← Vissza

● news.bsdnet.hu

1956 svéd szemmel: kevéssé ismert, megrendítő fotókon elevenedik meg a forradalom

Magyar Nemzet 2026-11-22 10:04
Különleges fotókiállítással emlékezik az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára a Magyar Nemzeti Múzeum . A főbejárat mellett, a Múzeumkertben megtekinthető, 46 fényképet bemutató tárlat Anders Engman (1933–2025) svéd fotóriporter felvételein keresztül idézi fel a történelmi napokat. A képek egy része eddig kevéssé volt ismert a magyar közönség előtt, jelentőségüket pedig nem csupán történelmi hitelességük, hanem emberközeli ábrázolásmódjuk adja. Az akkor mindössze 23 éves fotográfus 1956. október 29-én, a svéd Se című képes hetilap megbízásából érkezett Magyarországra. A forradalom eseményeiről tudósító több mint negyven nyugati fotóriporter egyikeként Budapesten és Győrött is fényképezett, majd a magyar–osztrák határra, végül az ausztriai Traiskirchen menekülttáborába is eljutott. Élete második nagy külföldi megbízása volt ez, ám az itt tapasztaltakat később, számos háborús övezetben végzett munkája után is élete egyik meghatározó élményeként tartotta számon. A felvételek között a forradalom jól ismert pillanatai mellett olyan ritka életképek is feltűnnek, amelyek a történelem kevésbé ismert szereplőit hozzák közel a látogatóhoz. Különösen érdekes az a fénykép, amelyen András Tibor festőművész a Nagykörúton, a Kilián laktanya közelében rajzokat készít a szétlőtt városrészről. A felvétel 1956. október 29. és november 1. között készült, és csak évtizedekkel később, 2016-ban kapott különös jelentőséget. A Magyar Nemzeti Múzeum akkori kiállításán ugyanis András Tibor gyermekei ismerték fel édesapjukat a fotón. A történet később Engman 2018-ban megjelent életműkötetének epilógusába is bekerült. A tárlat másik megrendítő alakja Szeles Erika, a forradalom egyik legismertebb mártírja. A holokauszt túlélőjeként, mindössze tizenöt évesen vett részt az eseményekben, felkelőként és ápolóként egyaránt segítette a szabadságharcosokat. 1956. november 7-én szovjet golyó oltotta ki az életét. Engman október 31. körül készített portréja – Vagn Hansen dán fotóriporter hasonló felvételével együtt – a forradalom egyik jelképes dokumentumává vált. A fiatal lány alakja arra emlékeztet, hogy a szabadságért vívott küzdelemben a legfiatalabbak is vállalták az áldozatot. A kommunista diktatúra elleni felkelés hangulatát ragadja meg az a két győri fénykép is, amelyen egy fiatal férfi Rákosi Mátyás kisméretű mellszobrát akasztja lámpavasra a tanácsháza előtt. A diktatúra jelképei a forradalom napjaiban országszerte az évek alatt felgyülemlett keserűség és megaláztatás célpontjaivá váltak. A felvétel jól érzékelteti, hogy a szabadság kivívásának igénye nem pusztán politikai követelésekben, hanem a kommunista rendszer szimbólumainak elutasításában is megmutatkozott. A budapesti harcok emlékeit a lyukas zászlóval díszített, zsákmányolt szovjet harckocsikon álló felkelők, a szétlőtt épületek, a páncéltörő ágyúk roncsai és az ideiglenes sírok felvételei idézik fel. A képeken a csatatérré vált Corvin köz és a Nagykörút környéke éppúgy megelevenedik, mint a forradalom utáni menekülés: a nyugati határra érkező magyarok, a vöröskeresztesek segítsége és a traiskircheni tábor kerítése mögött várakozó emberek. Anders Engman 1992-ben ismét Budapestre látogatott, és tizennégy nagyítást ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Munkásságát 2006-ban a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel ismerték el. A mostani kiállítás a múzeum és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága együttműködésében, a stockholmi magyar nagykövetség korábbi tárlatának budapesti adaptációjaként valósult meg. A 1956-os eseményeket megörökítő szabadtéri kiállítás 2027. január 10-ig látogatható a Múzeumkertben, hétfő kivételével mindennap 10 és 18 óra között.
Eredeti cikk megtekintése →