● news.bsdnet.hu

A klímaváltozás, a szélsőséges csapadékeloszlás és a városi hőszigethatás egyre nagyobb kihívást jelent a települések számára. A hosszabb aszályos időszakokat gyakran rövid idő alatt lehulló, intenzív csapadék váltja fel, amelyet a burkolt városi felületek nem képesek helyben megtartani.  A fenntartható városfejlesztésben ezért felértékelődnek azok a természetalapú megoldások, amelyek egyszerre segítik a vízmegtartást, javítják a mikroklímát és támogatják az élhető, klímaálló települési környezet kialakítását. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A városi kék infrastruktúra a településeken található természetes és mesterséges vízi elemek hálózata, amely kulcsszerepet játszik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban és a fenntartható vízgazdálkodásban. Ide tartoznak a folyók, patakok, csatornák, záportározók, vizes élőhelyek, valamint a városi és lakossági tavak is. A zöld infrastruktúrával együtt olyan összefüggő ökológiai rendszert alkotnak, amely hozzájárul a települések vízháztartásának javításához, a csapadékvíz helyben tartásához és a mikroklíma kedvezőbbé tételéhez. A városi tavak és kisebb vízfelületek természetes hűtőhatást biztosítanak. A párolgás révén mérséklik a környezet hőmérsékletét, javítják a levegő páratartalmát és csökkentik a városi hőszigethatás intenzitását. Hatásuk különösen akkor érvényesül jól, ha zöldfelületekkel, fákkal és árnyékoló növényzettel együtt alkotnak összefüggő rendszert. A vizsgálatok szerint a tavak mintegy 80 százalékában nem jelentkezik számottevő szúnyogprobléma, függetlenül attól, hogy találhatók-e bennük halak – Fotó: Shutterstock A városi tavak emellett fontos élőhelyei lehetnek számos növény- és állatfajnak . A megfelelően kialakított sekély parti zónák kedveznek a vízi növényzetnek, a rovaroknak, a kétéltűeknek és a madaraknak. A lakossági, kis kerti tavak szerepe sokáig háttérbe szorult a városi vízgazdálkodási és természetvédelmi gondolkodásban, pedig ezek az apró vízfelületek együtt jelentős ökológiai potenciált képviselnek. A  HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatásai  is rámutatnak arra, hogy a városi kerti tavak hálózata fontos szerepet tölthet be az élőhelyek összekapcsolásában és a biodiverzitás fenntartásában. A vizsgálatok szerint a tavak mintegy 80 százalékában nem jelentkezik számottevő szúnyogprobléma, függetlenül attól, hogy találhatók-e bennük halak. Ennek oka, hogy a megfelelően működő ökológiai rendszer természetes módon szabályozza a szúnyoglárvák állományát. A tapasztalatok alapján egy kerti tó ökológiai egyensúlya körülbelül két év alatt alakul ki. Ezt követően stabil élőhelyet biztosíthat számos faj számára, különösen olyan sűrűn beépített városi térségekben, ahol kevés természetes vizes élőhely maradt fenn. A városi klímaalkalmazkodás és a vízmegtartás nem kizárólag önkormányzati vagy szakpolitikai feladat, hanem a lakosság aktív részvételére is szükség van. Egy-egy kerti tó, esőkert vagy természetközeli vízfelület kialakítása kis lépésnek tűnhet, azonban sok hasonló kezdeményezés együtt már érzékelhető hatást gyakorolhat a települések mikroklímájára és ökológiai állapotára.  A lakossági szemléletformálás, a természetalapú megoldások elterjedése és a helyi közösségek szerepvállalása hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a városok ellenállóbbá és élhetőbbé váljanak. Forrás: NAK Indexkép: shutterstock.com