● news.bsdnet.hu

Az Európai Unió kereskedelempolitikájában az elmúlt hónapokbanlátványos gyorsulástörtént. Ezzel a felütéssel kezdte az interjút Győri Enikő, aki az EP nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó (INTA) valamint a gazdasági-pénzügyi (ECON) szakbizottságában is részt vesz. Győri szerintaz ügymenet felgyorsulásának azonban nem pusztán Donald Trump visszatérése az oka, hanem az előző uniós ciklusban kialakult döntésképtelenség vezetett ide. Miközben több nagy szabadkereskedelmi megállapodás már évekkel ezelőtt előkészített állapotban volt, a Bizottság és az Európai Parlament - Győri szavaival élve - baloldali-zöld többségetúl sok politikai, fenntarthatósági és értékalapú feltételt akart ráterhelni a kereskedelmi kapcsolatokra. Az interjú alatt számos témát érintettünk, de talán a legszimbolikusabb elem a dél-ameirkai Mercosur-országokkal kötöttmegállapodásvolt, hiszenGyőri egészen addig támogatta annak megkötését, amíg a kormánykommunikáció nem jelölte ki egy újabb olyan témaként, ami mentén az Ursula von der Leyen vezette Bizottságot bírálhatták. Győri úgy látja a 2019-ben már kitárgyalt Mercosur-megállapodást akkor alá lehetett volna írni, de erre nem került sor. Szerinte a Bizottság éveken át „helyben járt”, és az Európai Parlamentben a zöld és baloldali pártok arányuknál nagyobb politikai súlyt kaptak, pedig ahogy fogalmazott a kereskedelempolitikának elsősorban kereskedelemről kellene szólnia, nem egymás megneveléséről. Szerinte az EU sok partner szemében túlbonyolított, túl sok politikai és fenntarthatósági elvárást támasztó szereplővé vált, ezért több ország inkább más partnerekkel kezdett intenzívebben kereskedni. Győri meglátásában a Covid, az orosz–ukrán háború, a világgazdaság átrendeződése, majd Trump vámfenyegetései együttesen tették még sürgetőbbé az unió helyzetét.Az EU most azért kezdett gyorsítani, mert gazdasági növekedés híján a külkereskedelem maradt az egyik olyan terület, ahonnan növekedési impulzus érkezhetne. Az unió most már tényleg nem engedheti meg magának, hogy a kereskedelemben, amelyben mindig jó volt, ne teljesítsen jobban. – hangzott el a beszélgetésen. Győri szerint a Bizottság most visszavett azokból az elvárásokból, amelyek korábban a fenntarthatósági fejezetekben jelentek meg. Úgy látja, ezek hangsúlya ma már kisebb, és ez szerinteracionálisabb irány, mert a kereskedelmi megállapodásoknak nem minden esetben kellene “ideológiai” vagy “nevelő” célokat szolgálniuk,hiszen ezért nem születhetett meg hamarabb a Mercorus-megállapodás sem. Leverhetik rajtam, hogy korábban mást mondtam, de a világ nem ugyanolyan, mint amikor ezt az egyezményt 2019-ben kitárgyalták. Lett egy háború, lett egy sokkal erősebb ukrán szabadkereskedelmi rezsim, és közben más országokkal is más feltételek alapján kereskedünk – fogalmazott a képviselőasszony. Győri Enikő mindettől függetlenül úgy látja, hogyaMercosuresetében az ipari rész Magyarország számára most is kedvező, különösen az autóipar, az autóalkatrész-gyártás, a gépipar és a gyógyszeripar szempontjából. hiszen a magyar gazdaság exportorientált. A GDP jelentős része a külföldre eladott termékekből keletkezik, ezért Magyarországnak alapvetően érdeke, hogy a világ minél több részével fair módon kereskedjen. Kiemelte aRichtertis, mint magyar vállalat, amely már most is erős nemzetközi jelenléttel rendelkezik, többek között Latin-Amerikában is. A mezőgazdaság ügyében azonban már sokkal kritikusabban beszélt Győri, aki szerinta brazil csirke, az etanol, a méz, és a cukor azok a legérzékenyebb agrártermékek, amelyek kockázatot jelentenek.A legnagyobb problémának alapvetően nem azt tartja, hogy ezek közvetlenül Magyarországra érkeznek, hanem azt, hogy kiszoríthatják a magyar termelőket más uniós piacokról. Nem az a kérdés, hogy a brazil csirke Magyarországra jön-e. Ha Németországba megy, ahová korábban egy magyar termelő exportált, és az ottani szupermarket az olcsóbb brazil terméket választja, akkor minket ugyanúgy ér a kiszorító hatás – hozta fel példaként Győri. Persze mindez véleményes, és egy