Az elrabolt foci-vb, ami megdöbbentette az egész világot
Origo
2026-05-31 04:30
A foci-vb 2026-os rajtjáig 22 különleges világbajnoki történetet idézünk fel. Az első nyolc részben olvashattak már a legelső gólról a tornák történetében, de volt szó már a sorozatban egy tragikus sorsú zseniről, akit a Gestapo öletett meg, és persze nem mehettünk el szó, illetve betű nélkül az Aranycsapat tragédiája mellett sem. Emellett az 1970-es világbajnokság forradalmi újításai is megéneklésre kerültek, valamint az 1974-es német házi csatára is visszaemlékeztünk. Mostani cikkünkben 1978-ba megyünk vissza gondolatban, amikor Hollandia úgy lett ezüstérmes a torna végén, hogy csak évekkel később derült ki, akár győzhettek volna, ha nem történik meg az a szörnyű emberrablási kísérlet.
Három évtizeden át ez volt a világfutball egyik legnagyobb rejtélye. Miért döntött úgy Johan Cruyff, akit széles körben a három legnagyobb játékos egyikének tartanak, hogy nem játszik a holland válogatottban az 1978-as világbajnokság döntőjében a házigazdák ellen? A hollandok bejutottak a döntőbe – annak ellenére, hogy a csoportkörben kikaptak Skóciától –, de 3-1-re kikaptak a házigazdáktól, és sokan Cruyff távolmaradását okolták azért, hogy nem sikerült felemelniük a trófeát. Abban az időben heves találgatások keringtek a döntésének okairól, egyesek azt állították, hogy összeveszett a holland labdarúgó-szövetséggel, míg mások szerint talán kifogásolta Argentína jobboldali katonai juntáját.
Aztán 2008-ban, mintegy 30 évvel később, Cruyff végre megtörte a csendet, és felfedte a távolmaradásának valódi okát. A korábbi Ajax- és Barcelona-játékos elárulta, hogy néhány hónappal a torna előtt ő és családja emberrablási kísérlet áldozata lett. Azt mondta, hogy éjszaka több fegyveres bűnöző is behatolt a barcelonai házába és megkötözték őt és a családját. Ez a trauma alaposan megváltoztatta az élethez való hozzáállását, és részben ez volt az oka annak, hogy úgy döntött, nem játszik a világbajnokságon. A Catalunya Rádiónak adott interjújában Cruyff azt mondta: „Tudniuk kell, hogy problémáim voltak a játékospályafutásom végén itt, és nem tudom, tudják-e, hogy valaki fegyvert szegezett a fejemhez, megkötöztek engem és a feleségemet a gyerekek szeme láttára a barcelonai lakásunkban... (Ezután) A gyerekek rendőrök kíséretében jártak iskolába. A rendőrök három-négy hónapig aludtak nálunk. Én testőrrel jártam meccsekre” – mondta.
„Meg akartuk állítani ezt, és egy kicsit ésszerűbbek akartunk lenni... Eljött az a pillanat, hogy otthagyjam a focit, és ezután nem játszhattam a világbajnokságon.” Abban az időben feleségével, Danny Costerrel és három gyermekükkel Barcelonában élt, amikor 1977 végén megkísérelték az emberrablást. Miután bejelentette, hogy nem vesz részt az 1978-as világbajnokságon, néhány szurkoló Cruyff feleségét hibáztatta, hogy lebeszélte a játékról. A rádióinterjúban azonban azt mondta, véget akar vetni ezeknek a pletykáknak, amelyek ismét felszínre kerültek egy másik korábbi Barca-játékos, Carles Rexach nemrég megjelent könyvében.
A könyv azt állította, hogy Cruyffot minden döntésében felesége és gyermekeik befolyásolták. Hollandiában még mindig él az a hit, hogy ha Cruyff játszott volna az 1978-as világbajnokság döntőjében, Hollandia talán hazatérhetett volna a hőn áhított trófeával. Azóta sem kerültek ilyen közel a győzelemhez. Marteen Wijffels, egy holland futballújságíró azt mondta: „Ha játszott volna, megnyerhettük volna a világbajnokságot. Erősebbé tett volna minket... Szerintem az emberek nagyon csalódottak voltak, amikor nem ment el.”
Cruyff csillogó futballkarriert tudhatott magáénak, klubszinten az Ajax játékosaként három BEK-győzelmet nyert a holland csapattal. Sztár volt az 1974-es világbajnokságon Hollandia színeiben, annak ellenére, hogy a döntőt elveszítették Nyugat-Németország ellen. Később a Barcelonában játszott, mielőtt visszatért menedzserként, és 1992-ben BEK-győzelmet aratott a klubbal. Az 1970-es években háromszor is az Év Európai Labdarúgójának választották.