← Vissza

● news.bsdnet.hu

Íme az Otthon Start hatása: emelkedik a négyzetméterár, zsugorodnak az eladott lakások

24.hu 2026-11-22 12:00
A KSH 2026 II. negyedéves adatai szerint egy átlagos eladott használt lakás 64,9 négyzetméteres, azaz 4,6 négyzetméterrel kisebb, mint öt éve. A zsugorodás java az elmúlt egy évben történt: az Otthon Start indulása óta 3,9 négyzetmétert vesztettek az eladott lakások a méretükből. Az Otthon Start indulása előtti negyedévhez képest egy év alatt a négyzetméterár 10,5 százalékkal, 590 ezerről 652 ezer forintra drágult, az átlagár viszont csak 4,2 százalékkal, 40,6 millió forintról 42,3 millió forintra nőtt: a vevők ugyanis a drágulást kisebb, olcsóbb lakással kompenzálták. 10,5 százalékkal drágább négyzetméter Az Otthon Start 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlátja az alacsonyabb árú vidéki lakások felé terelte a keresletet, így egy év alatt a vidéki árak elkezdtek felzárkózni a fővárosiakhoz. Az Otthon Start első évében országosan 590 ezerről 652 ezer forintra nőtt a használt lakások átlagos négyzetméterára. A drágulás vidéken volt igazán erős: Budapesten kívül 14,3 százalékkal, a fővárosban viszont csak 5,3 százalékkal, 1 millió 193 ezer forintról 1 millió 256 ezer forintra emelkedett a négyzetméterár. Régiós bontásban Dél-Dunántúl (plusz 21,2 százalék), Dél-Alföld (plusz 19,1 százalék) és Észak-Alföld (plusz 17,0 százalék) vezet. Az épülettípusok közüla panel drágult a leggyorsabban. A lakótelepi lakások négyzetméterára országosan 16,9 százalékkal, 764 ezer forintról 893 ezer forintra nőtt, a családi házaké 9,8, a téglalakásoké 6,1 százalékkal. Budapesten a panel négyzetmétere (1 millió 215 ezer forint) már 21 százalékkal drágább, mint a családi házé (1 millió 4 ezer forint). Egyetlen kivétel akad: a budapesti új építésű társasházi lakások négyzetméterára egy év alatt 9 százalékkal, 1 millió 710 ezer forintról 1 millió 550 ezer forintra csökkent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy olcsóbbak lettek az új lakások. A KSH adatai szerint ugyanaz az új lakás országosan 3,0 százalékkal drágult, a vevők viszont a program 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlátjába beleférő, kisebb és olcsóbb új lakásokat választották. Átlagban 3,9 négyzetméterrel kisebbek voltak az eladott lakások Az eladott használt lakások átlagos mérete egy év alatt 68,8-ról 64,9 négyzetméterre csökkent. Nincs olyan régió, ahol ne lett volna kisebb az átlagos eladott lakás. A legnagyobb a visszaesés Pest megyében (-7,0 négyzetméter), de Dél-Dunántúlon (-5,2 négyzetméter) és Nyugat-Dunántúlon (-4,7 négyzetméter) is jelentős. Vidéken átlagosan 75,6-ról 71,0 négyzetméterre zsugorodtak az eladott lakások. Budapesten az eladott átlagos lakásméret 58,8-ról 55,0 négyzetméterre csökkent, a különbség egy kisebb fürdőszoba alapterületének felel meg. Ennek látványos következménye, hogy a fővárosban az átlagár egy év alatt 70,2 millió forintról 69,1 millió forintra csökkent, pedig a négyzetméterár 5,3 százalékkal nőtt. Az Otthon Start indulása óta a budapesti átlagos lakásméret (az eladott lakásoknál) mind a négy negyedévben 56 négyzetméter alatt maradt, korábban 56,5 és 60,3 négyzetméter között ingadozott. A zsugorodás épülettípusonként nagyon eltérő. Az eladott családi házak átlagos mérete egy év alatt 101,9-ről 95,4 négyzetméterre csökkent, a lakótelepi lakásoké viszont gyakorlatilag nem változott (51,7-ről 51,3 négyzetméterre csökkent): a panelházak lakásállománya egységes, ott nincs miből kisebbet választani. Az eladott új budapesti lakásoknál 60,1-ről 53,7 négyzetméterre esett az átlagos méret. Nemcsak kisebb, hanem olcsóbb lakásokat is veszünk A méret csak az egyik oldala a történetnek. A KSH lakásárindexe két részre bontja az árváltozást: a tiszta árváltozás megmutatja, mennyivel drágult volna ugyanaz a lakás, az összetételhatás pedig azt, hogy a vevők kisebb vagy nagyobb, olcsóbb vagy drágább fekvésű és típusú lakásokat vettek-e. Az Otthon Start első évében ugyanaz a használt lakás 11,5 