meglehetősen gyéren vizsgált téma. Győri maga is említette a Magyar Közgazdasági Társaság Mercosur-kerekasztalát, amelyről a Portfolio-n istudósítottunk. Az akkori beszélgetésen megállapították, hogy szinte semmilyen érdemi kutatás nincs a témában, pedig ha megrendelnék,egy néhány fős magyar csapat is ki tudná számolni pár hét alatt, hogy milyen hatása lesz az egyezménynek a hazai gazdákra.Megrendelés azonban sosem érkezett. Enélkül csak az Európai Bizottság nyilvánosan nem közzétett 1-2 százalékos felvásárlói árcsökkenést jósló tanulmánya van kiindulási alapként, aminél joggal megkérdőjelezhető, hogy miért nem elérhető. Győri szerint azonban magyar viszonylatban még így sem önmagában a Mercosur-megállapodás a probléma, hanemsokkal inkább a gyorsan, “rapid-módon” megkötött szabadkereskedelmi egyezmények együttes, kumulatív hatása.A képviselőasszony úgy látja ezektől különösképpen nem lehet elválasztani az Ukrajnának biztosított kedvezményes, illetve vámmentes hozzáférést az európai piachoz, mert ugyanazokban az érzékeny agrártermékekben több irányból is nőhet az importnyomás. Magyarország szempontjából Győri szerint nem lehet kereskedelempolitikáról beszélni az ukrán szabadkereskedelmi rezsim nélkül, mert földrajzilag és ágazatilag is ez érinti legközvetlenebbül a magyar termelőket. A képviselőasszony felidézte, hogy 2022-ben az EU szolidaritási alapon liberalizálta az Ukrajnából érkező importot, majd kiderült, hogy egyes termékek beáramlása drasztikusan nőtt.Ugyan később visszakerültek bizonyos korlátok, de a kvóták több érzékeny termék esetében jóval magasabb szinten álltak vissza, mint korábban.Emlékei szerint ilyenek például a méz, a tojás, a baromfi, az etanol és a kukorica is. Nem látok olyan friss, kumulatív hatásvizsgálatot, amely együtt kezelné a Mercosurt, Indiát, Ausztráliát és Ukrajnát. Ha a Bizottság ilyet készített, akkor jól titkolja. Az EB-nek persze készülnek összegző modelljei a export-import lehetséges alakulásáról, amelyekbőlalegfrissebbnyilvánosan elérhető 2024-es és 10 tervezett szabadkereskedelmi egyezmény megkötésének hatásait vizsgálta, de Ukrajna nem szerepel köztük. Ennek a bizottsági magyarázat szerint az az oka, hogyaz országgal nem tervezett a gazdasági kapcsolat, hanem létező, így az ilyen jellegű szimulációkban alapvetően számolnak vele,és erre jönnek rá a most végrehajtás alá kerülő vámliberalizációk. Ukrajnán túl azonban Győri kiemelte azt is, hogy a Parlament által elfogadottvédőintézkedéseknem elég erősek. A Mercosur esetében sikerült ugyanaz eredeti, 10 százalékos küszöböt 5 százalékra csökkenteni arra az esetre, ha az árak vagy a mennyiségek érdemben elmozdulnak, de ez szerinte nem automatikus védelem. A Bizottság gyakorlatilag arra kötelezte magát, hogyérdemi bejelentés után három hét alatt vizsgálatot kell lefolytatnia, azonban a mérlegelési jogát megtartja.és Győri azt is kifogásolta, hogy a rendszer nem kezeli megfelelően, ha az ilyen kilengése csak egy specifikus uniós országot vagy régiót érintenek. Azt akartam elérni, hogy tagállami probléma esetén is lehessen jelezni a bajt, de ez nincs benne úgy, ahogy kellene – fogalmazott Győri. Ugyanígyaz Európai Bizottság kapacitásaiban is bizonytalan az élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi szabályok esetében,hiszen bár az importált termékeknek elvileg meg kell felelniük az uniós előírásoknak, Győri szerint nagyon is kérdéses, hogy ezt a gyakorlatban mennyire lehet ellenőrizni. Nincs annyi ellenőrünk, hogy minden szállítmány mellé állítsunk egyet – fogalmazott, kérdésre hozzátéve, hogynagyjából 1 százalék az az árú amit a jelenlegi kapacitások mellett érinteni tudnak az EB emberei szúrópróbaszerű vizsgálatokkal. Ezen felüla helyben történő ellenőrizhetőségben is kételkedik,hiszen az állatjóléti szabályoknak megfelelő körülményeket nehéz kialakítani olyan helyeken, ahol ez idáig nem voltak előírások például arra, hogy hány négyzetméter életteret kell hagyni jószagáonként a dél-amerikai óriásfarmokon. A magyar vagy európai gazdának megmondják, milyen körülmények között tarthatja