Jövő szerdán indul a 16 napos kampány: így emlékeznek meg a párjuk által meggyilkolt magyar nőkről
Femina
2026-11-22 06:30
November 25-én piros női sziluettek jelennek meg a Parlament előtt, hogy emlékeztessenek azokra a nőkre, akik annak az embernek a keze által haltak meg, akit egykor a legközelebb engedtek magukhoz.
A Néma Tanúk felvonulás nem csupán megemlékezés. Annak a fájdalmas valóságnak a megmutatása, amelyről még mindig túl keveset beszélünk.
A NANE Egyesület november 25-én, szerdán 17:30-tól a budapesti Szabadság térre várja a résztvevőket, ahonnan az áldozatokat jelképező sziluettekkel vonulnak a Parlament elé. Ezzel veszi kezdetét a 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen nemzetközi kampány, amely december 10-ig, az emberi jogok világnapjáig tart.
A piros alakokon valódi áldozatok történetei lesznek olvashatók. Olyan nőké, akiknek már soha nem lesz lehetőségük elmondani, hogy mi is történt velük valójában.
A kezdeményezés egyik legfontosabb üzenete az, hogy a bántalmazás nem magánügy, és az áldozatok védelme nem maradhat kizárólag az érintettek felelőssége.
Az Európai Nemek Közötti Egyenlőség Intézetének (EIGE) 2025-ös, rendőrségi adatokra épülő elemzése szerint 2022-ben a párkapcsolati emberölések áldozatainak 87 százaléka nő volt a megfelelő adatokat szolgáltató 13 uniós tagállamban.
A tágabban értelmezett, családon belüli emberöléseknél 60 százalék volt a nők aránya.
Az ENSZ Nőszervezete és az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala 2025-ben közzétett közös jelentése még megrázóbb képet mutat. Becslésük szerint 2024-ben világszerte közel 50 ezer nőt és lányt ölt meg a partnere vagy valamelyik családtagja. Ez naponta átlagosan 137 áldozatot jelent.
Miközben a gyilkosságok összes áldozata között világszerte a férfiak vannak többségben, a nők esetében egészen más mintázat rajzolódik ki: a meggyilkolt nők mintegy 60 százalékával a partnerük vagy egy családtagjuk végzett.
A férfi áldozatoknál ugyanez az arány 11 százalék.
Magyarországon a NANE évente 40–70 halálos áldozatról beszél a párkapcsolati és családon belüli erőszak kapcsán. A szervezet arra is figyelmeztet, hogy a tragédiák egy része megelőzhető lenne, ha a veszélyben élők időben megfelelő segítséget kapnának.
A kapcsolati erőszak nem feltétlenül látható sérülésekkel kezdődik. Lehet folyamatos megalázás, elszigetelés, fenyegetés, a pénz feletti rendelkezés elvétele vagy a telefon és a kapcsolatok ellenőrzése. Az áldozat idővel elveszítheti az önállóságát, a biztonságérzetét, és akár azt a hitét is, hogy létezik kiút.
Kívülről borzasztóan könnyű nemes egyszerűséggel annyit megkérdezni, hogy de hát akkor miért nem megy el? Csakhogy a helyzet az, hogy a távozás nem jelent azonnali biztonságot, sőt, van, hogy még növeli is a tragédia kockázatát. A megtorlástól való félelem, az anyagi függőség és a közös gyermekek mind-mind súlyos akadályt jelenthetnek. Éppen ezért nem ítélkezésre, hanem meghallgatásra, gyakorlati segítségre és működő áldozatvédelmi rendszerre van szükség.
Magyarország 2014-ben aláírta, de azóta sem ratifikálta az Európa Tanács isztambuli egyezményét. A megállapodás célja, hogy az államok összehangolt intézkedésekkel előzzék meg az erőszakot, védjék az áldozatokat, és biztosítsák az elkövetők felelősségre vonását.
November 12-én Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány kezdeményezi az egyezmény ratifikációját egy átfogó áldozatvédelmi intézkedéscsomag részeként - erről itt olvashatsz bővebben .
Hogy mindez miért számít, arról pedig nemrég egy különösen fontos interjú is született Tanja Gonggrijppel, az Európa Tanács holland főtitkárhelyettesével, amiről itt tájékozódhatsz .
November 25-e nem pusztán a gyászról vagy a megemlékezésről szól. Hanem arról is, hogy hány életet lehetne még megmenteni, ha a segítségkérést mindig komolyan vennénk, a figyelmeztető jeleket időben felismernénk, és az áldozatok valóban számíthatnának védelemre.
Közös felelősségünk az, hogy társadalmi szinten felemeljük a hangunkat ebben az ügyben, azok helyett is, akiknek az életébe került az, hogy nem emeltük fel elég hamar.
Ha te vagy valaki a környezetedben bántalmazást él át, az ingyenesen, éjjel-nappal hívható OKIT 06 80 20 55 20-as számon kap krízissegítséget. Közvetlen veszély esetén pedig a 112-es segélyhívót szükséges tárcsázni.
A magyar női lapok 15 szerkesztősége október 11-étől egységes kampánnyal állt ki az isztambuli egyezmény ratifikálása mellett.
2026. november 12-én Magyar Péter miniszterelnök bejelentette : a kormány kezdeményezi az Isztambuli Egyezmény ratifikálását.
A munka ezzel nem ért véget, csak másik szakaszba lépett, a Feminánál pedig továbbra is fontosnak tartjuk, hogy cikkeinkben beszámoljunk a nőket és gyereket érintő fontos témákról.
Az elmúlt években számos bántalmazó kapcsolatból kilépő anyát és gyermekét ért tragédia. dr. Túry Dániel ügyvéddel beszélgettünk a témáról. Megnéztük azt is, az Isztambuli Egyezmény hogyan segítheti őket.