← Vissza

● news.bsdnet.hu

Százéves a modern konyha: így főztünk régen – retró fotók

Origo 2026-11-22 11:00
Hihetetlen, de épp száz évvel ezelőtt, 1926-ban mutatták be a modern, beépített konyhát, avagy akkori nevén frankfurti konyhát. De miért is volt ez olyan nagy váltás, és mi volt előtte? Mutatjuk! Nos, míg manapság a vizes blokk határozza meg a konyha helyét, régen a tűz volt a szervező hely. Ennek ellenére sajnos a régi paraszti világban elterjedt konyhák nem voltak épp kellemes, meleg helyiségek: szimplán csak a főzésről szóltak, és nem arról, hogy ott gyűljön össze a család egy jó ebéd mellett. De miért is? Eleinte kétféle konyha létezett. A "füstös konyha" esetén nem volt kémény, az ajtót pedig folyamatosan nyitva kellett tartani: egyrészt azért, hogy a tűz oxigénhez jusson, másrészt azért, hogy a füst elhagyja a helyiséget. A füsttelen "hideg konyháknál" a tűzhely füstje egy hatalmas szabadkéményen át távozott a helyiségből. Sajnos azonban a nagy kémény miatt a meleg is elillant. A tűzhely csak később, a "mászókéményes konyhák" megjelenésével vált többé, mint az ételkészítés helye: ekkor alakulhatott ki az otthon melegeként funkcionáló konyha, hiszen már nem szökött el a hő. És hogy miért hívták mászókéménynek? Mert egy ajtón keresztül be lehetett mászni, ami a tisztítás mellett a húsáru füstölése miatt sem volt utolsó szempont. A jóval gazdaságosabb működés miatt jelent meg a takaréktűzhely elnevezés is, azaz németül Sparherd – mely végül kis hazánkban sparhelt néven került be a köztudatba. És ezen a ponton jelent meg 1926-ban a nagyvilágban a frankfurti konyha, avagy beépített konyha, amely később (némi átalakítás után) a szocialista országok panelépítkezésében kapott jelentős szerepet. A frankfurti konyha gondolata a belsőépítész Margarete Schütte-Lihotzky nevéhez köthető, aki igen izgalmas életpályát tudhat maga mögött – emeli ki a Heti Fortepan oldala. Lihotzky ugyanis az egész XX. századot végigélte (1897-ben született és 2000-ben, 103 évesen hunyt el). Ő volt az első női építész Ausztriában, a férjével pedig a Szovjetunióban egy egész várost tervezett. A húszas években Frankfurtban munkáscsaládoknak alakított ki kis alapterületű, olcsó és praktikus lakásokat. Ekkor jött a kompakt, funkciót előtérbe helyező konyha ötlete, mely aztán az egész világot meghódította. Persze nem volt tökéletes a találmány: eredetileg a fiókokat például előre legyártott címkékkel látták el, de hamar kiderült, hogy nem mindenki szeretne ugyanazokat feltétlen tárolni a rekeszekben. Ráadásul később új szereplők is megjelentek a konyhában – mint például a hűtőszekrény –, amelyeknek ugyancsak kellett helyet kialakítani. A koncepció a panelházak konyháiban is tovább élt, bár tény, hogy nem feltétlenül a legjobb formában: sok panelkonyhában ugyanis a háziasszonyon kívül tényleg nem fér már be senki sem – ugyanakkor kétségtelen, hogy Margarete Schütte-Lihotzky modern konyhaszemlélete nélkül jóval nagyobb teret foglalna el a kis területű lakásokban. Galériánk az alábbi fotóra kattintva nyílik meg: Ide kattintva nézhető meg, miként mutattak Budapest külső kerületei, amikor még falvak voltak, itt pedig azt mutattuk be, hogy épültek a magyar paneltelepek.
Eredeti cikk megtekintése →