az állatot, ettől drágábban termel. Ha közben olyan csirkét hozunk be, ahol ezek az elvárások nincsenek meg, akkor az jogos versenyhátrányt okoz – fejtette ki. Az uniós gazdákra vonatkozó szigorúbb szabályoknak valóban lehetnek ilyen hatásai, ám hozzá kell tenni, hogyaz európai termelők számára arányaiban igen jelentős támogatások érhetőek el az EU közös költségvetéséből. Emellett az évek alatt felépülő kvótarendszer nem csak azt szolgálja, hogy a Mercosur-országokban is megfelelő körülmények épülhessenek ki,hanem azt is, hogy Európában legyen idő beruházni a kellő működésoptimalizáló fejlesztésekre, amivel a gazdák kiküszöbölhetik az esetleges versenyhátrányokat. A képviselő asszonnyal folytatott beszélgetés természetesen érintette az egyel frissebbausztrálésindiaimegállapodás, amelyek szinte semmilyen politikai kritikát nem generáltak, ha a Mercosurhoz viszonyítjuk őket. Az ausztrál megállapodást összességében kevésbé tartja problémásnak. Szerinteagrárszempontból ott is vannak érzékenységek, de az importkorlátok szerinte szigorúbbak, mint más esetekben, és az egyezmény több ipari, vegyipari és nyersanyagpiaci előnyt kínálhat az EU-nak és Magyarországnak. Megemlítette, hogy Ausztrália fontos kritikus nyersanyagokkal rendelkezik, például lítiummal, mangánnal és alumíniummal, amelyek az európai iparnak is szükségesek, báritt érdemes hozzátenni, hogy a Mercosur-országok ilyen szempontból még jelentősebb készletekkel rendelkeznek. További pozitívumának nevezte a földrajzi árujelzők védelmét, ami különösen érdekes a csabai szalámik esetében. Mivel magyar kivándorlók révén Ausztráliában is kialakult egy helyi gyártási hagyomány, ott nem sikerült teljes kizárólagosságot elérni, de fel kell majd tüntetni, hogy a termék ausztrál eredetű, és nem lehet magyar zászlóval megtéveszteni a vásárlókat. A vevőnek tudnia kell, hogy ausztrál csabait vagy magyar csabait vesz. Az indiai megállapodást Győri kifejezetten racionálisabb modellnek nevezte. Szerinte otta Bizottság felismerte, hogy az érzékeny agrártermékeket nem érdemes erőltetni, ezért a tárgyalások fókusza inkább az ipari, gépipari, villamosipari, vegyipari és gyógyszeripari területekre került. Elmondása szerint az ezekhez kapcsolódó áruk96–99 százalékánál eltörölnék a vámokat, miközben a marhahús, baromfi, rizs, méz, tejpor, tojás, búza, fokhagyma és cukor esetében az uniós vámtarifák érvényben maradnának. Úgy látja India esetében az EU felmérte, mi a reális, és nem ideológiai alapon tárgyalt. Nézem a saját érzékenységemet, nézem a partner érzékenységét, és ha valami nem megy, nem erőltetem. Ahol viszont nincs ilyen érzékenység, ott lehet haladni – mondta. Szerinte éppen ezért sikerült előrelépni egy olyan megállapodásban, amelyet korábban sokan szinte lehetetlennek tartottak. Miközben az Orbán-kormány hosszú éveken keresztül, komoly anyagi ráfordítással építette kapcslatait a jelenleg is regnáló amerikai elnökkel, az USA-t 2025 elejétől ismét vezetőDonald Trump meglehetősen agresszív vámpolitikába kezdett, melynek egyik legtöbbször említett célpontjává az Európai Unió vált. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban Győri azt mondta, Trump vámemelései nem érhették váratlanul az EU-t, mert az amerikai elnök már a kampányban jelezte szándékait. Szerinte az amerikaiaknak bevételre van szükségük, és a vámokból eddig nem fizettek akkora növekedési áldozatot, mint amire sokan számítottak. Ugyanakkor az április elején bemutatott amerikai vámtábla szerinte „a balatoni halsütödék árlistájára” emlékeztetett, és ijesztően hatott a partnerekre. Győri élesen bírálta az EU és az USA között kitárgyalt vámmegállapodást.Szerinte az, hogy a korábbi 2–3 százalékos átlagos vámszintről elvileg 15 százalékos szintre került az uniós export jelentős része, nem nevezhető sikernek. Elismerte, hogy a rendszer még mindig változik, a gyógyszerek és különösen az acél, az alumínium, valamint ezek származékos termékei esetében – ami az interjú elkészülte óta újabb élesfordulatotvett -, de szerinte éppen ez a bizonytalanság a legnagyobb baj. A kereskedelemhez