Tudomány kontra népi hiedelem: Megszólalt a szakember az országos jégkármérséklő-háborúban
Agroinform
2026-05-30 17:35
Az elmúlt évek aszályos időjárása nyomán ismét fellángolt a vita a jégkármérséklő rendszer működéséről. Sokan úgy vélik, hogy a talajgenerátorok csökkentik a csapadék mennyiségét, és szerepet játszanak a szárazság kialakulásában. Tóth Tamás meteorológus szerint azonban a tudomány jelenlegi állása alapján nincs összefüggés a jégkármérséklés és az aszályok között, miközben a mezőgazdaság számára sokkal fontosabb kérdés a vízmegtartás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás.
A jégkármérséklő rendszer az elmúlt évek egyik legtöbbet vitatott agrár- és meteorológiai témájává vált Magyarországon. Bár a technológia nem számít újdonságnak – a Dél-Dunántúlon már évtizedek óta alkalmazzák –, országos kiterjesztésére 2018-ban került sor. Azóta rendszeresen felmerül a kérdés: vajon a generátorok működése befolyásolja-e a csapadékképződést, és hozzájárulhat-e a gyakori aszályok kialakulásához?
Tóth Tamás meteorológus közösségi oldalán közzétett szakmai állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a csapadékhiány és a vízhiány nem a jégkármérséklő rendszer következménye.
Tóth Tamás meteorológus – Fotó: Facebook
– Az időjárásunkat döntően a nagytérségű légköri folyamatok alakítják. Az elmúlt években megváltozott az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger térségéből érkező ciklonok pályája és gyakorisága, ezért Magyarország sok esetben kevesebb csapadékhoz jutott – fogalmazott.
A szakember szerint az aszályok hátterében olyan nagyléptékű légköri folyamatok állnak, amelyeket a jelenlegi technológiai lehetőségekkel nem tudunk érdemben befolyásolni. A talajszinten működő generátorok hatása ehhez képest elenyésző, és nem képes országos időjárási rendszerek működését módosítani.
A jégkármérséklő rendszer körüli viták különösen az utóbbi néhány évben erősödtek fel. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon egyre gyakoribbak a hosszan tartó csapadékhiányos időszakok, miközben a mezőgazdaság jelentős károkat szenved el az aszály következtében.
Sokan úgy érzik, hogy a jégesők elleni védekezés „elveszi” az esőt a térségből, azonban a meteorológiai szakma álláspontja szerint erre nincs tudományosan igazolt bizonyíték. A rendszer célja nem a csapadék megszüntetése, hanem a jégszemek méretének csökkentése ezüst-jodid részecskék segítségével, mérsékelve ezzel a mezőgazdasági és vagyoni károkat.
Tóth Tamás szerint ugyanakkor a rendszer működésének folyamatos értékelése és a tapasztalatok áttekintése indokolt.
– Egy ilyen országos kiterjedésű program esetében fontos, hogy a döntések a rendelkezésre álló szakmai eredményekre és gyakorlati tapasztalatokra épüljenek – hangsúlyozta.
A meteorológus szerint a hazai agrárium jövője szempontjából sokkal jelentősebb kihívást jelent az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, mint a jégkármérséklő rendszer körüli vita.
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a termésbiztonságot egyre inkább a vízgazdálkodás határozza meg. A szakember szerint a következő időszak legfontosabb feladatai közé tartozik a táji vízmegtartás fejlesztése, az öntözési lehetőségek bővítése, új víztározók kialakítása, valamint az aszályt jobban tűrő termesztési rendszerek és növényfajták elterjesztése.
A mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javítása nélkül ugyanis a szélsőséges időjárási események – a hőhullámok, az aszályok és a villámárvizek – egyre nagyobb gazdasági károkat okozhatnak.
A szakmai vélemények egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy a magyar mezőgazdaság hosszú távú versenyképessége szempontjából a víz lesz a legfontosabb stratégiai erőforrás. A csapadék mennyiségének és eloszlásának változása miatt egyre nagyobb jelentőséget kapnak azok a megoldások, amelyek képesek a lehulló víz helyben tartására és hasznosítására.
Tóth Tamás szerint ezért a jövőben a hangsúlyt nem a jégkármérséklő rendszer megszüntetéséről vagy fenntartásáról szóló vitákra, hanem a vízmegtartó gazdálkodás fejlesztésére kell helyezni. A szakember úgy látja, hogy a táji vízgazdálkodás megerősítése, a tározók építése és az alkalmazkodó mezőgazdasági gyakorlatok elterjesztése jelentheti a leghatékonyabb választ a klímaváltozás okozta kihívásokra.
Forrás: Facebook/Tóth Tamás meteorológus
Indexkép: Pexels