Öt hazugság, amit a villanyautósok terjesztenek
Villanyautósok
2026-11-22 11:27
Gyakran idealizáljuk a villanyautókat, hogy kidomborítsuk az előnyeiket, de lássuk be, néha túlzásba esünk, vagy csak túlságosan leegyszerűsítjük a képet . Persze az is igaz, hogy nem mindig van lehetőség kifejteni a teljes valóságot, így kénytelenek vagyunk röviden, tömören fogalmazni, ami torzíthatja az üzenetet. De szánjunk rá néhány percet, és nézzünk meg néhány gyakori állítást részletesebben és kicsit objektívebben .
Totális tévedés. Minden műszaki eszköz elromolhat, ebből a szempontból a villanyautók sem számítanak kivételnek. A tévedés abból a tényből eredeztethető, hogy az elektromos motor technikailag sokkal egyszerűbb felépítésű és működésű , mint a belső égésű motor. Míg az elektromotorban az elektromos áram által indukált mágneses tér egyből forgómozgást hoz létre, addig a belső égésű motorban jól összehangolt apró robbanások energiáját kell forgómozgássá alakítani, miközben az ehhez szükséges üzemanyagot be, az égésterméket pedig ki kell vezetni. A hagyományos motoroknál ehhez jön még az üzemanyagrendszer , a kipufogó az égéstermék szűréssel és ártalmatlanítással, az áramtermeléshez szükséges generátor, az önindító és természetesen az autó megmozdításához szükséges nyomatékot előállító sebességváltó . Ezek jelentős része olyan alkatrész, amiben folyamatosan súrlódnak, kopnak és öregszenek az alkatrészek. Ezek helyett az elektromos autókban elektronikai alkatrészek vannak. Ezek nem kopnak ugyan, de a rázkódás, hőingadozás és az idő múlása ezekre is hatással van, és persze a futómű is ugyanúgy kapja a terhelést . Ez utóbbi a nehéz akku miatt még jelentősebb is lehet. De elromolhatnak az akkucellák is, főleg ha gyártásnál nem figyeltek eléggé a minőségbiztosításra, és nem minden cella sikerült egyformán jóra.
Az elektromos autó tehát ugyanúgy elromolhat , mint bármelyik másik, de sokkal kevesebb a technológiához köthető, elhasználódásból eredő meghibásodás . Azt viszont el kell ismerni, hogy garanciaidőn túl ezek a meghibásodások ma még költségesek tudnak lenni , mert kevés a bontott alkatrész és hiány van azokból a szakemberekből is, akik ezeket a hibákat orvosolni tudják. A gyártók ezzel a helyzettel visszaélve gyakran méregdrágán adják a gyári eredeti alkatrészeket, amiknek az alacsony igény miatt sokszor nincs még utángyártott alternatívája.
Röviden: Az elektromos autók a kevesebb kopó / mozgó alkatrész miatt kevésbé hajlamosak a meghibásodásra.
A villanyautók valóban sokkal kevesebb karbantartást igényelnek , mint a hagyományos, belső égésű motoros autók, de a karbantartás igényük nem nulla . Nem kell 10-15 ezer kilométerenként olajat és olajszűrőt cserélni bennük, és a regeneratív fékezés miatt sokkal ritkábban van szükség a fékpofák és a féktárcsák cseréjére is. De a hajtás más komponenseire sincs előírva kötelező csere, hiszen még a hajtás egyszerű áttétele mellé betöltött olajat is az autó teljes életciklusára tervezték.
De ennek ellenére vannak olyan hagyományos komponensek, amik időről időre ellenőrzést vagy cserét igényelnek . A teljesség igénye nélkül ilyen a fékfolyadék, az ablaktörlő lapátok, és amelyik autókban még van ilyen, a 12 voltos savas ólomakku. Ezeket időnként cserélni kell. A legtöbb gyártó persze továbbra is javasol az egyes komponensekre ellenőrzési vagy csere periódusokat , amiket a garanciaidőn belül a gyártó vállalásának megőrzéséhez érdemes betartani. De a garanciaidő lejártán túl ezekre sokkal ritkábban vagy egyáltalán nem lesz szükség.
Ellenőrzést és tisztítást azok az autók is igényelnek , amelyeknél a gyártó nem ír elő rendszeres szervizelést. A hűtőrendszer tisztítása, a fékfolyadék időnkénti (ha nem is feltétlen kétévenkénti) cseréje, a féktárcsák és fékpofák ellenőrzése ezeknél az autóknál is javasolt, mint ahogy az ablaktörlőlapátokat is célszerű cserélni, ha elhasználódtak.
Röviden: Az elektromos autók a működésükből adódóan kevesebb karbantartást igényelnek.
Ez is egy óriási hazugság. Vannak persze olyan elektromos autók, amik úgy meg tudnak mozdulni egy parkolóban, hogy a közvetlen mellettük állók ebből nem hallanak semmit, tehát ilyen szempontból tényleg teljesen zajmentesek, de nagyobb fordulaton a villanyautók elektromos motorjainak ugyanúgy van hangjuk , mint a belsőégésű motoroknak. Annyi a különbség, hogy sokkal-sokkal halkabbak . Ezek a hangok típusonként nagyon eltérőek és akár jellegzetesek is lehetnek. Könnyű például messziről felismerni hang alapján a klasszikus Nissan Leafeket, de más autóknak is egyedi a hangjuk .
