● news.bsdnet.hu

Az elmúlt két hét időjárását inkább a változékonyság és az összességében csapadékszegényebb idő jellemezte. A május közepi hűvösebb, csapadékosabb periódust átmeneti felmelegedés követte, de tartós, nagy mennyiségű csapadék nem alakult ki, így sok térségben tovább fokozódott a felső talajrétegek kiszáradása. A jelenlegi száraz, szelesebb időjárás több kultúrában már a vízhiány tüneteinek megjelenését okozza, ugyanakkor a gombás betegségek fertőzési nyomása mérsékeltebb maradt. 1. ábra: A kalászosok alsó levelei már teljesen felsültek, elszáradtak – Fotó: Lepres Luca A szántóföldi kultúrák állapota több helyen kritikussá kezd válni. Az őszi búza állományokban a levelek jelentős része a hő- és aszálystressz hatására felsült, elszáradt. Így kérdésessé vált, hogy elegendő asszimilációs felület marad-e a kalászban fejlődő szemek megfelelő kineveléséhez. Ugyanakkor pozitívum, hogy a kalászfuzáriózis elleni védekezések összességében eredményesnek bizonyultak, a fertőzés alacsony szinten maradt. 2. ábra: Az elhúzódó kelés következménye: heterogén napraforgó állomány – Fotó: Lepres Luca A napraforgó állományok kelése sok térségben heterogén, amelyet tovább súlyosbít a talajok erős kiszáradása. A levéltetvek betelepedése megkezdődött, tömegesen jelent meg a fekete répalevéltetű és a sárga szilvalevéltetű is, bár egyelőre csak gyenge-közepes fertőzöttség tapasztalható. A további fejlődés szempontjából döntő lenne a mielőbbi csapadék érkezése. A kukoricaállományokban hasonló problémák figyelhetők meg: a növények fejlődését jelenleg elsősorban a nedvességhiány korlátozza, a talaj sok helyen már csontszáraz. 3. ábra: A repce idő előtt sárguló becői jelzik a lárvák kártételét – Fotó: Lepres Luca A repcében jól láthatóvá váltak a becőkben fejlődő lárvák nyomai, ugyanakkor a kártevők tömeges jelenléte már visszaszorult a táblákról. A becők telítődése alapvetően megfelelő. A becőkben jelen lehet a repcebecő-ormányos és a repcebecő-gubacsszúnyog lárvája is. A repcebecő-ormányos fehéres, lábatlan lárvájából általában csak 1–2 található egy becőben, és közvetlenül a fejlődő magvakat rágja, míg a repcebecő-gubacsszúnyog apró, fehéres-rózsaszínes lárvái akár tömegesen is előfordulhatnak, elsősorban a becő falát károsítva. A lárvák kártétele átlagosan 5% körül alakul, amelyet jól jeleznek a sárguló, üres becők, de a nem megfelelően védett állományokban ennél jelentősebb veszteség, illetve idő előtti becőfelnyílás is előfordulhat. 4. ábra: A korai kajszifajták már szépen színesednek – Fotó: Lepres Luca Folyamatban van a korai cseresznye- és kajszifajták betakarítása, miközben a későbbi érésű cseresznye- és meggyültetvényekben a gyümölcsök intenzív növekedése és színeződése figyelhető meg. A cseresznyelégy rajzása és tojásrakása továbbra is tart, ezért a nyüvesedés megelőzése érdekében indokolt a védekezés, különösen az érésben lévő állományokban. A kezelések megtervezésénél azonban fontos figyelembe venni a készítmények élelmezés-egészségügyi várakozási idejét és a várható szüreti időpontot. A következő időszakban jelentősebb csapadék továbbra sem valószínű, így a moníliás gyümölcsrothadás fertőzési veszélye mérsékelt marad. A meleg, száraz időjárás ugyanakkor felgyorsíthatja az érési folyamatokat, ezért az ültetvények rendszeres ellenőrzése továbbra is fontos. Az almaültetvényekben az almamoly rajzása emelkedő tendenciát mutat, ezért ahol a védekezések még nem történtek meg, azok most időszerűvé váltak. A zöld és a szürke almalevéltetű felszaporodása továbbra is jelentős, a kezeletlen ültetvényekben közepes-erős fertőzés figyelhető meg, sok helyen jól láthatók a besodródott hajtásvégek is. A betegségek közül jelenleg a lisztharmat továbbra is okozhat fertőzést a fogékony fajtákban, különösen a sűrűbb lombfalú, rosszabb légjárású ültetvényekben. Az alma-varasodás fertőzési veszélye ugyanakkor a csapadékszegény időjárás miatt mérsékeltebb, újabb erős fertőzési hullám kialakulása rövidtávon nem valószínű. A szőlőültetvények fejlődése az utóbbi időszak meleg időjárásának köszönhetően felgyorsult, a korábbi fajtákban már megkezdődött a virágzás, míg más állományok a fürtmegnyúlás végén járnak. Mint tudjuk ez egy különösen érzékeny fenológiai időszak, amikor a megelőző, kombinált növényvédelmi kezelések kiemelt jelentőségűek. A lisztharmat első levéltüneteit több borvidéken már észlelték, amelyek kedvező körülmények esetén a későbbi bogyófertőzések kiindulási pontjai lehetnek. A jelenlegi meleg, száraz időjárás ugyan mérsékli a peronoszpóra fertőzési veszélyét, tünetei egyelőre nem jelentek meg, amit a szellős lombfal és az erős UV-sugárzás is visszafog. Ugyanakkor a megelőző védekezések fenntartása továbbra is indokolt. A feketerothadás szempontjából különösen fontos a virágzás körüli időszak, mivel a fertőzésveszély később jelentős terméskiesést okozhat. A megfelelő készítmények kiválasztásánál ezért erre a betegségre is célszerű figyelmet fordítani, a védekezéseket pedig a teljes virágzástól az azt követő 6–7 hétben fenntartani. Megjelentek az amerikai szőlőkabóca lárvái is az ültetvényekben. A kártevő elleni védekezés kiemelten fontos, mivel ez a faj az aranyszínű sárgaság fitoplazma legfontosabb terjesztője. A fertőzött tőkék később súlyos leromlást mutathatnak, termésük csökken, majd akár teljesen el is pusztulhatnak, ezért a kabóca egyedszámának visszaszorítása alapvető növényegészségügyi feladat. 5. ábra: Újabb és újabb hullámokban fertőznek a levéltetvek a rózsákon és más dísznövényeken is – Fotó: Lepres Luca A dísznövényeken is folyamatos a levéltetvek jelenléte. A rózsákon és más érzékeny fajokon a korábbi védekezések ellenére sok helyen újra megjelentek a kolóniák, mivel a meleg időjárás kedvez a gyors felszaporodásnak és az ismételt betelepedésnek. Forrás, indexkép: Lepres Luca