kiszámíthatóság és stabilitás kell. Itt viszont ötpercenként mást tudunk – fogalmazta meg kritikáját. Azonban pont ez a kiszámíthatóság volt az, ami alapján a németek és az Európai Bizottság szóvivői védték a papíron rossznak tűnő megállapodást. Bár itt is meg kell említeni, hogya 15 százalékos kiegyezés így is jóval alatta van Trump korábbi 20-30-50 százalékos fenyegetéseknek, és ennél kedvezőbb vámszintet csak az Egyesült Királyság kapott a maga 10 százalékával. Győri szerint azonban többet is elérhettek volna, de a Bizottság nem tudta bebizonyítani Trump csapatának, hogy az USA-nak is szüksége van az Európai Unióra. Úgy látja,a hibát nem a mostani tárgyalási szakaszban követték el, hanem korábban, amikor az EU túl erősen Trump-ellenes politikai irányt vitt. Nem lehet nagyhatalom-ellenes politikát vinni, mert annak később megisszuk a levét – fogalmazott. Maga a Bizottság egyébként még most is igyekszik távol tartani magát Trump kritikájától, soha sem minősítik közvetlen, és mindig a párbeszédet hangsúlyozzák, mikor újabb vámfenyegetéseket intéz. Bár van olyan biztos, aki nyíltan beszél az ilyen kijelentések elfogadhatatlanságáról és a Parlament, illetve egyes tagállamok részéről elhangzik az uniós kereskedelmi válaszcsapások lehetősége,a Bizottságot és tárgyalóit tipikusan pont azért bírálják, mert túl elnézőek Trump fenyegetéses “tárgyalási technikájával” szemben. Ugyan a kereskedelmi tárgyalások levezénylése hivatalosan az Európai Bizottság kompetenciája, a Trumppal jobb kapcsolatot ápoló tagállamok - különösen Olaszország - igyekeztek lobbizni azért, hogy az amerikai fél nyitottabb legyen egy kedvezőbb megállapodásra. Arra a kérdésre azonban, hogy a magyar kormány tett-e hasonló lépéseket, Győri nem tudott válaszolni. Az amerikai megállapodás EP-beli kezeléséről elmondta, hogya Fidesz képviselői a parlamenti álláspont szavazásakor tartózkodtak,mert bár voltak benne támogatható elemek - például az acélvámok csökkentésének elvárása és a nyomon követési mechanizmus - de szerinte a Parlament ideológiai feltételeket is beleírt, többek között zöldítési és jogállamisági jellegű kritériumokat. Ezeknek semmi keresnivalójuk egy ilyen kereskedelmi megállapodásban – mondta. Ugyanakkor a trilógusok megkezdését támogatták, mert nem akarták blokkolni a tárgyalási folyamatot. A Parlament által USA-megállapodásba beépített védőzáradékokról korábban a Portfolio-n is részletesenbeszámoltunk, ám egyelőre úgy tűnik a trumpi fenyegetések kizárását szolgáló passzusok nem hatották meg az amerikai elnököt, akiaz elmúlt héten is egy 25 százalékos vámot lengetett az európai autóipar felett. Ez egészen addig tartott, amíg a Bizottságot vezető Ursula von der Leyen nem bírta jobb belátásra egytelefonnal, de a beépített záradékok sorsa így sem vált tisztázottá. A képviselő asszony a kérdéses szavazás idején az Egyesült Államok EU-ba delegált nagykövetével, Andrew Putzerrel is személyesen egyeztetett. Elmondása szerintaz amerikai féllel itt sem esett szó a védőzáradékokról, csak azt várta volna el, hogy mielőbb szavazzák meg a döntést, hogy az továbbmehessen, és a vámkedvezményeket végrehajtsák az unió részéről is. Győri összességében azt mondta,Magyarország érdeke továbbra is az, hogy az EU minél több partnerrel kereskedjen,mert a magyar gazdaság rendkívül nyitott és exportorientált. A probléma szerinte nem a szabadkereskedelem önmagában, hanem az, hogy az EU nem méri fel kellő pontossággal az egyes megállapodások együttes hatását, különösen tagállami bontásban. Szerinte a következő időszakban az lesz a döntő kérdés, hogy az EU képes-e egyszerre megőrizni ipari exportérdekeit, nyitni új piacok felé, hozzáférni kritikus nyersanyagokhoz, és közben megvédeni azokat az agrártermelőket, akiket a több irányból érkező importnyomás kiszoríthat saját piacaikról. Győri szerint ma már nem elég egy-egy megállapodást külön-külön vizsgálni:az európai és magyar kereskedelempolitika valódi tétje az, hogy ezek együtt milyen hatást gyakorolnak a termelőkre, az árakra és az exportlehetőségekre. Címlapkép forrása: EU