● news.bsdnet.hu

Szlovéniában már másfél hónapja lezajlott a voksolás, amelyen mintegy 1,7 millió állampolgár járult az urnákhoz, hogy megválassza a parlament alsóházának 90 tagját. Csaknem ugyanolyan arányban vettek részt a szavazáson, mint 2022-ben, ezúttal a választásra jogosultak 69,3 százaléka jelent meg a szavazófülkékben. Ahivatalos eredményekszerint a Robert Golob vezette Szabadság Mozgalom (Svoboda) szerezte meg a legtöbb voksot, 28,62 százalékkal, amellyel 29 mandátumot ért el, de ez mindössze egyetlen hellyel volt több, mint Janez Jansa Szlovén Demokrata Pártjáé, amely 27,95 százalékig jutott, és ez 28 mandátumot jelentett számukra. A két nagy párt mellett bejutott a parlamentbe a kereszténydemokrata NSi−SLS−Focus-tömb (9,29 százalék, 9 mandátum), a Szociáldemokraták és a mérsékelt jobbközép Demokraták (mindkettő 6,7 százalékot és 6-6 helyet szerzett a törvényhozásban), valamint a Baloldal és a populista Resni.ca nevű párt. A törvényhozást egy olasz és egy magyar kisebbségi képviselő egészíti ki, a kormányalakításhoz legalább 46 hely szükséges. A márciusi eredmény azonban azt jelentette Robert Golob számára, hogy elveszítette a 2022-ben megszerzett egyértelmű többségét, amikor még a Szabadság Mozgalom 41 mandátumot szerzett. A voksolást követően azonban még mindig nem sikerült miniszterelnök-jelöltet állítania a pártoknak, ami így azzal a veszéllyel fenyeget, hogy előrehozott választások jöhetnek Szlovéniában. Aválasztásokat megelőzően durva kampány zajlott az országban, a voksolás előtt néhány héttel titokban készítetthang- és videófelvételek kerültek nyilvánosságra, amelyek a Golob-kormányhoz kötődő korrupciós ügyeket tárták fel. Ezek között szerepeltek építési engedélyekért fizetett kenőpénzek, energetikai cégek privatizációja, valamint magánklinikákkal kötött titkos megállapodások. Az érintett politikusok a felvételeket hamisítványnak minősítették, amit azzal indokoltak, hogy a felvételeket észak-macedóniai szervereken és közösségi oldalakon osztották meg, és közzétételüket összehangolt műveletnek tartották. Még nagyobb port kavart mindössze néhány nappal a voksolás előtt aBlack Cube-ügy, amelyet Borut Mekina újságíró hozott nyilvánosságra. Eszerint 2025. december 22-én egy magánrepülőgép landolt Ljubljana közelében, amelynek utasai között volt Dan Zorella, a Black Cube izraeli magánhírszerző cég egyik alapítója és Giora Eiland, Izrael volt nemzetbiztonsági tanácsának vezetője. Robert Golob azt állította, hogy az izraeli cég képviselői Janez Jansával is egyeztettek, aki elismerte, hogy decemberben valóban találkozott olyan személyekkel, akik külföldi oknyomozó újságírókként mutatkoztak be, de azt tagadta, hogy a hatalom megszerzése érdekében külföldi hírszerző szolgálatot vett volna igénybe. Robert Golob az ügyet „Szlovénia történelme legnagyobb botrányaként” jellemezte, és Brüsszelben az Európai Bizottság vezetőit is tájékoztatta, azt állítva, hogy Szlovénia a választások előtt az „új típusú hibrid hadviselés tesztelőterévé vált”. A választások után Robert Golob megkezdte a koalíciós tárgyalásokat, de nem járt sikerrel, az NSi−SLS−Focus-pártszövetség ugyanis kategorikusan visszautasította a részvételét egy Golob vezette kormányban. Ezt követőenNatasa Pirc Musar köztársasági elnökközölte, hogynem jelöl ki miniszterelnök-jelöltet, mivel egyik politikai erő sem tudott parlamenti többséget szerezni a tárgyalásokon. A szlovén parlament ezt a bejelentést május 5-én tudomásul vette, így a jelölés joga a következő