Így maradhatsz egészséges 70 évesen is – 7 szokás, amit érdemes már fiatalon kialakítani
Origo
2026-11-22 07:45
Az öregedés elkerülhetetlen folyamat, de annak ütemét és az időskori egészségi állapotunkat az életmódunk is befolyásolhatja. A kutatók szerint különösen fontosak a harmincas éveink, amikor már megjelenhetnek az első, életkorral összefüggő változások az izomtömegben, a csontsűrűségben és az anyagcserében. Az ekkor kialakított egészséges szokások hosszú távon is segíthetnek megőrizni a fizikai és szellemi frissességet – írja a BBC .
Eric Verdin, a kaliforniai Buck Öregedéskutató Intézet elnök-vezérigazgatója szerint megfelelő életmóddal sokan akár 90–95 éves korukig is jó egészségben élhetnének. Bár az egészségi állapotunkon bármely életkorban javíthatunk, a szakemberek szerint érdemes minél korábban elkezdeni a változtatásokat.
A rendszeres testmozgás az egyik legfontosabb tényező az egészséges öregedés szempontjából. Segíthet megőrizni az izomerőt, a mozgékonyságot és a szív- és érrendszer megfelelő működését.
Paul Morgan, a Manchester Metropolitan Egyetem szakembere szerint különösen fontos az alsó végtagok izmainak erősítése, mivel ezek alapvető szerepet játszanak az önálló mozgásban. Idősebb korban az izomerő és a mozgékonyság csökkenése növelheti az elesések kockázatát. A kutatások alapján azonban nem feltétlenül van szükség hosszú, megterhelő edzésekre.
Már egy étkezés utáni, 15 perces tempós séta is kedvezően hathat az egészségre
– hangsúlyozta Aditi Gurkar, a Pittsburghi Egyetem kutatója.
Egy másik tanulmány szerint akár napi öt perc közepes vagy nagy intenzitású testmozgás is hozzájárulhat az agy öregedésének lassításához.
A rendszeres sportolás hosszú távon is segíthet megőrizni a fizikai állóképességet.
Kutatások szerint az ütős sportok, például a tenisz és a tollaslabda rendszeres űzése összefüggésbe hozható a hosszabb élettartammal.
Egy 2025-ös japán tanulmány pedig arra jutott, hogy a rendszeresen kerékpározó idősebb felnőttek kisebb valószínűséggel szorulnak tartós gondozásra, és körükben a korai halálozás kockázata is alacsonyabb.
A futás szintén előnyös lehet. Egyes kutatások szerint már heti 75 percnél több futás is lassíthatja az öregedés bizonyos folyamatait.
A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges fizikai megterhelés nem feltétlenül jár további előnyökkel. Egyes vizsgálatok alapján a túlzott terhelés akár kedvezőtlenül is befolyásolhatja a biológiai öregedés bizonyos folyamatait, bár ennek pontos hatásai még nem teljesen ismertek.
Az egészséges öregedés szempontjából az alvás minősége és rendszeressége is meghatározó.
Eric Verdin szerint érdemes mindennap nagyjából ugyanabban az időpontban lefeküdni és felkelni. A rendszeres alvási ritmus segíti a szervezet természetes, 24 órás biológiai ciklusának megfelelő működését.
A megfelelő alvás hozzájárul a sejtek regenerációjához, és az anyagcsere szabályozásában is szerepet játszik.
A kutatások szerint a rendszertelen alvás összefüggésbe hozható az életkorral járó agyi változásokkal és a demencia fokozott kockázatával. Verdin ezért esténként ébresztőt állít be, amely nem a reggeli felkelésre, hanem a lefekvés idejére emlékezteti.
A harmincas évek megfelelő időszakot jelenthetnek az alkoholfogyasztási szokások átgondolására.
A kutatások szerint az alkohol olyan változásokat idézhet elő a gének működésében, amelyek összefüggésbe hozhatók a gyorsabb biológiai öregedéssel. Emellett az alkoholfogyasztás az alvás minőségét is ronthatja, ami hosszú távon további egészségügyi problémákhoz vezethet.
A szakemberek ezért azt javasolják, hogy lehetőség szerint csökkentsük az elfogyasztott alkohol mennyiségét.
A megfelelő szájhigiénia nemcsak a fogak megőrzése miatt fontos, hanem az agy egészségével is kapcsolatban állhat.
Több kutatás összefüggést talált a fogágybetegségek és az időskori szellemi hanyatlás fokozott kockázata között. A fogágybetegségek tartós gyulladással járhatnak, amely a szervezet más részeire, így az agy működésére is hatással lehet.
A rendszeres fogmosás, a fogorvosi ellenőrzés, a dohányzás kerülése és a cukros ételek fogyasztásának mérséklése ezért hosszú távon is fontos lehet.
A megfelelő étrend szintén hozzájárulhat az egészség megőrzéséhez.
A kutatók szerint érdemes több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, miközben csökkentjük az ultrafeldolgozott élelmiszerek arányát az étrendünkben.
Különösen érdekesek a karotinoidokkal kapcsolatos kutatások. Ezek a növényi vegyületek többek között a sárgarépában, az édesburgonyában, a mangóban és a sárgabarackban találhatók meg. Egyes vizsgálatok szerint azoknál, akik több karotinoidot fogyasztanak, lassabb biológiai öregedés figyelhető meg. A kutatók feltételezése szerint ezek az anyagok hozzájárulhatnak a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez.
Eric Verdin szerint az időszakos böjt is szerepet kaphat az egészséges életmódban.
A módszer lényege, hogy a nap bizonyos szakaszaiban nem fogyasztunk ételt, így hosszabb szünetet tartunk az étkezések között. Bár sokan a 16:8-as módszert követik, amely 16 órás böjtöt és nyolcórás étkezési időszakot jelent, Verdin szerint az egyszerűbben betartható 12:12-es felosztás is kedvező lehet. Ez azt jelenti, hogy a nap 12 órájában étkezünk, majd 12 órán keresztül nem fogyasztunk ételt.
A szakember szerint az étkezések közötti szünetek lehetőséget adhatnak a szervezetnek arra, hogy az emésztés helyett más, köztük regenerációs folyamatokra összpontosítson.
Az időszakos böjt hosszú távú előnyeivel kapcsolatban ugyanakkor további kutatásokra van szükség, és a módszer nem mindenki számára megfelelő.
João Passos, a Mayo Klinika élettanprofesszora szerint a fiatal felnőttkorban kialakított szokások évtizedekkel később is hatással lehetnek az egészségünkre.
A több tízezer embert hosszú időn keresztül követő amerikai kutatások, köztük a Framingham Heart Study és a Nurses' Health Study eredményei szerint az egészségesebb életmódot folytató középkorúaknál később alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségek, a szellemi hanyatlás és az időskori fizikai gyengeség kockázata.
A szakember hangsúlyozta, hogy az öregedést megállítani nem lehet, de annak lefolyását befolyásolhatjuk.
A rendszeres mozgás, a megfelelő alvás, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a káros szokások visszaszorítása egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy idősebb korunkban is megőrizzük önállóságunkat és életminőségünket.