● news.bsdnet.hu

Az iráni konfliktus újabb csillapodásával és a nemzetközi kockázatvállalási kedv erősödésével ismét szárnyalni kezdtek a kockázatos eszközök, amelyből a forint sem maradt ki. A magyar deviza árfolyama több mint négyéves mélypontra esett az euróval és a dollárral szemben is, az elemzők szerint pediga további erősödés is elképzelhető.A hazai fizetőeszköz menetelését a globális piaci kilátások mellett a Tisza Párt választási győzelmétől várt gazdaságpolitikai fordulat és az euróbevezetés melletti elköteleződés is fűti. A március közepe óta eltelt szűk két hónapban a forint közel 10 százalékot erősödött az euróval szemben,a 2022-es (extremitást jelentő) csúcsnál pedig már mintegy 75 egységgel van alacsonyabban az euró-forint árfolyam. A forint szárnyalása kifejezetten előnyös a befektetők, külföldre utazók és importőrök számára, a hazai exportvállalatokat azonban nagyon nehéz helyzetbe hozta. Nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben megszaporodtak az erős forintot kritizáló hangok, hiszenaz exportőrök jelentős profitabilitási sokkot szenvednek el a hazai deviza erősödése miatt.Ezen cégek számára ugyanis a magyar deviza felértékelődése jelentősen csökkenti az árbevétel forintban kifejezett értékét, miközben továbbra is állandó problémaként jelenik meg a belföldi cégekkel szembeni versenyképességi romlás, a 10 százalék feletti béremelési elvárás és a belföldi inputokat érintő inflációs nyomás. Ahhoz, hogy megérthessük a hazai exportcégek kilátásait, érdemes áttekinteni az elmúlt másfél évtized hazai gazdaságpolitikáját. A 2010-es évek hazai gazdaságpolitikáját egyértelműen a növekedés támogatása határozta meg,amelynek egyik (nyugodtan mondhatjuk: félreértett) eleme volt a Nyugat-Európában megszokottnál magasabb infláció és a forint fokozatos leértékelődésének tolerálása volt.A magyar exportvállalatok az elmúlt 15 évben hozzászokhattak a forintleértékelődés profitokra gyakorolt kedvező hatásához, így az elmúlt év devizapiaci folyamatai nagy változást hozhattak számukra. A monetáris politika mér 2023-ban erőteljes jelzéseket  arra, hogy ezzel a felfogással szakítani kíván, hiszen sokkal több kért okozott, mint amennyi hasznot hajtott. Látványosan azonban arezsimváltás2025 tavaszán következett be, amikor Varga Mihály jegybankelnök és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új vezetése még egyértelműbben szakított a korábbi évek növekedéstámogató (azaz forintleértékelő) monetáris politikájával és a stabilitás visszaállítására helyezte a fókuszt. Fontos megjegyezni, hogy a jegybanknak továbbra sincsen konkrét árfolyamcélja, a stratégiaváltást a tartós inflációs nyomás indokolta. A hazai monetáris politika szigorodását jól szemlélteti, hogy míg a régiós jegybankok fokozatosan normalizálták a kamatokat (az eurózónában 2, Lengyelországban 3,75, Csehországban pedig 3,5 százalékra csökkentek a kamatok 2026-ra), addig hazánkban 6 százalék felett ragadt az irányadó ráta. (Ebben az a kényszerűség is szerepet játszott, hogy a befektetők a múltbeli tapasztalataik alapján jelentős kockázati, gazdaságpolitikai felárat vártak el.) A magas kamatszint erős támaszt nyújtott a magyar forintnak, amely 2026 év elejére 400-ról 380 alá erősödött az euróval szemben. Az iráni háború kitörése rövid időre megtörte a magyar deviza erősödő trendjét, áprilisban viszonta Tisza Párt választási győzelme és az ettől várt gazdaságpolitikai fordulat újabb lökést adott a magyar fizetőeszköznek (második, kormányzati rezsimváltás). A