← Vissza

● news.bsdnet.hu

Egymásnak estek az országok a klímacsúcson: beintett az EU, botrányba fulladhat a rendezvény

Pénzcentrum 2026-11-22 09:29
A legújabb szövegtervezet ellen az Európai Unió és a csendes-óceáni szigetországok mellett Panama, a Salamon-szigetek és Elefántcsontpart is élesen tiltakozik. A dokumentumból ugyanis Szaúd-Arábia és más kitermelő államok nyomására törölték a szén, a kőolaj és a földgáz iránti globális kereslet csökkentésére vonatkozó utalásokat. Wopke Hoekstra uniós klímabiztos kijelentette, hogy érdemi klímavédelmi lépések nélkül nem lesz megállapodás, míg Monique Barbut francia szakminiszter azt kifogásolta, hogy a szöveg túl nagy teret enged a szén-dioxid-leválasztásnak és -tárolásnak, ami szerinte csak ürügy a kőolaj- és földgázfelhasználás folytatására. A hivatalosan Antalyai Egyezménynek nevezett dokumentum a klímacsúcsok történetében először ismerheti el, hogy a világnak nem sikerült 1,5 Celsius-fok alatt tartania a globális felmelegedést, és a Föld a hőmérsékleti küszöbérték túllépésének időszakába lépett. Ennek ellenére a tárgyalásokat vezető ausztrál klíma- és energiaügyi miniszter, Chris Bowen nem tartja szükségesnek a fosszilis energiahordozók külön említését, mivel szerinte a csúcstalálkozónak a gyakorlati megvalósításra és a tiszta energiaforrásokra való átállásra kell összpontosítania. Egy kompromisszumos javaslat szerint a fosszilis tüzelőanyagok említésének mellőzéséért cserébe az olajállamok vállalnák, hogy 2035-re energiafogyasztásuk 35 százalékát villamos energiából fedezik. A másik komoly vitapont a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás finanszírozása. A tervezet korábbi változata még tartalmazott egy vállalást, amely 2035-re 120 milliárd dollárra növelte volna az erre szánt keretet, ezt az összeget azonban törölték a szövegből. Az afrikai országok tárgyalócsoportját vezető ghánai környezetvédelmi miniszter, Zanetor Agyeman-Rawlings hangsúlyozta, hogy nem könyörögni jöttek, hanem jogos jussukat követelik a fejlett országok tevékenységének következményeit elszenvedő lakosságuk számára. Az EU azonban már korábban jelezte, hogy nem támogatja a többletforrások biztosítását. A csúcstalálkozón kívül a megújuló energiaforrások példátlan növekedést mutatnak, idén ugyanis először a napenergia járult hozzá a legnagyobb mértékben az új globális energiaigények kielégítéséhez, megelőzve a kőolajat és a földgázt. A Nemzetközi Energiaügynökség a héten arra is figyelmeztetett, hogy az iráni háború miatt a Hormuzi-szorosban tapasztalható ellátási zavarok tovább ösztönzik a megújulóalapú villamos energiára való átállást. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten Sencsenben arról állapodott meg, hogy az ellátási nehézségek enyhítésére növelik az olajkitermelést. Az elhúzódó antalyai egyeztetések miatt számos delegáció vasárnapról hétfőre módosította a repülőjegyét, de így is fennáll a veszélye, hogy a küldöttségek hazautazásával a csúcstalálkozó elveszíti a határozatképességét. Amennyiben az ENSZ-szabályok által megkövetelt konszenzust nem sikerül elérni, a tárgyalásokat felfüggeszthetik, és csak jövőre hívják össze újra, amire az 1995 óta megrendezett klímacsúcsok történetében eddig csak egyszer volt példa. A megfigyelőként jelen lévő környezetvédelmi szervezetek a valaha volt legrosszabb COP-találkozónak minősítették a mostanit, külön bírálva a társrendező Törökországot, amelynek főtárgyalója több kulcsfontosságú egyeztetésről is kivonult.
Eredeti cikk megtekintése →