● news.bsdnet.hu

Néhány évvel ezelőtt még futurisztikus víziónak tűnt, hogy mesterséges intelligencia ír szöveget, elemez adatokat vagy ügyfelekkel beszélget. Ma ezek a megoldások már a mindennapok részei, és a szakértők szerint a fejlődés üteme csak most kezd igazán felgyorsulni. A podcastban elhangzott egy szemléletes párhuzam. A mesterséges intelligencia ma nagyjából ott tart, ahol az internet állt 2004 körül. Akkor már mindenki érezte, hogy valami jelentős változás kezdődik, de kevesen látták előre, milyen mértékben alakítja majd át az életet, a gazdaságot és a munkát. Ha ez a hasonlat helytálló, akkor a következő öt-tíz év olyan változásokat hozhat, amelyek ma még nehezen elképzelhetők. A fejlődés ráadásul már nemcsak a képernyőkön zajlik. Egyre közelebb kerülnek a humanoid robotok, amelyek képesek beszélgetni, információt átadni, ügyfeleket segíteni vagy akár idős emberek mindennapjait támogatni. A kérdés egyre kevésbé az, hogy megjelennek-e ezek a rendszerek, és egyre inkább az, hogyan tanulunk meg együtt élni velük. A technológiai fejlődés mögött nemcsak innovációs verseny áll, hanem egy nagyon is kézzelfogható probléma. Egyre kevesebb a rendelkezésre álló munkaerő. Az európai társadalmak öregszenek, a fiatal generációk pedig más karrierutakat keresnek, mint szüleik vagy nagyszüleik. A gyártás, a logisztika, a vendéglátás és az egészségügy számos területén már ma is komoly emberhiány tapasztalható. A szakértők szerint éppen ezért az automatizáció sok esetben nem munkahelyeket vesz el, hanem olyan pozíciókat tölt be, amelyekre egyszerűen nem találni embert. Jó példa erre a közúti fuvarozás, ahol Európában több százezer sofőr hiányzik. Hiába emelkednek a bérek, a fiatalok jelentős része már nem ilyen életpályát keres. Ebben a helyzetben az önvezető rendszerek és az intelligens automatizáció nem lehetőségként, hanem szükségszerűségként jelennek meg. A beszélgetés résztvevői ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a valóban értékteremtő, kreatív és emberközpontú munkákat sokkal nehezebb kiváltani. A monoton, ismétlődő feladatok kerülnek először a gépekhez, miközben új szerepkörök születnek körülöttük. A podcast egyik legerősebb üzenete az volt, hogy az MI korában a legfontosabb beruházás nem feltétlenül egy új gyár vagy egy új technológia lesz, hanem maga az ember. A szakértők szerint a következő években azok az országok kerülhetnek előnybe, amelyek képesek fejleszteni a kreatív gondolkodást, a problémamegoldó készségeket és az élethosszig tartó tanulás kultúráját. A lexikális tudás egyre gyorsabban avul el, miközben az alkalmazkodóképesség felértékelődik. Különösen fontos kérdés lesz az idősebb generációk helyzete. A munkaerőpiac átlagéletkora folyamatosan emelkedik, ezért a felnőttképzés és az átképzés szerepe is egyre nagyobb lesz. A szakértők szerint nem életkor, hanem nyitottság kérdése, hogy ki tud sikeresen alkalmazkodni az új technológiákhoz. A beszélgetés végére egyértelművé vált, hogy a mesterséges intelligencia nem valamiféle távoli jövő, hanem már most formálja a gazdaságot és a társadalmat. Kérdés azonban, hogy képesek leszünk-e olyan tudást, szemléletet és rugalmasságot építeni, amelynek segítségével nem elszenvedői, hanem nyertesei lehetünk a változásnak. Tetszett ez a hír? Értesüljön elsőként a járműipari történésekről, iratkozzon fel az autopro.hu hírlevelére az alábbi linken !