● news.bsdnet.hu

A séta hasznos, de az életminőség javításához nem elég számolni a lépéseket, az sem mindegy, milyen tempóban tesszük meg őket. A mozgáshiány a modern társadalmak egyik legnagyobb egészségügyi kockázata, amely ellen sokáig a rendszeres séta számított az egyik legegyszerűbb ellenszernek. Évtizedek óta tartja magát az a népszerű ajánlás, hogy napi 10 ezer lépéssel már sokat tehetünk fittségünkért és egészségi állapotunk javításáért, ám friss kutatások szerint ez önmagában kevés lehet. A 10 ezer lépéses cél valójában nem tudományos alapon született, hanem egy japán cég marketingfogásként találta ki az 1960-as években, hogy népszerűsítse az első lépésszámlálóját. A spanyol mozgástudományi professzor Felipe Isidro szerint a séta akkor válik igazán edző hatásúvá, ha elérjük a percenkénti kb. 120 lépést – ekkor már érezhetően megemelkedik az intenzitás. Innentől kezdve a hatás nem lineárisan, hanem exponenciálisan nő: az úgynevezett x3-szabály szerint a közepes vagy intenzív tempójú mozgás hatékonyabban javítja a fittséget, mint a kényelmes sétálgatás. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a sima sétálás haszontalan lenne, hiszen ez a könnyű mozgás kiválóan szakítja meg a hosszan tartó ülést, jótékonyan hat a lelki egészségre, a hangulatra és a mozgékonyság megőrzésére. A séta tehát továbbra is hasznos, de az életminőség javításához nem elég számolni a lépéseket, az sem mindegy, milyen tempóban tesszük meg őket. (Forrás: Gamestar , fotó: Unsplash / Arturo Castaneyra) Ez is érdekelhet: Lehet, hogy az elalvás előtti telefonozás nem is akkora ellenség, mint hittük.