Napidíjat vezetnek be a magyarok egyik kedvenc nyaralóhelyén: ezeket az utazókat érinti az új költség
Pénzcentrum
2026-11-22 10:04
Dubrovnik új, fejenkénti napi 15 eurós környezetvédelmi illeték bevezetését javasolta a tengerjáró hajók utasaira.
Mato Franković polgármester a javaslatot azzal indokolta, hogy az óceánjárókkal érkező egynapos látogatók úgy veszik igénybe a helyi közszolgáltatásokat, hogy közben egyetlen vendégéjszakát sem töltenek el a térségben. Az április és november közötti időszakra tervezett díjat minden utastól beszednék, kivéve azokat, akik helyben szállnak meg, vagy törvényi mentességet élveznek. A befolyt összeget célzottan hulladékgazdálkodásra, a közterületek karbantartására és partvédelemre fordítanák.
A város évek óta küzd a túlturizmussal, ezért a történelmi városmag zsúfoltságának enyhítésére korábban már korlátozták a kikötő hajók számát. Bár jelenleg is létezik egy idegenforgalmi díj, amelyet a hajótársaságok a kapacitásuk alapján fizetnek, az új modell egy ettől független, utasonkénti teher lenne. Figyelembe véve az idei, 2026-os szezon közel 661 ezres utasforgalmát, a tervezet jelentős többletbevételt hozhat az önkormányzatnak. Egy 3000 fős üdülőhajó érkezése esetén például egyetlen nap alatt 45 ezer euró folyhatna be a helyi kasszába.
A tengerjárók a kikötőben vesztegelve is hatalmas mennyiségű energiát fogyasztanak, ami kiugró károsanyag-kibocsátással jár. A kontinens vizein közlekedő hajók bizonyos szennyező anyagokból a többszörösét bocsátják ki, mint az európai személyautó-állomány együttesen, ráadásul a hajókról származó szennyvíz mennyisége is drasztikusan nőtt az elmúlt évtizedben. A levegő- és vízszennyezés a zajterheléssel kiegészülve komoly kihívás elé állítja a part menti településeket.
Bár a hajós turizmus munkahelyeket teremt és bevételt hoz a helyi vállalkozásoknak, a forgalomszervezés és a közterületek fenntartásának költségeit jórészt az önkormányzatok állják. Ez az aránytalanság Split számára is egyre égetőbb probléma, ahol tavaly, 2025-ben közel félmillió hajós utast regisztráltak. A statisztikák rámutatnak arra, hogy miközben a kikötések száma nem feltétlenül ugrik meg, az egy hajóra jutó utasok száma jelentősen emelkedett, ami egyre intenzívebb nyomást gyakorol a városi infrastruktúrára.
Hasonló intézkedésre már van példa Európában, hiszen Görögország a legforgalmasabb szigetein 20 eurós díjat szed a partra szálló utasoktól, az uniós szabályozás pedig 2030-tól kötelezi a nagy hajókat a kikötői parti áramellátás használatára a légszennyezés visszaszorítása érdekében. Egy új adó bevezetése persze önmagában nem garantálja a tisztább környezetet, annak sikere a bevételek átlátható és célzott felhasználásán múlik. A dubrovniki javaslat mindenesetre rávilágít arra a felismerésre, hogy az idegenforgalom eredményességét a jövőben már nem csupán a látogatószámban és a profitban, hanem a természeti erőforrások megóvásában és a helyiek életminőségének fenntartásában is mérni kell.