választások óta ráadásul nemcsak az MNB, de a kormányra kerülő Tisza Párt is minden lehetőséget megragad a stabilitásorientált politika hangsúlyozására (példaként említhetőKármán András leendő pénzügyminiszter találkozója Varga Mihály jegybankelnökkelaz euróbevezetés ügyében és azMNB saját kommunikációja is), amely a javuló piaci bizalmon keresztül még tovább erősítette a hazai devizát. A piacok egyelőre elhiszik a makrogazdaság stabilizálásáról és az euróbevezetésről szóló ígéreteket, ameddig pedig ez kitart, addig jó eséllyel a forint is erősödő pályán marad. A legfrissebb piaci elemzések szerint az idei év végén akár340 körüli árfolyamokat is láthatunk majda piacokon. A jegybank és a Tisza Párt stabilitás iránti elkötelezettségének ráadásul az euróbevezetés terve hosszú távú horgonyt is ad, hiszen a közös valuta átvétele csak hosszú évek fegyelmezett költségvetési politikájának és alacsonyan tartott inflációjának árán valósítható meg. Amennyiben a nyilatkozatok hitelesen tükrözik a Tisza Párt és az MNB elkötelezettségét az euró bevezetését illetően, úgy a következő éveket is a 2025 tavasza óta látott szigorú, stabilitásorientált monetáris politika fogja meghatározni. A gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladata ugyanis a jegybank árstabilitási céljának 2 százalékra mérséklése (ez jelenleg a 2-4 százalékos sáv, de az Európai Központi Bank célja 2 százalék) és az áremelkedési dinamika ezen szinten történő lehorgonyzása lesz,amely összeegyeztethetetlen a 2010-2025-ös időszak magasabb inflációt és árfolyam-leértékelődést toleráló stratégiájával. Amennyiben tehát a magyar gazdaság következő 5-6 évét tényleg végigmegy az euróbevezetés és a makrostabilitás helyreállításának folyamatán, akkor a fundamentális forintgyengüléstől, valamint a laza költségvetési és monetáris politikától búcsút kell vennünk. Az euróbevezetési és stabilizációs pálya egyik legkomolyabb vesztesei kétségkívül az exportőrök lesznek, akiknek folyamatosan erősödő forinttal és romló profitkilátásokkal kell szembenézniük. A vállalatok és a magyar gazdaság pozícióját ráadásul a jelenlegi helyzetben egyszerre több körülmény is rontja: Összességében tehát éppen a hazai gazdasági versenyképesség gerincét adó vállalkozásokat érinti legsúlyosabban a mostani felértékelődés. A nemzetközi példák mind azt mutatják, hogya felértékelődés káros hatásait önmagában sem a nemzeti kormányok, sem az exportőrvállalatok nem tudják ellensúlyozni, mindkét fél részéről komoly erőfeszítésekre van szükség. Az exportcégek a gyakorlatban három eszközzel próbálkozhatnak: A módszerek hatásosságából jól látszik, hogy a vállalati alkalmazkodás jó eséllyel csak hosszabb távon tud eredményes lenni, míg a veszteségek rövid távon is jelentkeznek, ezért a rövid távú segítségnyújtás a kormányzat feladata is. Ez leggyakrabban két módon,stabil finanszírozás biztosításávaléscélzott beruházásokkaltörténhet. Egy felértékelődő környezetben az exportvállalatok legnagyobb rövid távú problémája a likviditáshiány, amelyet romló jövedelmezőségük miatt piaci úton nem igazán tudnak pótolni.A piaci hitelek elérhetetlenségén azonban a kormány tud változtatni és állami garanciákkal, valamint közvetlen hitelnyújtással stabilizálhatja addig a cégek pénzügyeit, amíg a szerkezeti alkalmazkodás megtörténik.A nominális stabilitást célzó gazdaságpolitika a piaci kamatok mérséklésével közvetve is ezt támogatja, de gyakori eszköz szokott lenni a közvetlen finanszírozás is. Szintén hatásos eszköz