Itt élhetnek kiskirályként a nyugdíjasok 2026-ban: nem fenyegeti őket elszegényedés, az infláció, magas rezsi
Pénzcentrum
2026-11-22 09:02
A Natixis Global Retirement Index (GRI) 2026-os kiadása még szeptemberben jelent meg, mely minden évben fontos megállapításokat tartalmaz a világ nyugdíjrendszereit érintő kihívásokról. Az általános megállapítások, illetve a jó példák kiemelése mellett tartalmazza a világ 44 országának rangsorát is, amelyek közé Magyarország is beletartozik. Nézzük az idei őszi jelentés legfőbb megállapításait, magát a rangsort, és hogy Magyarország kapcsán mire lehet a számok alapján következtetni.
A második világháború után kiépült hagyományos hárompilléres nyugdíjmodell — amely az állami nyugdíjra, a munkáltatói nyugdíjtervekre és az egyéni megtakarításokra épült — ma példátlan nyomás alatt áll a Natixis megállapításai szerint. Ennek hátterében a társadalmak gyors öregedése, a kitolódó várható élettartam, a rekordnagyságú államadósság és a tartós infláció áll, amelyek együttesen alapjaiban rengetik meg a meglévő rendszerek fenntarthatóságát.
A tanulmány lakossági felmérései olyan átlagos magánszemélyek válaszain alapulnak, akiknek van valamennyi félretett pénzük vagy nyugdíjcélú megtakarításuk. A felmérések a válaszadók 78%-a van azon a véleményen, hogy a nyugdíjas évek finanszírozása egyre inkább a saját felelősségévé válik, míg tíz évvel korábban még csak 67%-uk vélekedett így. A rövid távú gazdasági bizonytalanságok közül az infláció okozza a legnagyobb aggodalmat, hiszen a megtakarítók 69%-a tart a pénzromlástól, 66%-uk pedig kevesebbet tud félretenni a megélhetési költségek emelkedése miatt. Hosszú távon az államadósság növekedése kelt félelmet: a befektetők 72%-a tart az állami juttatások megvágásától, és globálisan 43%-uk véli úgy, hogy egyenesen "csodára lenne szükség" a biztonságos nyugdíj eléréséhez.
A probléma gyökere, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszerek többsége a 20. századi munkaerőpiac feltételeire, azaz a stabil, teljes munkaidős és egyetlen munkáltatónál eltöltött karriermodellre épült. A 21. században azonban a munkavégzési szokások alapvetően megváltoztak és a bizonytalansági faktorok emelkedésével már az államok sem feltétlenül egy folyamatosan fix összegű nyugdíjkifizetésben gondolkodnak, hiszen ez már nem feltétlenül garantálja az anyagi biztonságot idős korban.
Az államok és a jogalkotók ezért inkább igyekeznek ösztönözni egyéni öngondoskodás t, a munkavállalók és munkáltatók közös megtakarítását, illetve a befektetői hajlandóságot. A jelentés sokféle állami stratégiát azonosított az egyes országokban a nyugdíjmegtakarítások elősegítésére.
A döntéshozók világszerte törekszenek a hozzáférés szélesítésére, a folyamatok automatizálására, valamint annak biztosítására, hogy a megtakarítások elegendők legyenek. A hozzáférés javítása érdekében kiterjesztik a jogosultak körét például a gig economy dolgozóira (rugalmas munkavállalók, önfoglalkoztatók) Szingapúrban, vagy a részmunkaidőben foglalkoztatottakra az USA-ban és Japánban. Sőt, az informális szektorban dolgozóknak - feketén vagy szürkén foglalkoztatottaknak - is hozzáférést biztosítanak Chilében és Kolumbiában.
A munkahelyváltás, munkanélküliség eseteinek könnyítése (Tajvan) ; az automatikus beléptetés (Egyesült Királyság, Írország); vagy akár az automatikus emelési rendszer (USA) segített javítani a megtakarítási mutatókat több országban. Azt is látni kell, hogy sok állam szerint már nem elég pusztán félretenni, a megtakarítást be is kell fektetni, hogy megőrizze vásárlóerejét. Több országban is olyan stabil, kiszámítható bevételi forrásokat ajánlanak a befektetőknek.
