● news.bsdnet.hu

A vizes élőhelyek helyreállítása kulcsszerepet játszhat az Alföld klímaváltozáshoz való alkalmazkodásában. Egy friss kutatás szerint közel egymillió hektárnyi területen lenne lehetőség arra, hogy a korábbi vízjárta élőhelyek visszakapják természetes szerepüket, ami javíthatná a térség vízháztartását és mérsékelhetné az aszálykárokat – írja a HUN-REN . A kutatók szerint az Alföldön hatalmas területeken lenne lehetőség a vízvisszatartásra. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása jelentősen növelhetné a talajvízkészleteket, ami közvetlenül javíthatná a mezőgazdasági termelés feltételeit is. Egy tiszai mintaterületen végzett modellezés alapján a talajvíz-utánpótlás jelentősen nőhetne, ami egyes helyeken akár 20–28 százalékos kukoricatermés-növekedést is eredményezhetne. A szakemberek több szempont alapján jelölték ki azokat a területeket, ahol a vízvisszatartás a leghatékonyabb lehet. Figyelembe vették a belvízveszélyt, az aszálykitettséget, a nitrátérzékenységet és a természetvédelmi értékeket is. Az egyik övezetben a természetvédelem és a vízvisszatartás egyaránt kiemelt szerepet kapna, míg más térségekben az ökoszisztéma-szolgáltatások — például a talajvízpótlás, az árvízvédelem és a biodiverzitás növelése — kerülhetnének előtérbe. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása szerint az Alföld hosszú távú jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben rejlik. A kutatók úgy vélik, hogy a víz tájban tartása egyszerre segíthet az aszály elleni védekezésben, a talajvíz megőrzésében és a természetes élőhelyek regenerációjában. A szakértők szerint a vízvisszatartás az Alföldön nem csupán természetvédelmi kérdés, hanem a mezőgazdaság alkalmazkodásának egyik legfontosabb eszköze lehet a következő évtizedekben. Óriási veszélyben vannak a Föld még megmaradt vizes élőhelyei. Ezek az ökológiai és gazdasági szempontból is fontos térségek igen érzékenyek a földi ökoszisztéma szempontából, ha a most kedvezőtlen folyamatokat nem állítjuk meg 2050-ig a világnak felfoghatatlan, 39 ezer milliárd dollár gazdasági vesztesége keletkezik a vizes élőhelyek ötödének eltűnéséből. A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) arra ösztönöz, hogy a vállalatok, államok és közösségek vezetői, a klíma- és ökológiai válságot ne kizárólag veszélyként lássák, hanem olyan átalakulási lehetőségként, amely új növekedési pályákat, üzleti modelleket és társadalmi előnyöket kínál. A kérdés már nem az, hogy „megéri-e” a klímaválsággal foglalkozni, hanem hogy „elég gyorsan és hatékonyan” mozdulunk-e el.