar nyelvű Euronews vezetője. Irányítása alatt indult el az európai hírcsatorna magyar nyelvű adása, majd 2013 novemberében a budapesti irodájukat is megnyitották.
Kert Attila a meghallgatásán arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia, az algoritmusvezérelt közösségi média és a dezinformáció korában soha nem volt akkora szükség közszolgálati médiára, mint napjainkban. Olyan intézményt hozna létre, amely minőségi, független tartalmakkal szolgálja ki a közönséget, köztük azokat is, akik nem tartoznak a kereskedelmi média célcsoportjába.
Szintén meghallgatásán azt ígérte, száz napon belül több fontos változtatást is végrehajt majd. Bemutatná a konszolidált költségvetést, látványosan javítaná a hírműsorok színvonalát, elkészítené a hírszolgáltatási és etikai kódexet, valamint újraindítaná a közmédia hírportálját. Utóbbit egy éven belül a tíz, három éven belül pedig az öt legolvasottabb magyarországi hírportál közé emelné. A tervei között szerepel egy streamingalkalmazás elindítása, a nagy értékű szerződések újratárgyalása és egy új szervezeti struktúra kialakítása is. Létrehozna egy közmédia-ombudsmani tisztséget, az archívumot pedig oktatási és kutatási célokra is hozzáférhetővé tenné. Saját filmek és sorozatok gyártását, valamint átlátható kereskedelmi szabályok bevezetését is ígérte.
Kert Attila pályázatában 25 százalékos létszámcsökkentés szerepel. A meghallgatásán ezt azzal indokolta, hogy a közmédia jövő évi finanszírozása várhatóan 47 százalékkal csökken, amit szerinte nem lehet pusztán belső átszervezésekkel ellensúlyozni.
A megtakarítás egyik lehetséges forrását a sportközvetítési jogokban látja, amelyekre évente mintegy 20 milliárd forintot fordít a közmédia. Emellett a földfelszíni műsorszórás hasonló nagyságrendű költségeit is csökkentené. A nagy értékű szerződések felülvizsgálatával és újratárgyalásával szintén mérsékelné a kiadásokat.
A Kert Attila által vezetett szerkesztőség 2006. október 23-án a többi televíziós csatornához képest j óval később számolt be a gumilövedékek használatáról , és a sérült civilek bemutatása is kisebb hangsúlyt kapott az M1 akkori műsoraiban. Egy korabeli, a Gönczöl-bizottság számára készült médiaelemzés részletesen dokumentálta a különbségeket.
Médiakutató 2007-es őszi számában jelent meg Ságvári Bence, Pillók Péter és Galácz Anna Az erőszak képei a magyar médiában című tanulmánya. A Gönczöl-bizottság felkérésére készült médiaelemzés szerkesztett változata az M1, a HírTV, az RTL Klub és a TV2 2006. szeptemberi és októberi tudósításait vizsgálta.
A kutatók az október 23-i események bemutatásakor jelentős különbségeket találtak az egyes televíziók szerkesztési gyakorlatában. Miközben a HírTV és az RTL Klub már korábban beszámolt a gumilövedékek alkalmazásáról,
az M1 adásában ez a konkrét információ csak este, körülbelül 22 óra 45 perckor jelent meg. Ráadásul akkor is inkább bizonytalan értesülésként, találgatásként kezelték.
Az elemzés szerint az M1 a rendőrség tevékenységét is jóval visszafogottabban mutatta be, mint a HírTV. Utóbbi közvetítéseiben már a kora délutáni óráktól hangsúlyos téma volt a rendőri fellépés jogszerűsége és erőszakossága, valamint a sérült tüntetők helyzete. A HírTV rendszeresen visszatérő felvételekkel és tudósításokkal számolt be a sérülésekről.
Ezzel szemben az M1 közvetítéseiben a sérült civilek képi bemutatása jóval kisebb szerepet kapott. A tanulmány megállapítása szerint a közszolgálati televízió képein lényegében alig lehetett sérültekről készült felvételeket látni, és az sem volt jellemző, hogy a sokkoló képsorokat többször bemutatták volna.