● news.bsdnet.hu

Halak és kétéltűek jelentek meg a puszta földből a kaliforniai szellemtó medrében. A kaliforniai San Joaquin-völgyben fekvő Tulare-tó egykor az Egyesült Államok egyik legnagyobb édesvízi tava volt, a Mississippi folyótól nyugatra eső területek legkiterjedtebb állóvize. A 19. század második felében a tó hossza meghaladta a 160 kilométert, szélessége pedig a 50 kilométert közelítette . A kiterjedését jól érzékelteti, hogy abban az időben gőzhajókkal szállították a mezőgazdasági terményeket Bakersfieldből Fresnón keresztül egészen San Franciscóba, ami közel 500 kilométeres vízi utat jelentett. A tavat elsősorban a Sierra Nevada hegység hóolvadéka táplálta. Az 1850-es évektől kezdve azonban a fehér telepesek ösztönzésére megkezdődött a sivatagos részek öntözése és a vizes területek lecsapolása a földszerzés reményében. Az emberi beavatkozás és az épített öntözőcsatornák miatt a hatalmas tó 1890 körülre teljesen kiszáradt. Olvass tovább... Olvass tovább... Több mint egy évszázadnyi tetszhalál után, 2023-ban a Tulare-tó hirtelen és váratlanul újjászületett, amikor rendkívüli mennyiségű hó és eső zúdult Kaliforniára. A lezúduló hóolvadék elárasztotta az egykori medret, és a csúcsponton több mint 40 ezer hektárnyi területet borított el, súlyos károkat okozva a mezőgazdaságnak. Míg a helyi gazdák és földtulajdonosok számára az áradás anyagi csődöt és az otthonaik elvesztését jelentette, az őslakos tachi yokut törzs tagjainak a tó visszatérése mélyen megrendítő, spirituális élményt hozott. A parton tartott rituális szertartások mellett a hely lakosok újra gyakorolhatták hagyományos halászati és vadászati szokásaikat, miközben a területre szinte azonnal visszatértek a vízimadarak, a halak, a kétéltűek és a veszélyeztetett ragadozófajok is. Olvass tovább... Olvass tovább... A természet látványos visszavágása azonban nem bizonyult hosszú életűnek. Alig egy évvel a hatalmas áradások után a 40 ezer hektáros vízfelület mindössze 1060 hektárra zsugorodott, és mára a Tulare-tó gyakorlatilag ismét teljesen eltűnt a sivatagos völgyben. Vivian Underhill, a Northeastern Egyetem kutatója szerint azonban a jelenlegi intenzív, öntözéses mezőgazdasági művelés csupán egy apró, évszázados villanás a régió sokkal hosszabb geológiai történetében, amely mindig is tavakból és mocsarakból állt. A szakértők figyelmeztetnek: a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás miatt a jövőben bármikor megismétlődhetnek a 2023-asához hasonló brutális áradások, ezért Kalifornia államnak fel kellene ismernie, hogy a tó meg akar maradni, és a gazdasági előnyök érdekében hagyni kellene a természetes regenerációt.