leheta termelékenységet és a versenyképességet javító beruházások ösztönzése, megvalósítása,ez ugyanis növelné az érintett vállalkozások profitabilitását és adott esetben még devizakockázattól mentes, kiszámítható megrendelést is biztosítana számukra. Azuniós források hazahozatalajó eséllyel éppen ezen beruházásokhoz teremtene fedezetet. Mielőtt még eltemetnénk a hazai exportszektort, érdemes felidézni, hogy uniós csatlakozása óta több közép-kelet-európai ország is átélt már az elmúlt egy év magyar viszonyaihoz hasonlófelértékelődést. Közülük a két legemlékezetesebb példa talán Szlovákia euróövezeti csatlakozása és a lengyel zloty elmúlt években látott felértékelődése. Szlovákiában a korona mintegy 25 százalékot értékelődött felaz euróval szemben az euróövezeti csatlakozást megelőző szűk 4 évben, ami nagyjából kétszerese az euró-forint elmúlt egy évben látott relatív elmozdulásának. A tartós felértékelődés természetesen az ottani exportőröket is érzékenyen érintette, a bérdinamika lassítása, a makrostabilitás helyreállítása,a vállalati szektor euroizációja,valamint az exporttámogató infrastruktúra (exportfinanszírozás, biztosítás, követelésfinanszírozás) azt eredményezte, hogy a szlovák export nem maradt el érdemben a forintleértékelődés által is támogatott magyartól. Fontos azonban megjegyezni, hogy a 2005-2008-as időszakban a szlovák korona felértékelődését a dinamikus gazdasági növekedés is támogatta, ami együtt járt az európai integráció mélyülésével és a termelékenység növekedésével.Mivel a jelenlegi magyar gazdaságban ezek az intenzív növekedési tényezők jelenleg kifulladtak, a forint egyensúlyi felértékelődése várhatóan elmarad majd a szlovákétól,az exportőröket érintő jövedelmi hatás pedig célzott kormányzati segítséggel és vállalati alkalmazkodással mérsékelhető lehet. A magyar exportőrökhöz hasonló cipőben járnak jelenleg a külső piacokra termelő lengyel kis- és középvállalatok is. A lengyel zloty euróval szembeni árfolyama (EURPLN) szintén mintegy 10 százalékot erősödött a 2022-es csúcsokról, az elmúlt 5 évet tekintve pedig jóval lejjebb van, mint az euró-forint kurzus (EURHUF). A piaci bizalom és a gazdasági kilátások javulása által hajtott tartós zloty-erősödés a lengyel kis- és középvállalkozásokat is negatívan érintette, ez azonban az export volumenében nem igazán tükröződik vissza. 2023-ig Magyarország és Lengyelország exportteljesítménye közelítőleg megegyezett, az elmúlt három évben azonban hazánk kivitele érezhetően zsugorodik, míg Lengyelországé a zloty felértékelődése ellenére is bővülni tudott. Lengyelország példája megmutatja, hogybár a devizaárfolyam tartós elmozdulása komoly kihívást tud okozni az exportvállalatok számára, a versenyképességnek azonban csak egy részterületét jelenti.Célzott intézkedésekkel (állami garanciák, likviditási segítségnyújtás) és rugalmas vállalati alkalmazkodással (például digitalizáció, adminisztratív terhek csökkentése)a versenyképesség más pillérei erősíthetőek vagy erősen tarthatók,amelyek legalább részben képesek kompenzálni a felértékelődés negatív hatásait. A régiós tapasztalatok alapján tehát a magyar exportvállalatok helyzete bár sokat romlott, de egyelőre még nem tűnik kétségbeejtőnek, a finanszírozás biztosítása és a már évek óta esedékes beruházások és versenyképességi reformok pedig az életképes vállalatok többségét átsegíthetik az euróbevezetés reál felértékelődés által dominált útján. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak.Részletes jogi információ