● news.bsdnet.hu

Donald Trump újabb fenyegetése, amely szerint 15-ről25 százalékra emeli az európai autókra kivetett vámokat, tovább mélyíti az uniós intézmények közötti szakadékot a 2025-ben elfogadott Turnberry-megállapodás végrehajtásáról folytatott tárgyalásokon. Az Európai Parlament, az uniós tagállamok és az Európai Bizottság képviselői heti találkozójukon megpróbálták áthidalni a nézeteltéréseket, de a mintegy hat órán tartó tárgyalások eredménytelenül zárultak. 2025 júliusábankötött megállapodástaz Egyesült Államok és az Európai Unió, eszerint 15 százalékban maximálták az uniós árukra, köztük az autókra kivetett amerikai vámokat. Az EU ezért cserébe csaknem 750 milliárd dollár értékű amerikai energetikai terméket vásárol, 600 milliárdos befektetést kezdeményez az Egyesült Államokban, valamint több száz milliárd dollár értékben vesz katonai felszereléseket. Donald Trump ezt az egyezséget „minden idők legnagyobb üzletének” nevezte. Azonban a megállapodás még mindig nem lépett hatályba, ugyanis az Európai Parlament 2026 januárjábanfelfüggesztette a jogalkotási munkát, miután az amerikai elnök belengette Grönland annektálását. Ráadásul februárban az amerikai Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította Donald Trump globális vámjainak nagy részét, mire az elnök az1974-es kereskedelmi törvény 122. szakaszaalapján azonnali hatállyal 10, majd 15 százalékos általános vámot vetett ki az ország minden kereskedelmi partnerére, a jogszabályban ugyanis ez volt a maximálisan engedélyezett érték. Az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa,Maros Sefcsovics Párizsban találkozottaz Egyesült Államok kereskedelmi főképviselőjével, Jamieson Greerrel, de az egyórás tárgyalás sem hozott áttörést, az amerikai fél nem állt el a 25 százalékos vámok bevezetésének tervétől. Donald Trump ugyanakkor azzal vádolta meg az Európai Uniót, hogy nem tartja be a megállapodás feltételeit, és bejelentette, hogy emeli az európai gépjárművekre kivetett vámokat. Az EU visszautasította ezt az állítást, és arra mutatott rá, hogy a megállapodás végrehajtásához szükséges uniós jogszabály még nem lépett hatályba. Az amerikai elnök ráadásul azért is megorrolt, mert az európai országok vonakodnak részt venni az amerikai haditengerészet oldalán a Hormuzi-szoros megnyitásában, ezt követően jelentette beötezer katona kivonását Németországból. Donald Trump viszont adott egy utolsó esélyt az EU-nak, és új határidőként július 4-ét szabta meg a közösség számára. Az elnök Ursula von der Leyennel való telefonbeszélgetése után döntött a halasztásról, de egyben meg is fenyegette az Európai Uniót: amennyiben nem ratifikálják a Turnberry-megállapodást, akkor még magasabb vámokra számíthatnak. Az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke, Bernd Lange szerint Donald Trump megbízhatatlan partner, ezért a megállapodás elfogadásáhozújabb feltételeket szabna: Bernd Langehozzátette, hogy az amerikai döntés politikai célzatú, és kifejezetten a német autógyártókat veszi célba. AzEurópai Néppártelnöke, Manfred Weber viszont nem módosítana a Turnberry-megállapodáson, az eredeti formájában nyújtaná be, amelyről már júniusban szavazna az Európai Parlament. Az EPP álláspontja szerint „a bizonytalankodás árát nem a politikusok, hanem a vállalkozások és a munkavállalók fizetik meg”. Ugyanakkor a tagállamok többsége gyors döntést szeretne, és ellenzi az extra feltételek hozzátételét, mert attól tartanak, hogy az Donald Trumpot további drasztikus döntésekre sarkallná. Friedrich Merz német kancellár elismerte, hogy az amerikai elnök joggal frusztrált, amiért az EU még nem ratifikálta a megállapodást. Franciaország viszont egy középutas álláspontot képvisel az EP és Németország között. A gépjárműszektor a Brüsszel és Washington közöttiforgalom mintegy 8 százalékát teszi ki. Az Európai Unió az évente mintegy 40 milliárd dollár értékű autóexportjának 29 százalékát szállítja az Egyesült Államokba. Több európai gyártó is megjelent az amerikai piacon, de különböző mértékben részesedik belőle: Donald Trump vámfenyegetései tehát elsősorbana prémium- és a luxuskategóriát érintené, mivel a középkategóriás európai autókat jellemzően az Egyesült Államokban gyártják. A fogyasztók várhatóan közvetlenül is megérzik majd az áremelkedést, mivel a vállalatok valószínűleg áthárítják rájuk a többletköltségeket. A vámok közvetett hatásai Közép-Európát is elérhetik, hiszen a német autóipar ellátási láncaihoz szorosan kapcsolódik Szlovákia, Csehország és Magyarország, amelyek így szintén jelentős gazdasági visszaesésre számíthatnak. A gépjárművekre vonatkozó vámok azamerikai kereskedelmi törvény 232. szakaszánalapulnak, amely nemzetbiztonsági indokkal teszi lehetővé a vámok kivetését. Azonban a Legfelsőbb Bíróság februári döntése meggyengítette ennek jogi alapját. Az EU a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO) fontolgat vitarendezési eljárást, valamint büntetővámokat tervez bevezetni. A kereskedelmi vita geopolitikai szempontból sem elhanyagolható, és egy tágabb kontextusba illeszkedik. Számos európai vezető Donald Trump kiszámíthatatlansága és az Egyesült Államok iráni háborúban mutatott teljesítménye miatt hosszú távonmegkérdőjelezi Washington megbízhatóságát. Erre vonatkozóan jelzésértékű lépések már láthatók, aholland jegybankpéldául az Amazon Web Services helyett a német Lidl felhőszolgáltatását választotta, Dánia pedig inkábbSAMP/T légvédelmi rendszereket vásároltaz amerikai Patriottal szemben. Az európai turisták számának visszaesése az Egyesült Államokban és további stratégiai döntések egyaránt azt jelzik, hogy ugyan még nem fenyeget teljes szakítás a közösség és Washington között, de az észak-atlanti szövetség alapjaiban rendült meg. A két fél legközelebb május 19-én ül tárgyalóasztalhoz, és legkésőbb júliusig szeretnék megkötni a végleges megállapodást, ugyanis akkor jár le Donald Trump ideiglenes vámstopja. Az amerikai nagykövet, Andrew Puzder azonban jelezte, ha nem születik gyorsan megegyezés, Washington valószínűleg teljesen eláll az üzlettől, de akár még magasabb mértékű tarifákat is bevezethetnek. (Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Donald Trump, amerikai elnök  Turnberryben, Skóciában 2025. július 27-én. Fotó:  Andrew Harnik / Getty Images) Kövesse az Indexet Facebookon is!