százalékkal drágult, a ténylegesen megvett lakások ára viszont csak 8,5 százalékkal nőtt, mert az eladott lakások összetétele 2,7 százalékkal olcsóbb irányba tolódott. Az új lakásoknál még erősebb a hatás: ugyanaz az új lakás 3,0 százalékkal drágult, az eladott új lakások ára mégis 5,5 százalékkal csökkent, mert az összetétel változása 8,2 százalékkal mérsékelte az árszintet. Hasonló fordulópontot legutóbb a 2022–2023-as kamatsokk hozott, amikor a drága hitel szorította olcsóbb lakások felé a vevőket: a használt lakásoknál 2022 végén egy év alatt 17,5 százalékkal lett olcsóbb az eladott lakások összetétele. Most a hitelezési feltételek kedvezőbbek, de a lakásárak és az állami támogatási programok korlátai (legfeljebb 50 millió forint hitel és 1,5 millió forintos négyzetméterár) szabnak határt. Fontos, hogy az összetételhatás a lakások alapterületét, épülettípusát és fekvését méri, az állapotukat és a felszereltségüket nem. Miért éppen az eladott házak zsugorodnak? Ha csak a százalékos drágulást nézzük, meglepő a kép: a vidéki használt családi házak négyzetméterára 2021 II. negyedéve óta 91–99 százalékkal nőtt, a budapestieké 65, a Pest megyeieké 86 százalékkal. A legjobban mégsem az eladott vidéki házak zsugorodtak, hanem a fővárosiak és a Pest megyeiek. A magyarázat egyszerű: a vevő nem százalékban, hanem forintban fizet. Pest megyében a családi házak négyzetméterára 286 ezer forinttal nőtt, az eladott házak pedig átlagosan 15,9 négyzetméterrel lettek kisebbek. Budapesten 396 ezer forintos drágulás mellett 11,8 négyzetméterrel, az Alföldön viszont nagyjából 110 ezer forintos drágulás mellett csak 4–5 négyzetméterrel csökkent a méret. Családi házaknál minden 100 ezer forintos négyzetméterár-emelkedés nagyjából 3 négyzetméterrel kisebb házat jelentett, a téglaépítésű többlakásos lakásoknál fél, a panellakásoknál alig 0,3 négyzetmétert. A panel azért nem tud zsugorodni, mert a lakótelepi lakások mérete eleve kötött: aki panelt vesz, nagyjából ugyanakkora lakást kap, csak drágábban. Településtípus szerint is ugyanez látszik. A községekben minden 100 ezer forintos drágulás nagyjából 6 négyzetméterrel kisebb eladott lakást jelentett, a városokban 2,3, a megyeszékhelyeken 0,9 négyzetmétert. A legnagyobb zsugorodást a Pest megyei községek mutatják: itt 255 ezer forintos négyzetméterár-emelkedés mellett 17,8 négyzetméterrel lettek kisebbek az eladott lakások. Ez jellemzően a budapesti agglomeráció, ahol a fővárosból kiszoruló vevők is egyre kisebb házat tudnak megfizetni. 2021 II. negyedéve óta a használt lakások négyzetméterára országosan 97 százalékkal, átlagára 84 százalékkal nőtt, az átlagos eladott lakásméret pedig 4,6 négyzetméterrel csökkent. A zsugorodás nagyobbik része az elmúlt egy évben történt: 2021 és 2025 II. negyedéve között négy év alatt mindössze 0,7 négyzetméterrel lettek kisebbek az eladott lakások, az Otthon Start első évében viszont 3,9 négyzetméterrel. Mit jelent mindez a lakásvásárlóknak? Az Otthon Start lezárult, új igénylők már a Wekerle Plusszal számolhatnak. A KSH adataiból néhány fontos tanulság a következő hónapokra: Használt lakásnál drágább lett a támogatott hitel. A Wekerle Plusz új lakásra fix 3, használt lakásra fix 5 százalékos kamatot ad, legfeljebb 50 millió forintig és 25 évre. Egy 50 millió forintos, 25 éves hitel törlesztője 3 százalékon nagyjából 237 ezer, 5 százalékon 292 ezer forint. Ugyanakkora, 237 ezer forintos törlesztőből használt lakásra már csak nagyjából 40,6 millió forint hitel jön ki, ami tovább szoríthatja a vevőket a kisebb lakások felé. A panel előnye elolvadt. Országosan a panellakások négyzetmétere már csak 9 százalékkal olcsóbb a téglalakásokénál, egy éve még 17 százalékkal volt olcsóbb. Aki első lakásként panelt keres, már nem spórol annyit, mint korábban. Nagyobb alapterületet ma is a vidéki családi házak kínálnak. Észak-Magyarországon 207, az Alföldön 233–236 ezer forint a használt családi házak átlagos négyzetméterára, ez a budapesti panelár ötöde-hatoda.
Eredeti cikk megtekintése →