← Vissza

● news.bsdnet.hu

Európa a legrosszabbra készül: az egészségügynek soha nem látott terhelést kellene kibírnia

VG 2026-11-21 20:27
Miközben Európa egy esetleges nagyobb konfliktusra készül, a kormányok egyre többet költenek védelemre, erősítik a NATO keleti szárnyát, és hadseregeiket is felkészítik a veszélyesebbé váló biztonsági környezetre. Van azonban egy másik frontvonal, amely könnyen háttérbe szorulhat: az egészségügy – írja az Euronews . Egy komoly konfliktus – a rakéta- és dróntámadásoktól a vegyi, biológiai és radiológiai fenyegetésekig – soha nem látott nyomás alá helyezheti a kórházakat és az egészségügyi rendszereket. A mesterséges intelligencia fejlődése pedig újabb bizonytalanságot jelent: „Egy egészséges társadalom ellenálló társadalom” – mondta Petter Iversen norvég dandártábornok, az ország tisztifőorvosa és a NATO katonai egészségügyi vezetőinek bizottsági elnöke. Szerinte egy ellenálló társadalom jobban képes elviselni az ellenséges nyomást. A felkészülés ezért nem merülhet ki egy katonai támadás közvetlen következményeinek kezelésében. A kórházaknak tömeges sérülések esetén is működőképesnek kell maradniuk, biztosítani kell a gyógyszerek és orvosi eszközök utánpótlását, az egészségügyi dolgozókat pedig fel kell készíteni a rendkívüli körülményekre. Különösen fontos, hogy a rendszer akkor is működjön, ha egyszerre több válság alakul ki. A mesterséges intelligencia biológiai kutatásokban való alkalmazása az egyik legnagyobb új kihívás. Laurent Muschel, az Európai Egészségügyi Vészhelyzet-felkészültségi és Reagálási Hatóság (HERA) vezetője szerint a jövőben nehezebb lesz megjósolni, milyen fenyegetésekkel kell szembenézni. „Lehet szó mesterséges intelligenciával módosított vírusról vagy egy új vírust fejlesztő állami szereplőről” – mondta. Szerinte megfelelő szabályozásra és ellenőrzési rendszerekre van szükség, mert az AI egyszerre lehet hatékony eszköz az új gyógyszerek fejlesztésében és veszélyes technológia rossz kezekben. Iversen szerint a szintetikus biológia, a bioinformatika és a mesterséges intelligencia kombinációját nagyon komolyan kell venni. A legnagyobb veszélyt továbbra is a vegyi, biológiai vagy nukleáris tömegpusztító fegyverek jelentik. Egy ilyen támadás óriási számú, különböző kezelésre szoruló beteget eredményezhetne. A HERA ezért olyan széles spektrumú kezelések fejlesztésén is dolgozik, amelyek már akkor védelmet nyújthatnak, amikor még nem ismert pontosan a biológiai fenyegetés természete. Az európai országok egyre inkább felismerik a felkészülés szükségességét, de a tudatosság önmagában nem elég. Pénzre, képzésre és rendszeres gyakorlatokra is szükség van. „A 400 méteres versenyen nagyjából 200 méternél járunk” – fogalmazott Iversen. Szerinte különösen a Oroszországgal határos országok és a NATO keleti szárnyán fekvő államok készülnek intenzíven. Németországban, Norvégiában, valamint a balti és északi országokban például növelik a kórházi kapacitásokat. Az infrastruktúra azonban önmagában nem elegendő. Békeidőben a specializált ellátás a hatékonyság kulcsa, háborúban viszont sokkal rugalmasabb rendszerre lehet szükség, amelyben az orvosok és más egészségügyi dolgozók szükség esetén többféle feladatot is el tudnak látni. Hasonlóan sérülékeny az ellátási lánc. Iversen szerint egyszerre van szükség megfelelő tartalékokra és raktárkészletekre, valamint az európai ipari kapacitások megerősítésére, hogy egy válság első hullámát túl lehessen élni, majd alkalmazkodni lehessen a későbbi kihívásokhoz. Az ukrajnai háború számos korábban elméletinek tartott forgatókönyvet már gyakorlati tapasztalattá változtatott. Kórházakat és mentőautókat értek támadások, az egészségügyi dolgozóknak pedig egyre veszélyesebb körülmények között kellett helytállniuk. A háború megmutatta a traumatológiai ellátás, a rehabilitáció és a mentális egészségügyi szolgáltatások jelentőségét. Jarno Habicht, a WHO korábbi ukrajnai képviseletvezetője szerint a sérülések száma miatt különösen a rehabilitáció iránti igény nőtt meg. „Több ezerrel több amputáció történt, mint amennyi a háború nélkül történt volna” – mondta. A mentális egészség szintén komoly kihívás, nemcsak a lakosság, hanem a tartós nyomás alatt dolgozó egészségügyi személyzet számára is. Habicht szerint a döntéshozóknak nemcsak a kórházak épületeire és felszerelésére kell figyelniük, hanem azokra az emberekre is, akik működtetik az egészségügyet: az orvosokra, ápolókra, technikusokra és kisegítő személyzetre. „Végső soron azon múlik minden, hogy ott vannak-e az ápolók, az orvosok és a szükséges kisegítő személyzet” – mondta. Az egészségügy tehát nem csupán a társadalom egyik szolgáltatása, hanem a teljes biztonsági és védelmi rendszer alapvető része.
Eredeti cikk megtekintése →