● news.bsdnet.hu

Pótköltségvetést fog benyújtani az új kormány – erről beszélt Kármán András leendő pénzügyminiszter. Erre azért van szükség, mert a költségvetési hiány már április végén elérte az éves hiánycél 91 százalékát. „A gazdasági eredményeknek lehet köze ahhoz, hogy kikaptak a választáson? Hát én remélem, hogy nem, a gazdasági eredmények csillagászatilag jók” – ezt még április 27-én mondta Szalai Piroska, Orbán Viktor főtanácsadója. A „csillagászati eredményekből” jelenleg leginkább az látszik, hogy aköltségvetési hiánya csillagos egekben van. Az idei évre tervezett költségvetési hiány 4220 milliárd forint. Április végéig a deficit elérte a 3850 milliárd forintot, vagyis az éves törvényi cél 91 százalékát. Az előző kormány a költségvetési törvényben 3,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt, ezt időközben már 5 százalékra emelték. Magyar Péter miniszterelnök szerint ugyanakkor az államháztartási hiány az év végére akár 6,8 százalék is lehet. Az adatok a Fidesz-kormány Nemzetgazdasági Minisztérium pénteki gyorstájékoztatójában szerepeltek. A pontos adatokat az új, várhatóan kedden megalakuló kormány még nem látja. „A rekordhiányt látjuk, a 91 százalékot az egész éves költségvetési hiányból, de nem tudjuk, hogy mi van még ott betárazva a tarsolyban. Ez majd akkor derül ki, amikor kormányra kerülünk, de nyilvánvaló, hogy nem vagyunk optimisták” – fogalmazott Kármán András. „Elég felelőtlen módon gazdálkodott a közpénzekkel a Fidesz-kormány, nagyon nehéz helyzetünk lesz, de meg fogjuk oldani. Az első dolgunk lesz, hogy pontosan megnézzük a helyzetet, mert mindenféle számokat látni, és aztán egy új, felelős pótköltségvetést fogunk beterjeszteni az idei évre, és egészen más alapokon fogjuk megtervezni a jövő évi költségvetést.” Bod Péter Ákos szerint a választások előtt általában meglódulnak a kiadások, de az idei hiány még így is rekordmagas. „A kiadások szaladtak el brutális mértékben az év első négy hónapjában, ezért a magyar történelem legnagyobb négyhavi deficitje összejött.” A voltjegybankelnök egyetért azzal, hogy szükség van pótköltségvetésre, vagyis arra, hogy az új Országgyűlés módosítsa a 2026-ra vonatkozó költségvetési törvényt. Szerinte az abban szereplő számok elszakadtak a valóságtól. „Ezekkel a keretekkel nem mehet tovább egy halom folyamat. Hozzá kell nyúlni a bevételekhez, ott nagyon kicsi a mozgástér egy új kormánynak, adót nyilván nem tud, nem akar emelni. Megnézheti az állami vállalatok osztalékát, bár az a gyanúja az embernek, hogy ott nem sokat fog találni. A legnagyobb feladat nyilvánvalóan az, hogy a kiadási tételeket nézzék át, mégpedig igen-igen alaposan.” A kormány a bevételek növelésével és a kiadások csökkentésével tudja optimalizálni a költségvetést, ugyanakkor ebben a piaci folyamatok is segíthetik. „Nagyon fontos az a bizalom, ami jelenleg van az új kormányzat irányába” – erről már Büttl Ferenc beszélt. „Százmilliárd forintokra mérhető dologról beszélünk. Ha megnézzük például, hogyan alakult a forint árfolyama az elmúlt másfél hónapban, jelentősen erősödött az euróhoz képest. Az államadósság egy része devizaalapú államadósság, ennek például az a közvetlen következménye, hogy kevesebb pénzbe kerül kamatot kifizetni, és pár százmilliárd forintos mozgásteret biztosít.” Büttl Ferenc hozzátette: a nehéz helyzet ellenére sem félti az új kormányt. Egyes szakmai vélemények szerint ugyanis az elmúlt évtizedek egyik legjobb pénzügyminisztere lehet Kármán András.