két hétben a képviselőcsoportokat, illetve legalább tíz képviselőt illet meg. A második körben 14 napon belül kell jelöltet állítani, ésvárhatóan május 22-én jöhet a következő voksolás. Mivel Robert Golob nem tudott kormányzó többséget kialakítani, ezért várhatóan Janez Jansa lehet Szlovénia új miniszterelnöke, amennyiben megszerzi a szükséges támogatást leendő koalíciós partnereitől. A Szlovén Demokrata Párt elnöke kedden közölte, összehangolták az esetleges új kormány koalíciós szerződésének kiindulópontjait, és arra számítanak, hogy a konkrét tartalmakról egy héten belül megállapodnak. Hozzátette: ezt követően a pártok testületeinek döntése, majd a tárcák és a személyi kérdések egyeztetése következhet. Jansa szerint a koalíciós szerződés kiindulópontjait azoknak a pártoknak küldték meg, amelyek támogatták a kormányról szóló törvény módosítását, köztük az Új Szlovéniának (NSi), a Szlovén Néppártnak (SLS), a Focusnak, a Demokratáknak és a Resni.ca mozgalomnak. Elmondása szerint a Resni.ca jelezte, hogy a dokumentum kiindulópontjai megfelelő mértékben egybeesnek a programjával, ugyanakkor a párt ellenzékben marad. Az SDS elnöke jelezte: a miniszterelnök-jelölt megválasztásához szükséges abszolút többség érdekében számítanak a Resni.ca szavazataira. Hozzátette ugyanakkor, hogy az SDS nem akar élni azzal a lehetőséggel, hogy a kormányfőt egy későbbi fordulóban egyszerű többséggel válasszák meg. A parlament eközben a jobboldali tömb javaslatára mármegszavazta a kormányról szóló törvény módosítását, amely a minisztériumok számát 19-ről 14-re csökkenti. Elemzők szerint ez a lépés egyértelműen Janez Jansa kormányalakítását előkészítő döntés volt. A háttéralkuk pedig már meg is indultak, amelyek szerint az NSi, az SLS és a Focus 4-5 minisztériumot kapna a kabinetben, sőt konkrétan elhangzott néhány politikus neve lehetséges tárcavezetőként. AzEuractivelemzésben foglalkozott azzal, hogy lehet-e egy orbáni pillanat Janez Jansa visszatérése, aki hasonló háttérrel rendelkezik, mint Orbán Viktor. A Szlovén Demokrata Párt vezetője antikommunista, az 1980-as évek ellenzéki mozgalmain belül tevékenykedett, azonban a leköszönő magyar kormányfőhöz képest határozottan Ukrajna-párti, és ugyan euroszkeptikus, de az Európai Néppárt keretein belül maradt. Pőcze Júlia, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának kutatója szerint Janez Jansa személyisége és pozíciója nem hasonlítható össze Orbánéval, ráadásul a szlovén politikai paletta jóval töredezettebb, mint a magyar, ami megakadályozza azt, hogy a Fideszhez hasonlóan bármelyik párt kétharmados többséget szerezzen a ljubljanai törvényhozásban. A szakértő szerint a jobboldali politikus esetleges visszatérésének következményei elsősorban az ország külpolitikájában mutatkozhatnak meg. Egy lehetséges Jansa-kormány valószínűleg újraértékelné Ljubljana álláspontját a közel-keleti kérdésekben, valamint szorosabb kapcsolatot ápolna Donald Trump amerikai elnökkel. Ugyanakkor még semmi sem dőlt el, és a szlovén alkotmány kimondja, ha a második fordulóban sem sikerült miniszterelnök-jelöltet választani, akkor a képviselők újabb 48 órát kapnak erre, amihez már egyszerű többség is elegendő. Amennyiben ez sem vezet eredményre, akkor az államfő előrehozott választást ír ki, de ezt szeretné a politikai paletta minden résztvevője elkerülni Szlovéniában. (Borítókép: Janez Jansa beszédet mond 2022. április 24-én. Fotó: Luka Dakskobler / SOPA Images / Getty Images) Kövesse az Indexet Facebookon is!