● news.bsdnet.hu

Csupán néhány névben szerepel a kétpontos y, amelyet nem úgy kell ejteni, ahogy gondolnád.​ Minden nemzetnek megvannak a maga hangjai, a maga ábécéje is, a történészek szerint pedig egészen az kori Egyiptomig kell mennünk, hogy az ABC gyökereire bukkanjunk. A magyar ábécé is idővel változott, korábban több vita is lezajlott a szakértők körében, és volt rá lehetőség, hogy új betű is bekerüljön a magyar betűkészletbe. A régi családneveknél bukkanhatunk nagyon érdekes dolgokra, nem csoda, hogy az iskolában is a régi családnevek kapcsán vannak a legnagyobb bizonytalanságban a tanulók. Sokszor ezen családnevek kiejtése, de főleg helyes leírása okozza a legnagyobb gondot- Főleg akkor, ha olyan betűvel találkozunk, amelyeket még soha nem is láttunk. A régi magyar családnevek esetén archaikus, azaz régies írásmódot használunk. Ezek a magyar írásmód egy-egy régebbi állapotára utalnak, amikor még más volt a magyar írásmód, a kortársaknak ezen szavak, kifejezések olvasata nem okozott gondot. Olvass tovább... Olvass tovább... A régi magyar írásmódban létezett ugyanis egy ékezetes y, amely sok családnévben feltűnt. ezekkel azonban már iskolában is csak nagyon kevesek találkozhattak. ÿ = i Harasztÿ [haraszti], Hutÿra [hutira], Kerkapolÿ [kërkápoli], Weöreöshegyÿ [vöröshëgyi] Az ÿ egy i-betűt jelöl. A nevek végén vagy belsejében lévő ÿ hangértéke a mai köznyelvben megegyezik a sima i (vagy esetenként a hosszú í) hanggal. Több nemesi családnévnél is előfordul. A régi magyar nyelvben egyfajta elválasztó funkciója volt ennek az ékezetnek, azt jelölte, hogy az y önálló a szóban, nem szabad összeolvasni az előtte álló betűkkel. Olvass tovább... Olvass tovább... (via Kiejtes.hu )