Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?
Portfolio
2026-11-22 08:00
Carsten Schneider német környezetvédelmi miniszter pár hete New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésében mutatta be Németország útitervét a fosszilis tüzelőanyagoktól való fokozatos leválásról. Németország ezzel Franciaország és Hollandia után a harmadik ország, amely ilyen tervet terjesztett elő.
A 2023-as dubaji klímacsúcson a nemzetközi közösség úgy döntött, hogy felgyorsítja a fosszilis tüzelőanyagoktól való fokozatos leválást. Németország az útitervével – amely szerint Európa legnagyobb gazdasága legkésőbb 2045-ig el kívánja érni a klímasemlegességet – további lendületet kíván adni ennek a folyamatnak, hogy a lehető legtöbb ország konkretizálja saját terveit. A fosszilis energiákról való leválás döntő fontosságú a klímavédelem sikeréhez, mert a globális emisszió 75 százaléka a szén, a kőolaj és a földgáz elégetéséből származik.
Kiindulási helyzet 2024-ben a fosszilis tüzelőanyagok aránya még mindig a német energiafogyasztás 65 százalékát tette ki: a kőolaj 36%-os, a földgáz 24%-os, a szén pedig 5%-os részesedéssel bírt. A kőolaj 98 százalékát és a földgáz 95 százalékát importálták, emellett a teljes kőszén mennyiséget is. Ezen importok összköltsége 2024-ben 76 milliárd eurót tett ki. Ezek a költségek az Irán körüli válság óta hatalmas mértékben emelkedtek.
A német útiterv – amelynek szakpolitikai alapját a korábban elfogadott 2026-os éghajlatvédelmi program képezi – egyrészt a megújuló energiák egyre növekvő felhasználására épít a villamosenergia-termelésben, másrészt a mobilitás, a hőtermelés és az ipari folyamatok villamosítására. Az elektromos technológiák, mint például az elektromos autók és a hőszivattyúk, többszörösen hatékonyabbak a fosszilis energiahordozóknál, ráadásul egyre jobbak is lesznek. Minden új hőszivattyú és minden új elektromos autó megkíméli Németországot az olaj- és gázimporttól, és csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Villamosenergia-termelés
2025-ben először fordult elő , hogy Németország villamosenergia-termelésének nagyobb része származott szélenergiából és napenergiából, mint fosszilis tüzelőanyagokból.
A szél- és napenergia együttesen 225 terawattóra (TWh) villamosenergiát termelt – ami a 2025-ös teljes termelés 44%-át tette ki –, míg a fosszilis tüzelőanyagokból származó termelés mindössze 217 TWh (43%) volt. A napenergia és a szárazföldi szélenergia az elmúlt két évtizedben gyorsan fejlődött Németország „Energiewende” stratégiája keretében, miközben az ország fokozatosan felhagyott a szén- és az atomenergia használatával.
A megújuló energiaforrások aránya már a bruttó villamosenergia-fogyasztás mintegy 55 százalékát fedezi, és 2030-ra legalább 80 százalékra kell emelkednie. Ezt kíséri a szénfelhasználás legkésőbb 2038-ig történő fokozatos megszüntetése és az áramhálózatok bővítése. A kiegészítő, szabályozható gáztüzelésű erőműveket zöld hidrogénre kell átállítani, hogy 2045-re fosszilis energiahordozók nélküli, klímasemleges erőműpark jöjjön létre. Ezt a fejlődést az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere biztosítja, amely évről évre szűkíti a fosszilis erőművek számára rendelkezésre álló kibocsátási jogok mennyiségét.
Mobilitás
Az elektromos mobilitás térnyerése rohamosan gyorsul:
augusztusban a Németországban újonnan forgalomba helyezett személygépkocsik már több mint negyede teljesen elektromos volt.