A Natixis 2026-os jelentéséből sem hiányozhat a világ országainak nyugdíjrangsora. A GRI egy többdimenziós mutató, amely alapján összehasonlítók az országok különböző nyugdíjpolitikai intézkedései, így képet kaphatunk arról, hol milyen a nyugdíjasok helyzete. A rangsorban 44 országot - az IMF-országokat, az OECD-tagállamokat, és a BRIC-országokat (Brazília, Oroszország, India és Kína) - vizsgálták a kutatók. Az alábbi jól térkép szemlélteti, hogy milyen eredményt értek el a vizsgált országok, mielőtt még részletesen kitérnénk az egyes mutatók elemzésére:
Az index összesen 18 teljesítménymutató alapján határozza meg az egyes országok mutatóit, melyek 4 fő kategóriára oszlanak: a nyugdíjas évek pénzügyei, az anyagi jólét, az egészség és az életminőség. 22026-ban Norvégia megőrizte az első helyét a GRI-rangsorban és 83%-os eredményét (bár részindexei némileg változtak). Csak egyetlen másik ország, Írország ért el 80% feletti ereményt (82%-ot), mellyel megtartotta második helyezését. Hollandia a 6. helyről feljött a 3. helyre, így Svájc visszaszorult a 4. helyre 2026-ban.
Dánia maradt az 5. helyen, Izland viszont lecsúszott a 9. helyre. Említést érdemel még Málta, ami a 19. helyről jött fel a 14-re, Lengyelország pedig a 28. helyről a 19. helyre. Spanyolország is nagyott lépett előre a 31. helyről a 25. helyre, Finnország viszont durván lecsúszott: a 23-ról a 35. helyezésre. Egyben az idei összevetés legnagyobb vesztese is Finnország: összesített indexe 66-ról 54 százalékra esett. Ennek fő oka az anyagi jólét részindexének gyenge teljesítménye és a magas munkanélküliség. Ezzel az eredménnyel Finnország elérte, hogy hazánk mögött végezzen a rangsorban.
Magyarország pedig a 44 országból a 32. helyen végzett 2026-ban 59%-os mutatóval, egy helyet javítja a tavalyi eredményhez képest.
Viszont a tavalyi 33. helyezést még 62%-os összesített GRI-vel értük el. Magyarország helyezése az évek során nem sokat változott, százalékok terén is 58 és 62 százalék közti eredményt értünk el.
Magyarország helyzetét a négy részindexet figyelembevéve vizsgálva viszont látszik, hogy a hazai nyugdíjbiztonság megítélése kifejezetten egyenetlen képet mutat az egyes területeken. Magyarország messze a legjobb eredményét az Anyagi jólét (Material Wellbeing) részindexben éri el, ahol a 19. helyet foglalja el 64%-os pontszámmal. Ez a mutató a jövedelmi egyenlőtlenséget, az egy főre jutó jövedelmet és a munkanélküliségi rátát veszi figyelembe, és Magyarország ezen a területen a nemzetközi mezőny első felében foglal helyet.
Ezzel előzzük egyébként az összesített index élmezőnyében végzett Izland és Luxemburg eredményét is a részindexen belül.
Ugyanebben a részindexben Magyarország több más, az összesített mutatóban előttünk álló fejlett nemzetet is megelőz. Ilyen például az összesítésben 15. helyezett Egyesült Királyság (21. hely, 62%), a 18. helyezett Ausztria (23. hely, 61%), vagy a 22. helyezett Svédország, amely a munkaerőpiaci problémái miatt a 36. helyre esett vissza 43%-os mutatóval.
Ezzel szemben a többi három részindexben Magyarország a mezőny hátsó harmadában szerepel. A Pénzügyek nyugdíjas korban (Finances in Retirement) kategóriában, amely az inflációt, az adóterheket, a banki rendszert és az államadósságot értékeli, Magyarország 58%-os pontszámával a 34–35. helyen osztozik Spanyolországgal. Ugyancsak 58%-os pontszámot ért el az Egészség (Health) részindexben, amellyel a 36. helyre került a várható élettartam és az egészségügyi kiadások mutatói alapján. A leggyengébb helyezést az Életminőség (Quality of Life) részindexben érte el az ország, ahol az 55%-os pontszám a 37. helyre volt elegendő a 44 fős mezőnyben.