● news.bsdnet.hu

Legalább 82 ember vesztette életét néhány napja, péntek késő este egy gázrobbanás következtében az észak-kínai, szénben gazdag Sanhszi tartományban található Liushenyu bányában. Két embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván, további 128 sérültet pedig kórházban ápolnak – közölték az állami médiumok. A robbanás a leghalálosabb kínai bányabaleset 2009 óta, amikor a heilongjiangi Xinxing bányában történt gázrobbanás 108 ember életét követelte. Bár a pénteki tragédia pontos okát még vizsgálják, a hivatalos Hszinhua hírügynökség arról számolt be, hogy a halálos balesethez hozzájárultak az eltitkolt bányajáratok, a meghamisított tervek, valamint az alvállalkozóként, nyilvántartás nélkül foglalkoztatott bányászok, akik nem kapták meg az előírt életmentő helymeghatározó eszközöket. A Reuters a vizsgálat jelenlegi állásáról készített összeállítása szerint a Shanxi Tongzhou Coal Coking által működtetett bánya két különálló tervrajz- és megfigyelőrendszert tartott fenn. Kínai hírügynökségi beszámolók szerint a A Reuters nem tudta elérni a vállalat illetékeseit, mivel az állami média szerint őrizetbe vették őket. A kétféle tervet a köznyelvben „jin-jang rajzoknak” nevezik: az egyik nyíltan az ellenőrök számára készült, a másikat pedig titokban tartották. A kínai nemzeti bányabiztonsági hatóság szerint az ilyen, profitszerzés által motivált gyakorlatok a hatósági szigorítások ellenére továbbra sem számítanak ritkaságnak a kínai szénbányákban. A Liushenyu bánya „dróthálót és habarccsal lefújt műanyag zsákokat használt, hogy olyan álajtókat készítsen, amelyek szinte teljesen beleolvadtak a bánya sziklafalaiba” – írta a Hszinhua. Amikor ellenőrök érkeztek, a dolgozókat egy külső személy figyelmeztette, ők pedig bezárták az álajtókat, majd szénhamuval kenték be azokat, hogy tökéletesen illeszkedjenek a föld alatti járatok környezetéhez. Kína a világ legnagyobb széntermelője és -fogyasztója, ipara meghatározó szerepet játszik a globális energiaellátásban és kibocsátásban. A 2024-2025-ös adatok alapján Kína felelős a világ teljes szénfelhasználásának mintegy 50-55 százalékáért, részben azért, mert a kínai áramtermelés 55-65 százalékát szén alapú erőművek adják. Kína egyben a világ első számú széntermelője, bányászata a gazdaság egyik alappillére. A vizsgálatok már most elképesztő dolgokra derítettek fényt: a lebukás elkerülése érdekében az üzemeltető A hatóságok ilyen nyomkövetők segítségével normál körülmények között pontosan figyelemmel tudták volna kísérni, hogy a bányászok hol tartózkodnak a föld alatt – akár vészhelyzet esetén is. Amikor bekövetkezett a robbanás, a hivatalos nyilvántartás szerint mindössze 124 munkás tartózkodott a föld alatt – derült ki a CCTV állami televízió hétfői felvételeiből. Az állami média szerint a pontos térképek és a bányászok helyzetére vonatkozó információk hiánya jelentősen megnehezítette a mentési munkálatokat. A Liushenyu bánya – amelyet magas robbanásveszélye miatt „magasgáz-tartalmú bányának” minősítettek – szándékosan kerülte a gázérzékelő berendezések telepítését is, hogy tovább csökkentse a hatósági ellenőrzés lehetőségét – jelentette külön tudósításában az állami rádió kedden. A problémákról a hatóságok már a pénteki tragédia előtt is tudtak. A Hszinhua szerint 2025-ben a bányaüzemeltetőt megbírságolták, miután az ellenőrök rejtett munkaterületeket tártak fel, ám a büntetés nem bizonyult kellően visszatartó erejűnek, és a vállalat folytatta az illegális kitermelést. A történtek nyomán Kína több bányájában ideiglenesen leállították vagy csökkentették a termelést, hogy biztonsági ellenőrzéseket végezzenek. A Hszinhua friss cikke szerint az ügyet a kínai Államtanács szintjén kezelik, melynek döntése nyomán több minisztérium részvételével állítottak fel nyomozócsoportot a részletek kivizsgálására és a felelősség megállapítására.