A jövedelmi szint szerint differenciált támogatás lendületet ad azoknak a jövedelmi csoportoknak, amelyek számára az elektromos mobilitás korábban nem jelentett lehetőséget. Ezzel párhuzamosan a kormány tovább folytatja a töltőállomás-hálózat fejlesztését.
Hőtermelés
A hőszivattyúk és a távfűtés felváltják az olaj- és gázalapú fűtési rendszereket,így
2025-ben Németországban először több hőszivattyút adtak el, mint gázfűtő berendezést.
Ezt a technológiai fejlődést szociálisan differenciált támogatások, valamint szabályozási keretek kísérik.
Ipar
Az ipar területén a német kormány az elektromosításra és modernizációra irányuló stratégiát követ. A dekarbonizációba történő beruházásokat támogatási programokkal segítik elő. Mindezt kiegészítik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének árjelzései, valamint a CO₂-határkiegyenlítési mechanizmus (CBAM) által biztosított védelem.
Nemzetközi erőfeszítések A 2025-ben a brazíliai Belémben megtartott ENSZ-klímacsúcs (COP30) óta a fosszilis energiákról való leválás témája kiemelt helyet foglal el a nemzetközi napirenden. Így a COP30 brazíliai elnöksége októberben közzétett egy nemzetközi ütemtervet a fosszilis energiákról való leválásról. Emellett idén áprilisban 57 ország – köztük Németország is – a kolumbiai Santa Martában, a fosszilis energiákról való leválásról szóló első nemzetközi konferencián tárgyalt arról, hogyan lehet sikeresen megvalósítani a szén, az olaj és a gáz kivezetését. Ezt követően több munkacsoportot hoztak létre a leválással kapcsolatos lényeges kérdésekben való nemzetközi együttműködés erősítése érdekében. Ugyanakkor a török és az ausztrál COP 31-elnökség arra törekszik, hogy tovább gyorsítsa a globális elektrifikációt.
A feladat óriási, az elhatározás nagyon komoly, ugyanakkor a német kormány útiterve több kérdésben kellően homályos marad. A dokumentum csak részben válaszol a felmerülő kérdésekre. A „dunkelflaute” (sötét szélcsend) jelenségét nem elemzi , de a fosszilis energia kivezetése utáni hálózatbiztonságot hidrogén-üzemre előkészített gázerőművekkel, akkumulátoros energiatárolókkal, hálózatfejlesztéssel és ipari terhelésirányítással tervezik megoldani. A kérdés továbbra is fennmarad: több napos, akár hetes megújulómentes időszakot, hogy képes kibírni a német villamosenergia-rendszer csak hidrogénnel üzemelő tartalékerőművekkel és az importtal, ha akkor Európa más országaiban is hasonló gond van?
A tervek szerint a hőszivattyúk piaci részesedése az új fűtési rendszereknél 70% fölé emelkedik, a meglévő és új gázhálózatoknak pedig 2045-re teljesen klímasemleges gázokra kell átállniuk. A távhő energiáját fokozatosan megújuló energiából és hulladékhőből biztosítják, amelynek aránya 2030-ig legalább 30%-ra, 2040-ig 80%-ra, 2045-re pedig 100%-ra nőne. Csakhogy az előbbi fejlesztés 20 éve alatt mintegy 40 millió lakást érinthet legalábbis a német hivatalos statisztikák szerint.
Németországban 43,4 millió lakás található mintegy 20 millió lakóépületben, és ezen lakásállomány döntő többsége jelenleg még fosszilis energiahordozókra támaszkodik. A lakások körülbelül 56%-át (mintegy 24,3 millió otthont) földgázzal fűtik , míg a fűtőolaj részesedése nagyjából 19% (ez körülbelül 8,2 millió lakást jelent). Ezeknek az épületeknek a fűtési rendszerét a német klímatörvények értelmében 2045-ig teljesen át kell állítani klímabarát alternatívákra – elsősorban egyedi hőszivattyús megoldásokra, elektromos rendszerekre vagy biometán- és hidrogénalapú gázfűtésre.
