← Vissza

● news.bsdnet.hu

Bejelentették: nem kellene többé a szőnyeg alá söpörni a kórházi problémákat

Portfolio 2026-11-21 19:45
A tárca már megkezdte az országos bejelentővédelmi és szervezeti kultúrafejlesztési program kidolgozását. A kezdeményezés az egészségügy valamennyi dolgozójára kiterjedne , az orvosoktól és ápolóktól kezdve a szakdolgozókon át az intézmények többi munkatársáig. A tervezett rendszerben korrupciót, összeférhetetlenséget, etikátlan szakmai gyakorlatot, megfélemlítést, kizsákmányolást és mérgező munkahelyi légkört is jelezni lehetne. Külön figyelmet fordítanának azokra az esetekre, amikor valakit egy korábbi munkahelyéről próbálnak szakmailag ellehetetleníteni. A LÉPÉS Program öt szakmai pillérre épülne. Ezek közé tartozik a helyi szervezeti tanulás és a jó gyakorlatok terjesztése, a bejelentők érdemi védelme, a hatóságok kezdeményező felügyelete, a méltányos felelősségmegállapítás és a szabad megszólalás biztosítása. A minisztérium bizalmas és névtelen bejelentési lehetőségeket, képzett helyi bizalmi személyekből álló hálózatot, valamint az intézményi vezetéstől független bejelentési utakat alakítana ki. A rendszer nemcsak a visszaélések feltárását szolgálná, hanem a dolgozók fejlesztési javaslatainak összegyűjtését és a jól működő intézményi megoldások elterjesztését is. A program fontos eleme lenne annak megkülönböztetése, hogy egy adott probléma nem szándékos emberi hibából, rendszerszintű hiányosságból vagy tudatos visszaélésből ered-e. A cél az arányos felelősségmegállapítás, miközben a korrupció, a szándékos veszélyeztetés és a megtorlás továbbra is következményekkel járna. Az egyik legjelentősebb tervezett változás az lenne, hogy a hatóságoknak nem kellene minden esetben hivatalos bejelentésre várniuk. Ha egy újságcikk, televíziós riport, közösségi médiás bejegyzés vagy más nyilvános dokumentum konkrét, ellenőrizhető tényeket, illetve súlyos visszaélés megalapozott gyanúját tárja fel, az illetékes szerveknek értékelniük kellene az információkat, és indokolt esetben hivatalból vizsgálatot indítaniuk. A hivatalos bejelentés hiánya sem lehet indok arra, hogy egy súlyos, ellenőrizhető problémával ne foglalkozzunk – fogalmazott Hegedűs Zsolt. A miniszter hangsúlyozta, hogy egy sajtóban vagy közösségi médiában megjelent állítás önmagában nem bizonyít jogsértést, ezért az érintetteket nem lehet előzetesen elítélni. Ugyanakkor a visszaélések feltárásával járó kockázatokat sem lehet kizárólag a kiszolgáltatott helyzetben lévő dolgozókra hárítani. A LÉPÉS Program kidolgozásakor több nemzetközi modellt is figyelembe vennének. Az angol egészségügyi szolgálat, az NHS Freedom to Speak Up rendszeréből a biztonságos megszólalás lehetőségét és a helyi bizalmi személyek hálózatát vennék át. A 2015 után fokozatosan kiépített rendszerben a 2025/2026-os időszakban már közel 38 ezer ügyet jeleztek. A dán betegbiztonsági rendszerből a hibák okainak feltárását és a hasonló esetek megelőzését, a skót gyakorlatból a bejelentések független felülvizsgálatát, az írből pedig a bizalmas adatkezelést és a bejelentők támogatását hasznosítanák. Az ausztrál modell a hivatalból induló vizsgálatokhoz és a példaértékű munkahelyi magatartás elismeréséhez szolgálna mintaként. A nemzetközi tapasztalatok alapján a szervezeti kultúra átalakítása hosszú folyamat lehet. Angliában több mint tíz, Dániában több mint húsz éve fejlesztik a kapcsolódó rendszereket, Skóciában pedig közel hat év telt el a független bejelentővédelmi rendszer tervének bejelentésétől annak teljes elindításáig. Egy 2024-ben publikált, öt ausztrál kórházra kiterjedő vizsgálat ugyanakkor már két és fél–három év után mérhető javulást mutatott a tiszteletlen és zaklató munkahelyi magatartások visszaszorításában. A minisztérium a már elindított betegvisszajelző rendszer mellett az egészségügyi dolgozók tapasztalatait is beépítené az ágazat fejlesztésébe. A tervezett program megvalósításában a hatóságokra, a fenntartókra, a kórházi vezetőkre, a szakmai kamarákra és az érdekképviseletekre is feladat hárulna. A miniszter szerint önmagában egy új informatikai felület, jogszabály vagy miniszteri utasítás nem elegendő a változáshoz. Ehhez az intézményi vezetési gyakorlat és a munkahelyi viszonyok átalakítására is szükség lenne. A hibáztatás és a félelem kultúrájából a méltányosságon és az igazságos felelősségvállaláson keresztül a tanulás és a folyamatos fejlődés kultúrájába kell eljutnunk – írta Hegedűs Zsolt. A tárca egyelőre a program kidolgozásán dolgozik, annak bevezetési időpontját nem közölték. A részletekről a miniszter és az Egészségügyi Minisztérium később ad tájékoztatást. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Eredeti cikk megtekintése →