A hajtómű és a teljesítményelektronika is adhat ki hangot terhelés alatt, a gumik súrlódása és dübörgése pedig nem függ a meghajtástól . Ez utóbbi nagyobb, egyenletes sebességnél már jelentősebb is, mint amit a belső égésű motor kelt, így nagy sebességnél, ha éppen nem gyorsít az autó, akkor nincs is jelentős előnye az elektromos hajtásnak. Városi forgalomban , gyorsításkor viszont sokkal kisebb a zajterhelésük , mint az olyankor nagy fordulaton pörgetett, erőlködő belső égésű motornak.
Röviden: Az elektromos autók bizonyos körülmények között sokkal csendesebben üzemelnek.
Az ember minden tevékenysége, maga a létezése is környezetszennyezéssel jár . A villanyautókról azt állítani, hogy nem szennyezik a környezetet, hazugság. Hiszen ha mást nem nézünk, a rajtuk lévő gumi kopik , és időnként a regeneratív fékezés ellenére is használni kell az üzemi fékeket . De nem ez a kibocsátás a legjelentősebb, hanem az, ami az autó legyártásával és az üzemanyagként használt áram előállításával összefüggésbe hozható.
Nagyon fontos tény, hogy az elektromos autók előállítása egyelőre nagyobb környezetterheléssel jár , mint a hagyományos autók gyártása. Az egyszerűbb motor gyártásakor valószínűleg van egy kimutatható előnye az elektromos autóknak, de az akkupakk előállítása egyelőre annyira energiaigényes folyamat, ami miatt az elektromos autó teljes előállítása környezetszennyezése jelentősen magasabb , mint a hasonló méretű és teljesítményű hagyományos motorú autóké.
A másik fontos tényező a meghajtáshoz felhasznált elektromos energia előállítása. Amíg ezt nem kizárólag zölden termelt energiából fedezzük, addig mindenképpen számolni kell vele. Sőt egy darabig még utána is, hiszen az erőművek előállítása és életük végén a lebontása is energiát igényel majd, tehát valahol valamikor környezetszennyezést okoz.
De ez a szennyezés az autó teljes életciklusára lebontva sokkal-sokkal kisebb , mint a hagyományos autóké. Ráadásul míg a belső égésű motoros autók az évek múlásával az öregedés és az elmaradó karbantartások miatt egyre szennyezőbbek lesznek, az egyre zöldebben termelt energia miatt a már eladott elektromos autók is sokkal tisztábban üzemelnek majd.
De ha teljes életciklusra vetített környezetterhelésben nem is lenne különbség az elektromos és a hagyományos autó között, akkor is ott van még az a különbség, hogy az elektromos autó környezetterhelésének jelentős része nem ott keletkezik, ahol használják . Tehát nem teszi tönkre a városok levegőjét, megbetegítve az ott élő embereket, elfeketítve a házak falait.
Röviden: Az elektromos autók teljes életciklusuk alatt sokkal kevésbé szennyezik a környezetüket, és annak a szennyezésnek a többsége sem a városokban történik.
Persze elméletben lehetnek olyan autósok, akik meg tudják oldani, hogy az otthoni vagy munkahelyi naperőműből, hálózati áram felhasználása nélkül közvetlenül töltik az autóikat , de a hosszabb utakon ők is rákényszerülnek a hálózatra kötött nyilvános töltőállomások használatára . Ott pedig már nem lehet szétválasztani a zöld és a szennyező forrásból származó elektronokat . A szolgáltatók által lobogtatott igazolás pedig nem azt jelenti, hogy abban a pillanatban az az áram, ami az autóba megy az zöld, hanem csak annyit, hogy egy zöld erőmű valamikor betölt akkora energiamennyiséget a hálózatba, amennyit a szolgáltató a töltőin értékesít az adott időszakban. A gyakorlatban tehát egyelőre szinte lehetetlen megvalósítani a teljesen zöld energia használatát . Viszont ahogy nő a zölden termelt energia a hálózatban, és ahogy egyre inkább bevonják a hálózat stabilizálásába az elektromos autókat, úgy fog nőni a tiszta áram aránya az autók akkumulátorában is .
Röviden: Az elektromos autó akár nagyrészt helyben és/vagy zölden termelt energiával is üzemeltethető.
Teljes nonszensz, hiszen nem csak a holdra, de még csak egy szigetre sem lehet eljutni velük. Viccet félretéve, természetesen vannak olyan helyek a világon, ahol az elektromos autók nem használhatók . Ilyen például az Antarktisz vagy az északi sarkkörön túli területek, ahol nincs se áramhálózat se töltőállomás, és napsütés híján helyben sem lehet megtermelni az áramot. Ezeken a helyeken az áram előállításához is fosszilis energiahordózókra van szükség . De lássuk be, az összes utazás kimutathatatlanul kicsi arányát képezik az ilyen speciális expedíciók, a hétköznapi emberek hagyományos autókkal sem akarnak ilyen helyekre menni .
Vannak viszont olyan helyek, ahol az elektromos autók előnyösebbek is. Egy sivatagban lemerült elektromos autót fel lehet tölteni napelemről , míg a hagyományos járműveket csak odaszállított üzemanyaggal lehet működésre bírni. Hasonló a helyzet az olyan magaslati területeken is, mint a Tibeti-fensík, ahol nem csak a belső égésű motor működéséhez szükséges levegőből van kevés, de benzinkútból is. Miközben áram szinte mindenütt van.
Röviden: Az elektromos autóval lényegében mindenhova el lehet jutni, ahova egy átlagember autóval el szeretne utazni.