A távhővel ellátott lakások a teljes lakásállomány körülbelül 15%-át teszik ki, ami mintegy 6,5 millió otthonnak felel meg. Ebben a szektorban a lakásokon belüli infrastruktúra már ki van építve, viszont a távhőt termelő központi fűtőerőművek jelenleg még jelentős részben fosszilis ebergiahordozókat használnak , így a feladat itt a szolgáltatói oldalon a távhőtermelés 100%-os zöldítése (geotermiára, nagy hőszivattyúkra, ipari hulladékhőre és biomasszára való átállással).
Mindössze a lakások nagyjából 10%-a (körülbelül 4,4 millió lakás) fűt már jelenleg is közvetlenül megújuló energiával, például hőszivattyúkkal, fa- és pelletkazánokkal vagy szolártermiával.
A németországi lakások mintegy 90%-a – nagyjából 39 millió otthon – közvetlenül érintett a fűtési energiaátmenetben. Ez vagy a lakáson belüli saját egyedi fűtési rendszer cseréjét igényli (a lakások mintegy 75%-ánál), vagy a távhőszolgáltatói hálózat energiamixének teljes széntelenítését és gázmentesítését tételezi fel (a lakások mintegy 15%-ánál).
A tervek szerint 2045-ben a hibrid, vagy benzines és dízel autók már nem tankolhatnak fosszilis benzint vagy dízelt, csak „fenntartható” bio- és szintetikus üzemanyagokat. Az, hogy ezeket az EU más országaiból érkező régebbi autók mennyire használhatják és milyen áron, arról nem szól az útiterv.
Emellett arra is választ kellene adni, mi lesz az elektromos kamionok súlyából adódó kockázatokkal , a német utak és hidak nemcsak a sztrádákon, hanem a kisvárosok között és a településeken belül elbírják-e majd a nehéz akkumulátorokkal felszerelt kamionokat?! Az útiterv ugyanis nem tárgyalja az akkumulátorok többletsúlyából adódó hídterhelési, útkopási vagy kisvárosi tengelyterhelési korlátokat, és nem tartalmaz a hidak teherbírására vonatkozó infrastruktúra-fejlesztési tervet.
Az útiterv szintén kitér arra, hogy az EU-s flottaszabályozással összhangban az új személygépkocsi-értékesítésekben az akkumulátoros elektromos autók arányának 2035-re el kell érnie a 100%-ot. Így 2035 után már nem kerülnek forgalomba új tisztán fosszilis vagy hagyományos hibrid személyautók.
Az útiterv leírja a nehézgépjárművek elektromos töltőinfrastruktúrájának kiépítését (az autópályák mentén és magántelephelyeken) a CO₂-alapú útdíj-kedvezmények 2031-ig történő meghosszabbítását, valamint a hidrogén üzemanyagcellás kamionok terjedését.
Annyi viszont kiderül a tervekből, hogy pénzt már rövidtávon előirányoztak az útiterv megvalósítására. A kormány 2027-ben több mint 12 milliárd eurót, 2030-ig pedig összesen mintegy 44 milliárd eurót biztosít a háztartásoknak támogatásokra és kedvezményes hitelekre (épületszigetelés, hőszivattyúk, klímabarát fűtés). A lakossági elektromosautó-vásárlások támogatására 2029-ig 2,8 milliárd eurós keretet különítenek el.
Németország mindig is hitt a műszaki innovációban, és nem csak hitt, hanem annak motorja is volt. De mintha ez a jó tulajdonsága az elmúlt években egy kicsit halványult volna. Pedig erre is nagy szükség lesz ahhoz, hogy a nagyívű és rendkívüli fontosságú terveket meg tudják valósítani, ami azért is fontos, hogy jó példát és módszereket mutassanak a többi EU-tagállamnak.
A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio