← Vissza

● news.bsdnet.hu

Putyin lehetett a hármas csúcstalálkozó valódi nyertese - óriási feladat hárul most Európára

Pénzcentrum 2026-11-22 11:28
Bár Donald Trump egykor azt ígérte, hogy szétválasztja Amerika két legfőbb riválisát, Oroszországot és Kínát, a történelem első ilyen jellegű háromoldalú találkozóján inkább csatlakozott hozzájuk. A látványos esemény érdemi eredményeket nem hozott, viszont újabb állomását jelentette a hagyományos nyugati szövetségi rendszer felbomlásának. Hszi Csin-ping lehetőséget kapott, hogy felelős vezetőként tetszelegjen, miközben időt nyert Kína pozícióinak megerősítéséhez. Trump láthatóan már azzal is elégedett volt, hogy egy asztalnál ülhetett a két vezetővel, és kedvenc témáiról – az atomháború megelőzéséről, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság állítólagos túlkapásairól – beszélhetett. A találkozó legnagyobb haszonélvezője azonban egyértelműen az orosz elnök, akinek a nyeresége jóval túlmutat a puszta szimbolikán. Putyin a csúcstalálkozón és a Trumppal folytatott kétoldalú egyeztetésen bebiztosította, hogy Washington a következő hónapokban tartózkodjon a Moszkvával szembeni keményebb fellépéstől. Ez az időtáv kritikus a Kreml győzelmi stratégiája szempontjából, hiszen Oroszország a növekvő terhek ellenére is képes még egész 2027-ben finanszírozni a háborút, beleértve a fegyvereket és az utánpótlást is. Ráadásul az orosz elnököt a tábornokai egy hazugságbuborékban tartják, így őszintén hisz abban, hogy a hadserege folyamatosan nyomul előre a fronton. Moszkva emellett továbbra is fölényben van a nagy hatótávolságú csapások terén. Bár Kijev merész támadásokat hajtott végre a Kercsi-szoroson átívelő híd és az orosz olajfinomítók ellen, az orosz válaszcsapások sokkal nagyobb pusztítást végeznek. Az ukrán gazdaság és az adóalap rombolása egyre nagyobb pénzügyi terhet ró az európai fővárosokra, a nagyvárosok könyörtelen bombázása pedig újabb menekülthullámot indít el Európa felé. Az európai politikai naptár szintén Putyin malmára hajtja a vizet. Ukrajna támogatása már most is komoly kihívást jelent, a helyzet pedig tovább romolhat, ha Marine Le Pen megnyeri a jövő tavaszi francia elnökválasztást. Az orosz vezetésnek így jövő nyárig semmilyen érdeke nem fűződik az érdemi tárgyalásokhoz, és mivel a harcok folytatása számukra biztosít kedvezőbb alkupozíciót, Putyin várhatóan semmilyen tűzszünetet nem fogad majd el előfeltételként. Eközben folyamatosan fennáll annak a veszélye is, hogy Trump visszatartja a kritikus amerikai támogatásokat. A sencseni találkozóval egy időben Berlinben ellencsúcstalálkozót tartó európai vezetőknek nemcsak a birodalmi nosztalgiát kergető Kremllel, hanem a Trump-adminisztráció komolytalanságával is meg kell küzdeniük. A fegyverkezési törekvések és a stratégiai autonómia ellenére Európa nem tudja Washington nélkül kezelni Oroszország biztonsági igényeit, a Fehér Ház jelenlegi stábja azonban nem alkalmas a nyugati tábor vezetésére. Az európai döntéshozóknak egyszerre kell biztosítaniuk Ukrajna folyamatos támogatását, visszatartaniuk Trumpot az orosz narratíva átvételétől, valamint felkészülniük a Moszkvával folytatandó, kínkeserves diplomáciára. Mindezek miatt elengedhetetlen, hogy Európa végre stratégiai szinten is átgondolja a kontinens biztonságának jövőjét, és konszenzusra jusson egy olyan biztonsági architektúráról, amely garantálja Ukrajna fennmaradását, egyúttal csökkenti egy szélesebb körű háború kockázatát. Ebben a munkában azok a kétpárti amerikai külpolitikai szakértők lehetnek az európaiak partnerei, akik a következő, 2029-ben hivatalba lépő washingtoni kormányzatban kaphatnak majd szerepet. Az amerikaiak ugyanis rendelkeznek azzal az összetett biztonsági szerződések terén szerzett tárgyalási tapasztalattal, amely az európaiakból hiányzik, így közösen képesek lehetnek egy olyan stratégia kidolgozására, amely a kitűzött célokat reális eszközökkel köti össze. Címlapfotó: Jevgenyija Novozsenyina, MTI/MTVA
Eredeti cikk megtekintése →