Olajradiátor, fűtőpanel vagy fűtőklíma – melyik fogyaszt kevesebb áramot?
Profitline
2026-11-22 02:00
Rendszeres fűtésre általában a fűtőklíma fogyasztja a legkevesebbet , pedig első pillantásra annak tűnik a legnagyobbnak a teljesítménye. A magyarázat egyszerű. A radiátoron szereplő wattérték az áramfelvételt mutatja, a klímánál viszont a hirdetésben gyakran a leadott hűtő- vagy fűtőteljesítmény szerepel. Megmutatjuk, melyik számot érdemes nézni, mennyit jelenthet a különbség forintban, és mikor lehet mégis jobb vétel egy egyszerű villanyradiátor.
Képzeljünk el két egyforma méretű nappalit. Az egyik egy társasház közepén van, fűtött lakások között. A másik saroklakásban található, két külső fala és nagy, régi ablaka van. Hiába állítják mindkét termosztátot 21 fokra, egy hideg estén a második szobából gyorsabban távozik a meleg.
A fűtésnek ezt a veszteséget folyamatosan pótolnia kell. Ezért pusztán abból, hogy egy szoba húsz négyzetméteres, még nem lehet megbízható havi fogyasztást mondani.
Két készüléket akkor tudunk érdemben összehasonlítani, ha ugyanannyi hőt kell leadniuk . Tegyük fel, hogy egy nappalinak egy téli napon 12 kilowattóra, röviden 12 kWh hőre van szüksége. Ezt egy olajradiátor körülbelül 12 kWh villamos energiából fedezi.
Egy fűtőklíma, amely aznap átlagosan három egység hőt ad le minden egységnyi felvett áramból, ugyanezt 4 kWh felhasználásával teljesíti. A szoba mindkét esetben megkapja a szükséges meleget, a villanyórán mégis 8 kWh a különbség.
Az olajradiátor kikapcsolás után is meleg. Jelent ez megtakarítást?
Az olajradiátorban egy elektromos fűtőbetét felmelegíti a zárt készülékben lévő olajat, amely a fémfelületen keresztül adja át a hőt a szobának. Az olaj hőt tárol, ezért bekapcsolás után várni kell, amíg a radiátor átmelegszik. Kikapcsolás után ugyanez a tulajdonság kellemes előnnyé válik. A készülék akkor is meleg marad egy ideig, amikor a fűtőbetét már nem vesz fel áramot.
A kihűlés közben leadott hőért azonban a felfűtéskor már fizettünk. Ha egy 2 kW-os olajradiátor fűtőbetétje egy órán át folyamatosan működik, akkor 2 kWh áramot használ . A hő egy részét már eközben megkapja a szoba, a többit később. Az olajradiátor előnyét így főleg az élvezi, aki csendes, ventilátor nélküli fűtést keres, és hosszabb időt tölt ugyanabban a helyiségben.
Egyetlen, teljes teljesítményen végigfűtött órában igen. Az 1000 wattos panel 1 kWh-t, a 2000 wattos radiátor 2 kWh-t fogyaszt. Csakhogy az első készülék ennyi idő alatt körülbelül feleannyi hőt is ad le. Ha a szoba hőveszteségének pótlásához két óra alatt 2 kWh hő kell, azt a kisebb panel kétórányi, a nagyobb radiátor összesen egyórányi fűtéssel tudja biztosítani. A villanyóra mindkét esetben nagyjából ugyanannyit mér.
Egy jól beállítható fali fűtőpanel mégis csökkentheti a kiadást. Gondoljunk egy dolgozószobára, amelyet hétfőtől péntekig reggel nyolctól délután négyig használunk. Ha a panel időzítője a munkaidőhöz igazítja a fűtést, elkerülhető, hogy esténként is ugyanolyan meleg legyen az üres szobában. A megtakarítást itt az hozza, hogy kevesebb ideig tartunk fenn magasabb hőmérsékletet . Egy megfelelően szabályozott olajradiátorral ugyanez az előny elérhető.
Az infrapanel szintén körülbelül 1 kWh hőt ad le 1 kWh áramból, de a hő nagyobb részét sugárzással juttatja el az előtte lévő emberekhez és felületekhez. Ennek egy íróasztalnál lehet igazán érezni az előnyét. Ha a megfelelően elhelyezett panel mellett 19 fokos levegőben is kényelmes dolgozni, elmaradhat az egész helyiség 21–22 fokra fűtésének egy része.
Aki viszont az egész lakásban ugyanazt a léghőmérsékletet szeretné tartani, pusztán az „infra” elnevezés alapján nem számolhat garantált megtakarítással.
A fűtésre alkalmas split klíma levegő–levegő hőszivattyú. A kültéri egység hőt vesz fel a kinti levegőből, a berendezés pedig ezt a hőt a lakásba szállítja. Ehhez áramot használ a kompresszor és a ventilátorok működtetésére. Ha egy adott órában a klíma 1 kWh áram felhasználásával 3 kWh hőt ad le a nappaliban, a különbséget jelentő körülbelül 2 kWh hő a kinti levegőből érkezik. Ez fagypont alatt is lehetséges, bár a kinti hőmérséklet változásával a készülék teljesítménye és fogyasztása is változik.
