Jobb életminőség, hosszabb élet: felzárkózásra vár a hazai mielómaellátás
Blikk
2026-11-22 06:10
A hematológusok és egészségközgazdászok arra hívták fel a figyelmet, hogy a hazai mielómaellátás régiós felzárkózásához javítani kell a korszerű kezelésekhez való hozzáférést és fejleszteni kell az ellátást a korai felismeréstől a hosszú távú gondozásig.
László Juli
Szerkesztő
Ezeket látta már?
A mielóma multiplex a csontvelő plazmasejtjeinek, vagyis az ellenanyagokat termelő fehérvérsejteknek a daganatos megbetegedése , a második leggyakoribb vérképzőszervi daganat. Csontkárosodással, fájdalommal, vérszegénységgel, veseműködési zavarokkal , illetve fokozott fertőzésveszéllyel járhat.
Az érintettek ezért különösen sérülékeny betegcsoportot alkotnak, amelynek ellátásában a daganat kezelése mellett a szövődmények megelőzése és kezelése is meghatározó. Háromból egy beteg hatvan év alatti, munkaképes korú ember, akiknek a személyre szabott támogatás, illetve a munkába való fokozatos visszatérés különösen fontos szempont.
– A betegeknek kiszámítható, korszerű ellátásra és érthető válaszokra van szükségük: tudniuk kell, mi a következő lépés a betegúton, és kihez fordulhatnak segítségért. A hosszabb túlélés számukra több időt jelent a családjukkal, és lehetőséget arra, hogy minél tovább önálló életet éljenek, dolgozzanak, és ellássák mindennapi feladataikat – mutatott rá Magyar Ágnes, a több mint 800 főt számláló Mielóma Multiplex Online Betegtámogató Csoport vezetője.
Február 4-e a rák elleni küzdelem világnapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre és hangsúlyozza a megelőzés és a megfelelő kezelés fontosságát.
A hat európai ország és Izrael 2012 és 2023 közötti valós életből származó adatait összesítő HONEUR-elemzésben az első kezelés megkezdésétől számított medián teljes túlélés 85,7 hónap volt, vagyis a vizsgált betegek fele ennél hosszabb ideig élt, illetve összességében jobb túlélési eredményeket figyeltek meg a későbbi időszakban kezelt csoportokban. Magyar betegek adatai ebben az elemzésben nem szerepelnek, de a Semmelweis Egyetem 2024-ben közölt, egyetlen centrum adatait feldolgozó vizsgálatában a diagnózistól számított teljes túlélés mediánja 54 hónap volt. A később diagnosztizált betegcsoportok túlélése javult a korábbiakhoz képest. Azaz elmondható, hogy a terápiás hozzáférés fejlődésével a betegek életkilátásai folyamatosan javulhatnak.
– A közelmúltban hazai ellátási adatokból készítettünk egy elemzést, amelynek eredményeit hamarosan publikáljuk. Az adatok átfogó képet adnak a mielómával élő betegek túléléséről, a magyar ellátásban több olyan pontot is azonosítottunk, ahol a gyakorlat módosítása érdemben hozzájárulhat az egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a túlélési eredmények javításához – fogalmazott dr. Váróczy László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Hematológiai Tanszékének egyetemi docense.
A szakemberek szerint a következő lépés, hogy a terápiás fejlődés kézzelfogható előnyeiből a magyar betegek is részesüljenek. Annál is inkább, hiszen a nemzetközi orvosszakma 2026-ban már eljutott oda, hogy a mielómás betegek gyógyulttá nyilvánításának szigorú feltételeit is meghatározta. Ehhez legalább ötéves teljes remisszió szükséges, amelyet laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokkal igazolnak. Késői visszaesés még ekkor is lehetséges.
– Miközben a nemzetközi szakma már a gyógyulás kritériumairól beszél, magyar betegek számára rutinszerű közfinanszírozással még mindig nem érhető el minden olyan terápia, amely az európai szakmai ajánlásokban már régóta szerepel. A késedelmes hozzáférés a betegnek elveszített éveket jelenthet. Ezért a meglévő hozzáférési hiányok rendezése mellett olyan kiszámítható rendszert kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy az újabb terápiák időben eljussanak a betegekhez – hangsúlyozta dr. Mikala Gábor , a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájának egyetemi docense.
– A mielóma betegségterhei messze túlmutatnak az egészségügyi kiadásokon. A magyar adatokra épülő modellünk 2024-re 61,2 millió euróra becsülte a mielóma teljes költségvetési terhét. Az ellátás finanszírozásáról szóló döntéseknél a kezelési kiadások mellett a betegség tágabb költségvetési következményeit, a munkából való kiesést és a családok terheit is figyelembe kell venni – mondta Prof. Robert Babela, FISAC, egészségügyi közgazdász és szenior partner (Project HealthCare, Pozsony, Szlovákia).
Az egészségügyi ráfordításokat ezért az érintettek egészségnyereségével, illetve a családokat érintő következményekkel együtt kell értékelni. A meglévő kutatási eredmények és a bővülő kezelési lehetőségek reális alapot adnak a felzárkózás lépéseinek megtervezéséhez.
daganatos betegek