● news.bsdnet.hu

Vasárnap lejár a határidő: Magyar Péter ma éjfélig adott időt több közjogi méltóságnak és főtisztségviselőnek a közéletből távozásra. Mint korábban többször beszámoltunk róla , Magyar Péter a választásokat követő nemzetközi sajtótájékoztatóján lemondásra szólította fel Magyar Péter néhány nappal ezelőtt a Telexnek adott interjúban arról beszélt: fontos, hogy Sulyok Tamás mielőbb távozzon a hivatalából, és május 31-ig önszántából mondjon le, mert az uniós források hazahozatalához számos törvénymódosításra, alaptörvény-módosításra lehet szükség, és attól tart, az államfő megakasztaná ezeket a „jogászkodásával”. Az állami intézmények vezetői sorra jelezték: mandátumukat a hatályos jogszabályok szerint kívánják kitölteni. Sulyok Tamás köztársasági elnök hangsúlyozta , hogy esküjéhez híven, a hatályos alaptörvénynek megfelelően látja el feladatait, ahogyan azt a kormány és az Országgyűlés képviselői is teszik. Felhívta a figyemet: az áprilisi országgyűlési választások után a kormánypárt és a miniszterelnök nyilatkozatai alapján egyre erősebben jelent meg az az igény, hogy újraértelmezzék a köztársasági elnök szerepét. Sulyok Tamás szerint A kialakult helyzetre tekintettel a köztársasági elnök a Velencei Bizottság szakértői segítségét kérte. A nemzetközi precedensek (Velencei Bizottság véleményei, EJEB Baka v. Hungary) védik ugyanis a közjogi tisztségviselők függetlenségét a politikai nyomással szemben. Ha a cél az ellenőrző intézmények kiiktatása, az sértheti az alaptörvény Q cikkét (nemzetközi jogi együttműködés) és az európai jogállamisági sztenderdeket. A Kúria elnökének távozását illetően a legfelsőbb bírói fórum szintén az alkotmányos szabályokra hivatkozott. Közölték: a Kúria elnökét az Országgyűlés kilenc évre választja, Varga Zs. András megbízatása pedig 2030. január 1-jéig tart. A 24.hu-nak adott interjúban kijelentette: nem mond le, és a Tisza-kormány idején is folytatni kívánja munkáját. Hangsúlyozta, visszautasítja azt a feltételezést, hogy az ügyészség működését vagy saját tevékenységét politikai befolyás érte volna. – foglalta össze álláspontját a legfőbb ügyész. Az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság sem jelezte, hogy vezetői távozni készülnének. Az ÁSZ a HVG kérdésére azt közölte, hogy elnökét az Országgyűlés kétharmados többséggel tizenkét évre választja meg, megbízatásának megszűnését pedig törvény szabályozza. Az Alkotmánybíróság pedig rövid válaszában annyit közölt: a testület a mindenkor hatályos alkotmányos keretek között látja el feladatait. A GVH a héten arról tájékoztatta az Indexet, hogy a szervezet elnökét eskü kötelezi a hivatali szolgálatának ellátására. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) különleges jogállású, önálló szabályozó szerv, amelynek feladata a hírközlési és a médiapiac felügyelete, valamint a verseny biztosítása. Főbb feladatai A Médiahatóság elnöke 2021. december 4-e óta Koltay András, akinek a mandátuma 2030 végéig szól. – reagált a Médiahatóság Magyar Péter felszólítására. A hét fejleménye, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága május 26-án elutasította az NMHH 2025-ös költségvetési beszámolóját. Koltay tájékoztatása szerint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) tavaly 155,1 milliárd költségvetési és 6,9 milliárd forint kereskedelmi bevétele volt, az összes kiadása pedig 157 milliárd forintot tett ki. A bizottsági döntés után Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentette, hogy költségvetési biztost rendel ki a kormány az MTVA-hoz és az NMHH-hoz a közmédia gazdálkodásával kapcsolatos súlyos aggályok miatt. A médiahatóság vitatja a döntés jogszerűségét, ugyanis a sajtóból értesült erről. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak korábban elmondta : a magyar közjogban legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra találni példát. Felidézte, hogy 1992. október 23-án a Kossuth téren kifütyülték és lemondásra szólították fel Göncz Árpád köztársasági elnököt, ennek azonban nem volt közjogi következménye, mert az államfő megbízatása kizárólag törvényben meghatározott eljárással szűnhet meg. – hangsúlyozta. Hack Péter jogászprofesszor, aki három évtizede tart az ELTE jogi karán retorikakurzusokat, a köztársasági elnök elmozdítását elemző Facebook-posztját a vitatkozással indította: Az alkotmányjogász szerint a Tisza Párt részéről a vitában nem hangzottak el közjogi érvek az elnök elmozdítása mellett. Emlékeztetett: az elnök jelölésére és megválasztására 1990 óta gyakorlatilag ugyanazon szabályok szerint került sor, ahogyan Göncz Árpádot, Mádl Ferencet, Sólyom Lászlót és a Fidesz által jelölt elnököket megválasztották. Mint megjegyezte, azoknál a közjogi tisztségeknél, ahol ezek a vádak jogosak, indokoltak lehetnek a rendhagyó lépések, az elnök esetében azonban ezek az érvek nem állnak meg. A jogállami normák korábbi megsértése indokolhatja, hogy az alkotmányos rendszer ezen okból bekövetkezett torzulását nem jogállami úton küszöböljék ki. Aki a pozíciójába a jogállam megsértésével került, a pozíció megszűnésekor nem hivatkozhat arra, hogy a jogállami elveket sérti a hivatal megszűnése, hiszen nem lehet különböző mércét alkalmazni a hivatalba lépéskor és a hivatalból elmozdításkor. Szerinte az elnök elmozdításánál pontosan ez történik. Borítókép: Sulyok Tamás köztársasági elnök (Fotó: AFP)