Oda a tekintély

Nem tesszük idézőjelbe a rendszerváltás szót, mert itt most valóban rendszerváltás zajlik, igaz a magyarság kárára. Magyar Péter és kormánya egy működő, magabíró országot készül a kukába dobni, tulajdonképpen erről szólt hamisság adatokkal, csúsztatásokkal gazdaságon megspékelt beiktatási beszéde is. Amúgy sokszor hallottuk már e beszéd részleteit, még Sulyok Tamás elbocsátást is, nincs is értelme foglalkozni vele, mint ahogy azzal sem, hogy újra elkelő helyre került – ha nem éppen az élre – a fideszes politikusok és a Fidesz gazdasági holdudvarának vagyonvisszavétellel és elszámoltatással való fenyegetése. Végre a Tisza egyik képviselője egy halvány félmondatban kikotyogott annyit, hogy egy dolog az ígéretek áradata, de a belső egyeztetések dokumentumai alapján indul el majd a gazdasági és társadalmi, külpolitikai átrendeződés. Hogy mikor? Szinte minden megkérdezett új kormányzati funkcionárius igyekezett mellébeszélni, Kapitány István például azt mondta, hogy nemsokára, Ruszin-Szendi Romulusz pedig azt, hogy hamarosan, de hogy melyek lesznek az első, komolyabb lépések a honvédségi reform terén, az legyen meglepetés. Senki sem vitathatja, hogy Magyarország jelentős nemzetközi tekintélyre tett szert. A Kossuth téri buli, ami szélsőségesen gyermekded voltában is leginkább valamiféle törzsi, győzelmi őrjöngésnek felelt meg az egészségügyi miniszter rángatózó táncával és a tuc-tuc műfajára alapozott diszkóval együtt, valahogy nem illik Magyarország kivívott tekintélyéhez, és a magyarok már említett méltóságához. Csak megoldotta a Tisza a katonai díszszemlét, igaz, most nem a politikai és közjogi méltóságok lépdeltek el a díszelgő század előtt, hanem fordítva. És egy tábornok vezette a feszesen masírozó alakulatot, ami azt jelzi, hogy még csak most következik ugyan a Honvédség Ruszin-Szendi Romulusz által beígért reformja, de máris megindult a tiszti karon belül a helyezkedés. Ne essünk túlzásokba, és ne vádoljuk semmivel a bulin részt vevő, amúgy meglepően nagy tömeget. Az egész, úgy ahogy van, valamiféle összevisszaságot, káoszt sugárzott. Lehet, ez arra figyelmeztet, hogy egy év múlva már tényleg úgy fog festeni az ország, mint a falu bolond pappal?