● news.bsdnet.hu

A dél-koreai buddhista közösség bemutatta a világ első robot szerzetesét, amely egy templomi ceremónián tett fogadalmat. A humanoid robot egyszerre váltott ki technológiai érdeklődést és etikai vitát: támogatói az ember–robot együttélés szimbólumát látják benne, kritikusai szerint viszont a spiritualitás és az AI összemosása veszélyes határátlépés. A világ első robot szerzetesétmutatták beDél-Koreában: a Gabi nevű humanoid robot buddhista fogadalmat tett egy szöuli templomi ceremónián. Az esemény egyszerre váltott ki technológiai érdeklődést, vallási vitát és erős közösségi médiás reakciókat. A mintegy 130 centiméter magas robotot hagyományos buddhista szerzetesi ruhába öltöztették a szertartáson, amelyet a szöuli Jogye templomban tartottak Buddha május 24-i születésnapi ünnepsége előtt. A nyilvánosságra került felvételeken egy buddhista szerzetes arról kérdezi Gabit, elkötelezi-e magát a buddhizmus mellett. A robot erre azt válaszolja:„Igen, Buddhának szentelem magam.” A humanoid ezután meghajol, imára kulcsolja a kezét, majd egy szerzetes egy 108 szemből álló buddhista rózsafüzért helyez a nyakába. A ceremóniát a dél-koreai buddhista közösség részéről szimbolikus lépésnek szánták, amely az ember és a technológia együttélésének új lehetőségeit mutathatja meg. Az esemény gyorsan bejárta a közösségi médiát, ahol sokan értetlenséggel fogadták a robot szerzetes megjelenését. Több kommentelő azt kérdezte, mi értelme van robotokat bevonni vallási szertartásokba, mások szerint a kezdeményezés inkább technológiai demonstráció, mint valódi spirituális újítás. Egy magát buddhistának nevező hozzászóló „nevetségesnek és sértőnek” nevezte a szertartást, míg mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a robotok nem élőlények, ezért szerintük nem értelmezhető náluk a spiritualitás vagy a transzcendencia keresése. A Jogye rend kulturális ügyekért felelős vezetője, Ven. Seong Won a Korea JoongAng Dailynek arról beszélt: már a humanoid robotok megjelenésekor úgy gondolta, fontos lenne, hogy a robotok is részt vehessenek a buddhista közösségi eseményeken, például a Lótusz Lámpás Fesztiválon. Elmondása szerint ezért alkották meg a robotokra vonatkozó „öt erkölcsi alapelvet”, amelyeket minimális társadalmi szabályrendszernek szánnak az emberek és robotok együttéléséhez. „Remélem, ezek alapelvekké válhatnak az emberek és a robotok együttélésében” – fogalmazott. A robot szerzetes története túlmutat egy látványos technológiai bemutatón: újra előtérbe helyezte azt a kérdést, milyen szerepet kaphatnak a mesterséges intelligenciával működő humanoid robotok a közösségi, kulturális vagy akár spirituális életben. Miközben Dél-Korea a világ egyik legfejlettebb technológiai társadalmaként kísérletezik az AI mindennapi alkalmazásával, a kritikusok szerint egyre sürgetőbbé válik az etikai határok kijelölése is. Egyelőre inkább szimbólum, mint valódi „robot szerzetes” A bemutató alapján Gabi szerepe jelenleg inkább technológiai és kulturális demonstráció, mint valódi vallási feladatellátás. A robot a ceremónián fogadalmat tett, meghajolt és imapózt vett fel, ugyanakkor a buddhista közösség nem beszélt arról, hogy prédikációt tartana, meditációt vezetne vagy napi templomi feladatokat végezne. A projekt inkább azt a kérdést helyezi fókuszba, meddig terjedhet a mesterséges intelligencia társadalmi szerepe, és melyek azok az emberi funkciók, ahol a technológia továbbra sem helyettesítheti a személyes jelenlétet és hitelességet.