A Mohu állami ellenőrzését szigorítaná a kormány, satuba szorítanák a céget: minden egyes jogsértés után menne a bírság a koncesszornak – 15 napot kapnának
VG
2026-11-21 18:49
Idén nyarán kezdődött a 35 évre kötött hulladékgazdálkodási koncessziós szerződés és a teljes hazai hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálata.
Magyar Péter jelentette be, hogy a kormány a teljes hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatáról döntött. A kormányfő szerint özönlenek a panaszok, a Mohu pedig nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit és célszámait.
A Világgazdaság kérdésére az élő környezetért felelős minisztérium közölte: az átvilágítás a hazai hulladékgazdálkodás valamennyi területére kiterjed, és ennek részeként vizsgálják a cég koncessziós szerződését is. A tárca úgy fogalmazott, hogy a hulladékgazdálkodás állami közfeladat, amelynek ellátásában a gazdasági szempontok mellett a szakmai, környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket is érvényesíteni kell valamennyi piaci szereplőnél.
A minisztérium tájékoztatása szerint
a kormány áttekintette az uniós vállalások teljesülését, és megállapította, hogy a koncesszor több előírt célszámot sem teljesített.
A felülvizsgálat során azt vizsgálják, hogy az ágazat egészében milyen tényezők állnak az elmaradások mögött, és mely területeken van szükség beavatkozásra.
A kormány szigorítaná a Mohu állami ellenőrzését, és kötelezővé tenné a bírság kiszabását, ha a hatóság megállapítja, hogy a társaság megsértette a hulladékgazdálkodási szabályokat. A Világgazdaság értesülései szerint a háttérben folynak az egyeztetések, de a rendszer átalakításáról még nem született döntés.
Az élő környezetért felelős minisztérium november 5-én bocsátotta társadalmi egyeztetésre a hulladéktörvény módosításának tervezetét , amelyhez november 13-ig várták az észrevételeket. A tárca összefoglalója szerint az uniós jogharmonizáció mellett a hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálata során jelzett hatósági tapasztalatok indokolják a szankciórendszer módosítását. A tervezet alapján a hatóság a Mohu megállapított jogsértése esetén minden alkalommal bírságot szabna ki, így megszűnne a lehetőség arra, hogy az ügyet pusztán figyelmeztetéssel zárja le.
A módosítás az át nem vett hulladékért viselt felelősséget is pontosítaná. A hulladék birtokosa mentesülhetne a felelősség alól, ha igazolja, hogy a Mohu vagy annak alvállalkozója miatt nem tudta átadni a hulladékot. Ilyenkor a hatóság a céget kötelezné az átvételre. Az alvállalkozó akkor mentesülhetne, ha bizonyítja, hogy jelezte a problémát a koncessziós társaságnak, a hulladékgazdálkodó cég azonban a figyelmeztetés ellenére elmulasztotta megtenni a szükséges intézkedéseket.
A miniszter felszólíthatná a társaságot a jogszabálysértő szerződési feltételek módosítására. A Mohunak erre tizenöt napja lenne. A tervezet a koncessziós társaság feladatává tenné a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges infrastruktúra biztosítását is. A gyűjtési lehetőségek kialakításánál megfelelő lefedettséget kellene biztosítania területenként és hulladékanyag-fajtánként.
A koncesszió felülvizsgálatának első látható szabályozási következménye így a hatósági fellépés szigorítása lehet. A tervezet a hulladékgazdálkodó vállalatra bízza a hulladékgazdálkodási feladatok ellátását, és nem rendelkezik sem állami tulajdonszerzésről, sem a társaság feladatainak állami átvételéről. A háttértárgyalások alapján egyelőre nyitott kérdés, hogy a most előkészített intézkedéseket követik-e további változtatások a koncessziós rendszerben.
Az elmúlt hónapokban látványosan romlott a közbiztonság Budapesten,
amióta sokan megélhetési lehetőségként tekintenek a visszaváltható palackok és üvegek gyűjtésére.
A gyűjtésre bűnözői csoportok is rátelepedtek, amelyek az ország számos pontjáról felutazva keresik az 50 forintért visszaváltható üvegeket és palackokat. Egyesek naponta 60–80 ezer forintot is kereshetnek ezzel, a kerületi polgármesterek szerint számos esetben a visszaváltásából származó bevételt kábítószer-vásárlásra fordítják.
Lapunkhoz több olyan esetről is érkezett beszámoló, amely arra utal, hogy a palackvisszaváltás körül kialakuló konfliktusok már a kereskedelmi egységek működését is érintik.
A Mohu a Világgazdaság korábbi megkeresésére közölte , hogy nyitottan fogadja a visszaváltási rendszer működésével kapcsolatos javaslatokat. Minden olyan lehetőséget megvizsgál, amely kényelmesebbé teheti a palackok és üvegek visszaváltását.
Lapunk azt is megkérdezte a cégtől, milyen intézkedésekkel szorítanák vissza a kukák feltörését, a hulladék szétszórását, valamint az ebből fakadó köztisztasági és közbiztonsági problémákat.
A hulladékgazdálkodó cég válaszában elismerte, hogy a visszaváltási rendszer társadalmi hatásaira is figyelni kell. A Mohu jelezte: értékelik a tapasztalatokat, nyitottak arra, hogy együttműködjenek az érintettekkel.
A társaság szerint a koncesszió összetett rendszerének újragondolására is szükség van ahhoz, hogy a kitűzött célok teljesülhessenek. A Mohu úgy reagált a kormányfő bejelentésére, hogy egyetért a kormánnyal, hogy felül kell vizsgálni a hulladékgazdálkodási rendszert.
A Világgazdaság értesülései szerint jelenleg az állam ellenőrző szerepének erősödése körvonalazódik. Ebből még nem következik sem állami tulajdonszerzés, sem a Mohu feladatainak átvétele. A készülő szabályok a társaság további működésével számolnak, és azt célozzák, hogy az állam határozottabban léphessen fel, ha a cég nem teljesíti a kötelezettségeit.