● news.bsdnet.hu

Módosította alkotmányát Észak-Korea, így mostantól kötelezően és automatikusan atomfegyvert vet be abban az esetben, ha az ország első számú vezetőjét megölnék. A döntés hátterében a Teherán elleni amerikai–izraeli támadássorozat áll, amelynek kezdetén Irán legfőbb vallási vezetője és legközelebbi tanácsadóinak nagy része is életét vesztette. A változtatást márciusban fogadták el. Nagy N. Alexandra Newsroom újságíró Ezeket látta már? Észak-Korea úgy módosította az alkotmányát, hogy a hadsereg köteles megtorlóatomcsapást indítaniakkor, ha az ország első számú vezetőjét,Kim Dzsonguntegy külföldi ellenség meggyilkolja. A változtatás azután történt, hogyAli Hámenei,Irán legfőbb vallási vezetője és legközelebbi tanácsadóinak nagy része életét vesztettea Teherán elleni közös amerikai–izraeli támadássorozat kezdetén – írja azIndexaTelegraphcikke nyomán. A lap szerint a módosítást március 22-én, a 15. Legfelsőbb Népi Gyűlés Phenjanban megnyílt első ülésszakán fogadták el, a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) pedig múlt csütörtökön, a kormány magas rangú tagjainak tartott tájékoztatóján hozta nyilvánosságra. Észak-Koreában ritkán történik bármi váratlan a hatalom körül, most mégis meglepő hír érkezett Phenjanból. Kim Dzsongun a dél-koreai titkosszolgálat információi szerint a mindössze 13 éves lányát, Kim Dzsuét jelölte ki utódjának, aki az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban tűnt fel apja oldalán a legfontosabb állami eseményeken. A lépés azért is szokatlan, mert eddig szinte elképzelhetetlen volt, hogy egy nő vezesse a diktatúrát. Ugyan az NIS tájékoztatása szerintKim Dzsongunrendelkezikaz északi nukleáris erők felettiparancsnoksággal, a módosítások rögzítik a megtorló támadások eljárásrendjét arra az esetre, ha ő cselekvőképtelenné válna, vagy meghalna.A nukleáris politikárólszóló törvény módosított 3. cikke kimondja:ha az állam nukleáris erői feletti parancsnoki és ellenőrzési rendszert ellenséges erők támadása veszélyezteti, automatikusan és azonnal atomcsapást kell mérni. Andrej Lankovprofesszor, a szöuli Kookmin Egyetem orosz születésű történész- és nemzetközi kapcsolatok professzora szerint ez korábban is irányelv lehetett, de azzal, hogy az alkotmányba is belefoglalták, nagyobb hangsúlyt kapott. Irán volt az ébresztő. Észak-Korea látta az amerikai–izraeli »lefejezési« támadások figyelemre méltó hatékonyságát, amelyek azonnal kiiktatták az iráni vezetés nagy részét, és most retteghetnek– fogalmazott a professzor. Kim Dzsongun rendelkezik az északi nukleáris erők feletti parancsnoksággal / Illusztráció: Northfoto Lankov hozzátette, hogy egyKim Dzsongunés közvetlen környezete kiiktatására irányuló támadást jóval nehezebb lenne végrehajtani, mint az iráni akciókat. A professzor azt is elmondta, szerinte Észak-Korea határai gyakorlatilag hermetikusan lezártak, ésazt a néhány külföldi diplomatát, segélymunkást és „baráti” országokból érkező üzletembert, aki belép az országba, szoros megfigyelés alatt tartják, ami lehetetlenné teszi az iráni támadás sikeréhez elengedhetetlen hírszerzési adatok begyűjtését. Sajtóhírek szerint az izraeli hírszerzés a teheráni forgalmi kamerák feltörésével tudta pontosan behatárolni az iráni vezetők tartózkodási helyét, ám ez a taktika a korlátozott kamerahálózat és a szigorúan ellenőrzött belső intranet miatt Phenjanban nem alkalmazható. Az észak-koreai vezetőtart a személyes biztonságát érintő fenyegetésektől, ezért folyamatosan testőrök kísérik. Kim Dzsongun emellett kerüli a repülést, és utazásaihoz rendszerint egy erősen páncélozott vonatot használ. Lankov professzor szerinta legnagyobb félelmük a műholdas technológiából származó információ, az aggodalmuk pedig nem alaptalan, mivel a vezetés kiiktatása bármely konfliktus kezdetén döntő jelentőségű lehet. A szakember úgy véli, mivel a hadsereg lojális a vezetéshez, és a nemzet elleni bármilyen támadást egzisztenciális fenyegetésnek tekint, a megtorló atomcsapás végrehajtásával megbízott tisztek végre is hajtanák a parancsot. Nem látok esélyt Dél-Korea felől érkező támadásra, így bármilyen megtorlás az Egyesült Államok ellen irányulna– mondta. A helyi állami média pénteken jelentette, hogy Észak-Korea új típusú tüzérségi eszközök telepítését tervezi a déli határ mentén, ami potenciálisan lőtávolságon belülre helyezheti Szöult, a dél-koreai fővárost, miközben Phenjan tovább fokozza ellenségességét szomszédjával szemben. Kim Dzsongun ezen a héten meglátogatott egy fegyvergyárat is, hogy szemügyre vegye egy „új típusú, 155 milliméteres önjáró tarack” gyártását.A fegyver hatótávolsága a Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) szerint meghaladja a 60 kilométert (37 mérföld),és még az idén telepítik egy távolsági tüzérségi egységhez a dél-koreai határ mentén. Észak-Korea