← Vissza

● news.bsdnet.hu

Nem született megállapodás a törökországi klímakonferencián

VG 2026-11-22 11:52
Az ENSZ klímakonferenciáján nem sikerült közös határozatot hozni. Az EU nem fogadta el a javaslatot, amely nem említette a fosszilis tüzelőanyagokat. Panama szintén megtagadta a megállapodás aláírását. A vita középpontjában a fosszilis tüzelőanyagok álltak, amelyek a klímaváltozás fő okai. Az SVT szerint Svédország már elhagyta a találkozót. Mattias de Frumerie, svéd főtárgyaló megerősítette a svéd televíziónak, hogy ő és Romina Pourmokhtari klíma- és környezetvédelmi miniszter elhagyták a klímakonferenciát. A klímaminiszter a svéd televíziónak azt nyilatkozta, hogy nem lehet konszenzust elérni, ha a tudományra utaló bejegyzéseket felhígítják. A tárgyalások utolsó napjaiban nem született kompromisszum a megállapodás létrejöttét megakadályozó főbb vitás kérdésekben. A találkozónak pénteken kellett volna véget érnie. A találkozó meghaladja a madridi találkozót, amely korábban a valaha tartott leghosszabb klímakonferencia volt. A madridi találkozó 2019-ben 44 órával hosszabbításba került. A szombaton tárgyalt végleges dokumentum második tervezete egyáltalán nem említette a fosszíliákat, bár eredetileg szerepeltek benne. Az ügyet két évvel ezelőtt Dubajban is feljegyezték. Sajtóhírek szeritn, az EU számára lehetetlen elfogadni a kérdés figyelmen kívül hagyását. A Bloomberg korábban arról számolt be, hogy akadozni kezdtek a nemzetközi klímatárgyalások vasárnap, ami utat nyitott annak, hogy nem sikerült átfogó megállapodást kötni, miután egyes európai nemzetek arra figyelmeztettek, hogy a javaslat hamis megoldásokat tartalmazna a globális felmelegedés elleni küzdelemben, és aláásná a küzdelmet. Wopke Hoekstra, az Európai Unió klímavédelmi biztosa a Bloomberg Newsnak a COP31 ENSZ-csúcstalálkozón Antalyában, Törökországban azt nyilatkozta, hogy „Nagyon valószínűtlen a megállapodás” . Közel két hétig tartó tanácskozások után, amelyeknek pénteken kellett volna lezárulniuk jutottak erre az eredményre. A küldöttek vitatkoztak a javasolt szöveggel, amely ösztönözné a szén-dioxid-leválasztási technológia gyorsabb bevezetését, amelyet az olaj- és gáztermelők kedvelnek, de eddig csak elhanyagolható mértékben csökkentette a bolygófelmelegedést okozó szennyezést. A fejlődő gazdaságokba irányuló pénzügyi folyamatok és a kiemelt tudományos jelentések szerepe körüli viták szintén megnehezítették a tárgyalófelek dolgát, akik péntek és szombat éjszakán át próbáltak egy keskeny utat találni előre. Vasárnap délre Törökországban a lemondott küldöttek elkezdték figyelmeztetni, hogy jobb megállapodás nélkül távozni, mint elfogadni egy rossz eredményt. A környezetvédők is támogatták őket, akik az utolsó órákban arra kérték a nemzeteket, hogy utasítsák el a javasolt megállapodást, ahelyett, hogy elfogadnák azt, amit ők az olaj- és gáziparnak tett engedményezésnek neveztek. „Egy klímavédelemnek szentelt konferenciának – amelynek egyetlen célja az éghajlat védelme – egyértelmű jelzést kell küldenie arról, hogy szembeszállunk ezzel a fenyegetéssel” – mondta Carsten Schneider német környezetvédelmi miniszter újságíróknak a vasárnap délután újra összeült záró plenáris ülés előtt. „Az elnökség több konzultációt követő határozattervezete nemcsak hogy nem ad megfelelő választ erre, hanem valójában egy lépést hátrafelé tesz.” A COP31 elnöksége – amelyet gyakorlatilag Törökország és Ausztrália osztott meg – vasárnap délután egy új, 12 oldalas javaslatot terjesztett elő, amely megpróbálta áthidalni a megosztottságot. A javaslat némileg enyhítette a szén-dioxid-leválasztási technológiával kapcsolatos javaslat szövegét, a gyorsabb telepítés helyett inkább annak fokozott használatára szólított fel. Az új javaslat tovább csökkentette azt a rendelkezést, amely ösztönözte volna az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület három kulcsfontosságú jelentésének benyújtását a globális felmelegedés elleni küzdelemben elért világszintű haladás 2028-as hivatalos értékelése előtt. Emellett elhalasztotta a döntést arról, hogy explicit célként tűzzék ki az országok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását segítő finanszírozás megháromszorozását, anélkül, hogy határidőt tűztek volna ki erre a meghatározásra. A csúcstalálkozón közel 200 nemzet tárgyalói vasárnap plenáris ülésen vitatták meg a javasolt megállapodást. A globális felmelegedés elleni küzdelem iránti elkötelezettség erős jelzése kulcsfontosságú mércének tekinthető a csúcstalálkozó számára, miután az éghajlatváltozás okozta erdőtüzek , a szélsőséges hőség és az árvizek idén több ezer halálesethez járultak hozzá. Nyomást fokoz, hogy a legutóbbi ENSZ-jelentések első alkalommal ismerték el, hogy a 2015-ös Párizsi Megállapodás legszigorúbb célkitűzése – a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-ra korlátozása – szinte elérhetetlen.
Eredeti cikk megtekintése →