Vásárláskor két rövidítés segít eligazodni. A COP megmutatja, hogy meghatározott körülmények között egy egységnyi villamos energiával hány egységnyi hőt ad le a gép. A SCOP egy szabványos fűtési idényre vonatkozó mutató. Két klíma összevetéséhez az energiacímkén azonos éghajlati övezethez tartozó SCOP-értékeket érdemes nézni.
A 4-es SCOP ígéretes szezonális adat, de abból nem következik, hogy a leghidegebb januári estén is pontosan négy egység hőt kapunk egy egység áramért.
Maradjunk a napi 12 kWh hőt igénylő nappalinál. Harminc nap alatt ez 360 kWh leadott hő . Az alábbi példában a klíma erre a hónapra átlagosan háromszor annyi hőt ad le, mint amennyi áramot felvesz. A két költségoszlop kerekített, szemléltető árral számol, és csak a fűtés áramköltségét tartalmazza.
A példában a klíma havi 240 kWh-val kevesebb áramot használ, ami a két feltételezett egységáron 8640, illetve 16 800 forint különbség. Érdemes azt is kiszámolni, mi történik egy kedvezőtlenebb hónapban. Ha a klíma átlagos jóságfoka csak 2, a 360 kWh hő leadásához 180 kWh áram kell. Az előny kisebb, de még így is feleannyi villamos energiát használ, mint a közvetlen elektromos fűtés. Egy teljes lakás éves példáját is végigvezeti a SzámoldKi.hu egy 50 négyzetméteres lakás fűtési költségéről szóló elemzése .
A nappali mérőn a villanyfűtés a háztartás többi készülékével közösen használja az évi 2523 kWh kedvezményes mennyiséget . Ha a háztartás fűtés nélkül is elhasználja ezt a keretet, a döntéshez a többletfogyasztás magasabb egységárával célszerű számolni. Ha a fűtés egy része még belefér, a két fogyasztási részt külön kell árazni. A számításhoz a saját számlán szereplő bruttó egységár és a SzámoldKi.hu téli villanyfűtési költségeket és áramtarifákat bemutató útmutatója ad támpontot.
A műszaki feltételeknek megfelelő fűtőklímához külön mért áramkörön H tarifa is igényelhető. Október 15. és április 15. között az ezen elszámolt fűtési fogyasztásra nem vonatkozik az általános 2523 kWh-os korlát. Olajradiátorhoz, hagyományos fűtőpanelhez és infrapanelhez önmagában nem jár ez a tarifa. Aki csak alkalmanként fűt klímával, annak érdemes a külön mérés kiépítésének költségét is összevetnie a várható éves megtakarítással. Melyik elektromos fűtés éri meg a saját lakásunkban?
Ha már van fűtésre alkalmas klíma a nappaliban , és esténként ugyanott kapcsolunk be egy olajradiátort, érdemes először a klímával próbát tenni. Néhány hasonlóan hideg napon, azonos szobahőmérséklet mellett jegyezzük fel a mérőállást. A háztartás teljes fogyasztását látjuk majd, ezért az összehasonlításhoz olyan napokat válasszunk, amikor a többi nagyfogyasztó használata is hasonló. Többet mond két ilyen mérés, mint a készülékek dobozán szereplő wattérték.
Ha egy vendégszobát évente tíz estére fűtünk fel , egészen más eredményt kapunk. Esténként 6 kWh hőigény mellett az olajradiátor egy évben mintegy 60 kWh-t, egy 3-as átlagos jóságfokú klíma 20 kWh-t fogyasztana. A különbség mindössze évi 40 kWh, ami még 70 forintos egységárral is csak 2800 forint évente . Pusztán ezért a megtakarításért kevesen szereltetnének fel külön klímát. Egy egész télen használt nappaliban viszont ugyanez a fogyasztási arány már érdemi beruházást indokolhat.
Többszobás lakásnál az ajtók helye is számít. Egy nappaliba szerelt beltéri egység meleg levegője nehezen jut el a folyosó végén lévő, csukott ajtajú hálóba. Ajánlatkérés előtt ezért azt érdemes végiggondolni, melyik szobában mikor kell melegnek lennie. Előfordulhat, hogy a legtakarékosabb elrendezés a naponta használt közös térben fűtőklíma, az alkalmanként használt kisebb szobában pedig külön szabályozható fűtőpanel.
Ha a fűtőbetét végig teljes teljesítményen működik, 16 kWh-t . Ha a termosztát ezalatt összesen négy órán keresztül fűt, a fogyasztás körülbelül 8 kWh . A pontos értékhez a fűtőbetét tényleges működési ideje számít.
Ha a 3,5 kW a leadott fűtőteljesítmény , akkor 3,5-es pillanatnyi COP mellett ehhez körülbelül 1 kW villamos teljesítmény szükséges. Egy órán keresztül ilyen üzemben a fogyasztás nagyjából 1 kWh. Vásárláskor ellenőrizzük az adatlapon, hogy a hirdetett szám a hűtőteljesítményt, a fűtőteljesítményt vagy az elektromos teljesítményfelvételt jelöli-e.
Azonos szobahőmérséklet, használati idő és hasonlóan pontos szabályozás mellett önmagában a cserétől kevés fogyasztáscsökkenés várható . Akkor lehet érdemi előnye az új panelnek, ha a régi radiátor rendszeresen túlfűti a szobát, vagy az időzítéssel elkerülhető az üres helyiség órákon át tartó fűtése.