● news.bsdnet.hu

Az OpenAI javaslatai lényegében egy kívánságlistát jelentenek: egy nyilvános állásfoglalást arról, hogyan látja a 852 milliárd dolláros vállalat a világ átalakulását egy olyan korszakban, ahol a mesterséges intelligencia alapjaiban formálja át a munkát és a gazdaságot. A javaslatok egy olyan időszakban jelentek meg, amikor fokozódik az aggodalom az AI miatt, különösen a munkahelyek megszűnése, a vagyon koncentrációja és az adatközpont-építések kapcsán. Emellett egybeesnek azzal is, hogy a Trump-adminisztráció egy nemzeti AI-keretrendszer kialakításán dolgozik, valamint a félidős választások közeledtével, ami kétpárti pozicionálási szándékra utal. Ezzel párhuzamosan közvetlen politikai támogatás is megjelenik: az OpenAI elnöke,Greg Brockman– aki milliókkal támogattaDonald Trumpot– és más tech-milliárdosok több százmillió dollárt irányítottak olyan szuper PAC-ekbe, amelyek enyhébb AI-szabályozást támogatnak. Az OpenAI javasolt keretrendszere három fő célt emel ki: az AI által generált jólét szélesebb körű elosztása, a rendszerszintű kockázatok csökkentését szolgáló védelmi mechanizmusok kiépítése, valamint az AI-hozzáférés széles körű biztosítása, hogy a gazdasági erő és lehetőségek ne koncentrálódjanak túlzottan. A vállalat javasolja az adóteher áthelyezését a munkáról a tőkére. Bár konkrét társasági adókulcsot nem nevez meg – amelyet Trump első ciklusa alatt 35%-ról 21%-ra csökkentettek –, az OpenAI figyelmeztet, hogy az AI által hajtott növekedés alááshatja azokat az adóalapokat, amelyek a társadalombiztosítást, egészségügyi ellátást és lakhatási támogatásokat finanszírozzák, mivel a vállalati profitok nőnek, miközben a munkajövedelmek szerepe csökken. „Ahogy az AI átalakítja a munkát és a termelést, a gazdasági tevékenység szerkezete is eltolódhat – növekedhetnek a vállalati profitok és tőkenyereségek, miközben csökkenhet a munkajövedelmek és a bérjárulékok szerepe” – írja az OpenAI. A vállalat magasabb adókat javasol a vállalati jövedelmekre, az AI-alapú hozamokra vagy a felső jövedelmi kategóriák tőkenyereségére. Felmerül a robotadó lehetősége is – ezt Bill Gates már 2017-ben javasolta –, amely szerint a robot ugyanannyi adót fizetne, mint az az ember, akit kivált. A dokumentum tartalmaz egy közvagyonalap létrehozására vonatkozó javaslatot is, amely révén az amerikaiak automatikusan részesedést szereznének az AI-vállalatokban és infrastruktúrában, akkor is, ha nem fektetnek be a piacokon. Az ebből származó hozamokat közvetlenül az állampolgárok között osztanák szét. A javaslatok között több, a munkavállalókra fókuszáló elem is szerepel, például a négynapos munkahét állami támogatása bércsökkentés nélkül – összhangban azzal az iparági ígérettel, hogy az AI javítja a munka–magánélet egyensúlyt. Emellett az OpenAI javasolja, hogy a vállalatok növeljék a nyugdíj-hozzájárulásokat, nagyobb részt vállaljanak az egészségügyi költségekből, valamint támogassák a gyermek- és idősgondozást. Ugyanakkor ezek a javaslatok elsősorban vállalati felelősségként jelennek meg, nem pedig állami kötelezettségként, így kevésbé foglalkoznak azokkal, akik az automatizáció miatt elveszítik a munkájukat. Az OpenAI javasol továbbá hordozható juttatási számlákat is, amelyek a munkavállalóval együtt „követik” őt munkahelyváltás esetén, bár ezek is nagyrészt munkáltatói vagy platform-hozzájárulásoktól függnek, és nem jelentenek teljes körű állami védelmet. A vállalat elismeri, hogy az AI kockázatai túlmutatnak a munkahelyek megszűnésén: ide tartozik a visszaélések lehetősége állami vagy rosszindulatú szereplők részéről, valamint az a kockázat, hogy a rendszerek kikerülnek az emberi kontroll alól. Ennek kezelésére javasolja veszélyes AI-rendszerek korlátozását, új felügyeleti szervek létrehozását, valamint célzott védelmi intézkedéseket például kibertámadások és biológiai fenyegetések ellen. A biztonsági intézkedések mellett növekedési javaslatok is szerepelnek, például az elektromos infrastruktúra bővítése az AI energiaigényének kielégítésére, valamint az AI-infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítása támogatásokkal, adókedvezményekkel vagy állami részesedéssel. Az OpenAI szerint az AI-t közszolgáltatásként kellene kezelni, ezért javasolja, hogy az ipar és a kormány együttműködve biztosítsa, hogy az AI megfizethető és széles körben elérhető maradjon, ne csak néhány vállalat kezében összpontosuljon. A javaslatcsomag fél évvel azután jelent meg, hogy a rivális Anthropic közzétette sajátszakpolitikai tervétaz AI által okozott gazdasági átalakulás kezelésére. „A gazdasági és társadalmi szerveződés új szakaszába lépünk, amely alapjaiban alakítja át a munkát, a tudást és a termelést” – írja az OpenAI. A vállalat szerint ehhez „egy új iparpolitikai megközelítésre van szükség, amely biztosítja, hogy a szuperintelligencia mindenki javát szolgálja”. Az OpenAI eredetileg nonprofit szervezetként jött létre azzal a céllal, hogy az AI az egész emberiség javát szolgálja. Tavaly azonban profitorientált vállalattá alakult, ami kritikákat váltott ki azzal kapcsolatban, hogy összeegyeztethető-e a küldetése a részvényesek felé fennálló kötelezettségeivel. A vállalat korábbi gazdasági átalakulási korszakokra, például az ipari forradalomra hivatkozik, kiemelve, hogy az olyan intézkedések, mint a New Deal, biztosították, hogy a növekedés szélesebb körű lehetőségekké és nagyobb biztonsággá alakuljon át – új intézmények, munkavédelmi szabályok, szociális hálók és az oktatáshoz való hozzáférés bővítése révén. „A szuperintelligenciára való átállás még ambiciózusabb iparpolitikát igényel, amely tükrözi a demokratikus társadalmak képességét arra, hogy közösen, nagy léptékben formálják gazdasági jövőjüket, és biztosítsák, hogy a szuperintelligencia mindenki számára előnyös legyen” – áll az OpenAI közleményében. Forrás:https://techcrunch.com Feliratkozom a hírlevélre! Elfogadom azAdatkezelési tájékoztatót. Sikeresen feliratkozott az ITB TODAY hírlevelünkre.