Egy rossz részvény is elég, hogy elrontsa az osztalékot – a profik másképp csinálják
Economx
2026-11-22 06:03
Aki osztalékból szeretne rendszeres jövedelmet, könnyen beleesik abba a hibába, hogy a legmagasabb hozamot kínáló részvényeket gyűjti be. Fred Sykes , a Fidelity portfoliómenedzsere szerint, ha valaki pusztán részvényekből akar 5,5–6 százalékos hozamot elérni, jóval gyengébb minőségű portfóliót kap. A Fidelity jövedelemalapja ezért az osztalékfizető részvényeket opciós stratégiával egészíti ki. Így az alap lényegesen jobb minőségű vállalatokat tarthat, miközben továbbra is vonzó jövedelmet fizet.
„A legjobb úgy elképzelni, hogy van egy hagyományos részvényalap, és erre ráírunk opciókat”
– mondta Sykes az Economxnak. Az aktuális piaci helyzettől függően nagyjából a részvénykitettség felére írnak ki fedezett vételi opciót, amiért prémiumot kapnak.
A működés egyszerű. Ha egy részvény árfolyama 100, az alap a 110-ig tartó emelkedésből még részesül, a 110 feletti rész viszont az opció vevőé. Az alap tehát lemond a lehetséges nyereség egy részéről, cserébe rendszeresebb bevételhez jut, amelyet jövedelemként kifizethet a befektetőknek.
Hangsúlyozta, hogy a jövedelem nem ingyen van: az árfolyam-emelkedés felső szakaszával fizetnek érte. A jövedelemalap azoknak szól, akik magasabb folyó jövedelmet szeretnének, nem azoknak akik a teljes hozamot tartják szem előtt.
Sokan úgy gondolják, hogy a fedezett opciók tompítják a piaci visszaesések hatását. Sykes szerint ez tévhit. A beszedett prémium legfeljebb nagyon kis előnyt jelent egy komolyabb áresés mellett. Az alap ellenállóbb hozamprofilját a kiválasztott vállalatok jó minősége adja, nem az opciók.
A kezdők leggyakoribb hibája, hogy a szép kezdeti hozam miatt gyenge minőségű cégekbe fektetnek. Ha a gazdaság romlik, ezek a vállalatok osztalékot vágnak. A kiesést pótolandó egyes befektetők új részvényekre cserélik a papírjaikat, mások a portfólió nagy részére írnak ki opciót, mindezt éppen a mélyponton.
„A legnagyobb veszély, hogy nem bízhatsz a cég által termelt jövedelemben. Amikor esik a piac, az opciós programra kell támaszkodnod, hogy pótold a hiányzó bevételt. Ekkor, a mélyponton, lemondasz a felső szakaszról, és a későbbi emelkedésből sosem tudsz részesülni”
– mondta lapunk kérdésére.
A Fidelity ezért olyan jó minőségű, ellenálló részvényportfólióra épít, amelynek osztalékából az alap kifizetéseinek nagy része fedezhető anélkül, hogy az opciós bevételre kellene hagyatkozni.
Bár a különböző likvid eszközök és a kötvények ma magas hozamot kínálnak, Sykes szerint a részvényjövedelem mellett az szól, hogy reáljövedelemről van szó. A kötvények kamata nem követi az inflációt, a részvényjövedelem viszont a vállalati nyereségből ered, a cégek pedig általában képesek az áraikat az inflációval együtt emelni. Történelmileg az osztalékot is az infláció fölött tudták növelni.
Ezt persze az értékeltségi szintekkel együtt kell mérlegelni, és a részvényjövedelem ingadozóbb is lehet, mint a kötvényé. „Középtávon nagyon vonzó hozamról van szó, de nagyobb ingadozással jár, mint a kötvény” – figyelmeztetett.
„Nincs minimális összeg, amellyel el lehetne kezdeni”
– húzta alá.
Hozzátette, hogy a jövedelemre építő befektetés más szemléletet kíván, mint a teljes hozamra törekvő. Ezért az a legfontosabb, hogy a befektetők pontosan értsék, mit nyújt az alap. Sykes maga is befektető benne. Az a lényeg, hogy a befektető, vagy az ügyfele, azt várja, amit a termék kínál. Ha ez a jövedelem, akkor jó választás.
Megosztom