Biztonságpolitikai szakértő: külföldi hírszerzők figyelik a NER gazdasági holdudvarának ügyeit
Economx
2026-11-22 07:21
"Nem mondom, hogy mindenki menjen és vásároljon ásót, kapát, majd induljon el különböző helyekre, de a nemzetközi sztenderdek alapján a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) nem találta meg az összes elrejtett pénzt, van ott még. A kriminalisztikai tapasztalatok szerint a szervezett bűnözői csoportok – elsősorban a drogkereskedelemben – komoly pénzeket rejtenek el a falak mögött, széfekben, raktárakban és a földben is" – mondta Tarjányi Péter az ATV Médiapiac című műsorában a Seszták Miklós volt miniszter büntetőeljárása során nemrég megtalált, 6,5 milliárd forintról. A biztonságpolitikai szakértő szerint viszont a következő másfél-két hónapban
nagyon precízen fel fogják deríteni, hogy mi volt a pénz útja, mekkora összegről lehet szó egyáltalán, hogyan alakult az egész pénzmozgás, és kik voltak azok, akik ebben részt vettek.
Úgy becsülte, 90-99 százalékos lesz a nyomozás eredményessége, ezért
"lesz még ilyen hír, hogy pénzt találnak ".
Arról is szó esett, hogy Orbán Viktor véleményvezérei szerint a lefoglalt pénzkötegek nem is magyar politikusokhoz köthetők, hanem azok ukrán oligarcháké és a titkosszolgálatok rejtették el, amire Tarjányi azt mondta:
"nem tudom, ezt honnan veszik".
Kiemelte: feljelentések és vizsgálati anyagok alapján, "nagyon komoly bizonyítékok mentén" döntöttek a nyomozásról, a bíró pedig a letartóztatásokról, ezért
"ezekben a történetekben nem bukkan föl semmilyen ukrán szál".
Szavai szerint hiába életszerűtlen az, hogy a kriptovalutához és offshore cégeltüntetésekhez értő Seszták Miklós tíz évig otthon tartogatott milliárdokat, majd azokat madáretetőkben, földben ásta el.
Illetve azt is állítják, az egész akciót a Tisza alelnöke, Radnai Márk rendezte meg szappanoperaként, úgy, hogy tucatnyi ember: rendőrök, ügyészek, nyomozók voltak ehhez a statiszták.
„Erre én nullát adnék, elképzelhetetlen, hogy egy karmester rendezte meg"
– jelentette ki, ahogy arra a konteóra is, hogy a hatóságokat csak azután ertesítették, hogy egy akciócsoport megtalált egy összeget, és azt elásta az erdőben a konkrét nyom érdekében. "Egy komplex tevékenység részeként találtak rá a pénzre, nemcsak egy kósza nyom alapján, akár vádalku keretében, amikor valaki beszélni kezdett" – mondta. Tarjányi szerint az a legesélyesebb, hogy
az elrejtésben aktív személyek technikai megfigyelésében nyomon követték a telefonmozgást, a GPS-es gépjárművet, kikérték a cellainformációkat
– ilyen összetett nyomozati folyamat vezetett el a pénzekhez . Jelezte: az is valótlanság, hogy a hatósági felvételeken játékpénzek voltak szétterítve a földön. A lefotózott bankjegyekről úgy szólt,
"van, aki 150 euróst látott, mert ugye a régi 50 euróson ott van egy ilyen vonás, és akkor az már játékpénz. Ez megint nettó baromság.”
Felvetődött az is, hogy Seszták Miklós ügyvédként is tapasztalt a cégtemetésben, a vagyon eltűntetésében, "nem véletlenül lett fejlesztési miniszter, tényleg ért pénzhez".
„De azt látni kell a kriminalisztikai tapasztalatokból, hogy
nem minden esetben lehetséges, hogy átutalásokkal, cégeken keresztül hivatalosnak tűnő, könnyedén kifehérítő pénzmosási tevékenységben mozognak a pénzek, hanem több esetben előfordul a készpénz, ami mindig baj”
– mondta. Annak ugyanis mennyiségi oldalról van egy határa, és Sesztáknál sokkal okosabb bűnözői csoportokban is előfordul, hogy ennyi készpénzt felhalmoznak , mert nem megy olyan gyorsan az eltüntetés, "nem tudnak vele mit kezdeni".
A Fidesz-kormány miniszterének ugyanakkor évei voltak erre. Ezért a biztonságpolitikai szakértő szerint az alapkérdés az:
"hogy lehet, hogy a most megtalált pénz csak a jéghegy csúcsa?"
Ráadásul szerinte az elrejtésben részt vevő kör nagyon szűk lehet, legfeljebb két-három fős, a pénz teljes rendszerének működtetéséhez azonban már több száz megbízható emberre, kiépített háttérre is szükség lehet, amely folyamatosan kezeli a beérkező készpénzt.
Kevés dolog tartja annyira össze az embereket, mint a közös bűn
– fogalmazott. Ehhez pedig a nyomozószerveknek, a hivataloknak, az ügyészségnek és a bíróságnak is fel kell nőniük, mert „gigafeladat” elé néznek, mivel
"a mostani ügy egy jóval nagyobb rendszer látható részét jelentheti".
Végül arra, hogy a fideszközeli médiában azt terjesztik: az NVVH valójában nyugati pénzügyi hírszerzési adatszolgáltatás alapján jutott el a készpénzhez , és a külföldi körök ezzel Orbán Viktor európai szövetségi rendszerét akarják végleg elszigetelni, Tarjányi Péter kijelentette:
Az biztos, hogy ebben és ilyen ügyekben lépnek a nyugati országok.
Friss példaként hozta Németországból – a Direkt36 tényfeltárása alapján –, hogy a Deutsche Bank a 2020-as évek elején az MKB-val kapcsolatban pénzmosásra utaló jeleket talált, emiatt fel is mondta a szerződést, a történetben 1,5–1,7 milliárd eurós összeg szerepel. Vagyis Németország egyik vezető bankja segítséget kért a német hírszerzéstől és a bűnügyi elhárítástól .
Ez azonban nem egyedi német jelenség: ilyenkor a hírszerző szolgálatok lépnek, és az is biztos, hogy
Orbán Viktor és a gazdasági holdudvarának ügyeiben feladatot kapnak, és a mostani tevékenységet is figyelik Magyarországon.
Megosztom