● news.bsdnet.hu

Elérkezett a június elseje és a miniszterelnök hiába próbálta folyamatosan megfélemlíteni Sulyok Tamást, az államfő eddig jól állta a sarat. Ugyanis mint ismert, Magyar Péter május 31-ig adott időt több közjogi méltóságnak és tisztségviselőnek a közéletből való távozásra, egyikük pedig éppen a köztársasági elnök. Az állami intézmények vezetői sorra leszögezték: mandátumukat a hatályos jogszabályok szerint kívánják kitölteni és mint kiderült, Sulyok Tamást sem olyan fából faragták, hogy engedjen a megfélemlítésnek. A miniszterelnök ezért új szintre emelte az államfő ellen indított hadjáratát, amikor vasárnap délután közösségi oldalán bejelentette , hogy hétfőn reggel 8 órakor meglátogatja a köztársasági elnököt az igazságügyi miniszter társaságában. A poszt nagy médiavisszhangot keltett, Sulyok Tamás pedig nem sokkal később kiadott egy videónyilatkozatot , amelyben leszögezte: önként nem mond le az államfői tisztségről. Hangsúlyozta, hogy esküje az egész magyar politikai nemzethez köti, és a hatályos alkotmányos rend alapján gyakorolja hatásköreit. A Fidesz közleményben állt ki az államfő mellett, Gulyás Gergely, a párt parlamenti frakciójának vezetője pedig úgy fogalmazott , hogy Magyar Péter a csaknem ötperces videónyilatkozatra mindössze egy rövid, személyeskedő bejegyzéssel reagált. „Sulyok Tamás soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottak mellett, sem a jogállam védelmében. Gyereknapon is csak a havi 6.3 milliós fizetését védi. Bocsánatkérés helyett” – fogalmazott a miniszterelnök. Bóka János fideszes képviselő, az Orbán-kormány európai ügyekért felelős minisztere sem hagyta szó nélkül a témát. „Azt hittem, hogy a Tildy Zoltán lemondatása és a Sulyok Tamás vegzálása közötti párhuzam egy posztnál nem ér többet, de tévedtem” – írta közösségi oldalán a fideszes politikus, aki szerint Magyar Péter „valamivel előzékenyebb, mint Rákosi Mátyás volt”. A diktátor ugyanis magához rendelte Tildyt: „Én pedig magamhoz kérettem – semleges területre, a párt szabadság-hegyi üdülőjébe – Tildy Zoltánt, szóban informáltam őt a történtekről.” – jegyezte meg Bóka, hozzátéve: van a lehetőségek között gyors és lassú, nagyon és kevésbé megalázó, csak a köztársasági elnököt érintő vagy másokat is sújtó opció egyaránt.Szerinte azonban egy dolog világos: a miniszterelnök célja a hivatalban lévő köztársasági elnök elmozdítása. Ezzel kapcsolatban Magyar Péter kijelentései nem hagynak szemernyi kétséget sem. Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap este is, de már korábbi megszólalásaiban is hangsúlyozta , hogy esküjéhez híven, a hatályos Alaptörvénynek megfelelően látja el feladatait, ahogyan azt a kormány és az Országgyűlés képviselői is teszik. Felhívta a figyelmet: az áprilisi országgyűlési választások után a kormánypárt és a miniszterelnök nyilatkozatai alapján egyre erősebben jelent meg az az igény, hogy újraértelmezzék a köztársasági elnök szerepét. Sulyok Tamás szerint A kialakult helyzetre való tekintettel a köztársasági elnök a minap a Velencei Bizottság szakértői segítségét kérte, arra hivatkozva, hogy a nemzetközi precedensek szerint a közjogi tisztségviselők politikai nyomásgyakorlással történő eltávolítása súlyos jogállamisági aggályokat vethet fel. Bóka János a fentebb említett bejegyzésében egyébként rámutatott arra is, hogy a Velencei Bizottság szerint a személyre szabott jogalkotás – aminek célja valakinek az ellehetetlenítése vagy helyzetbe hozása – egyértelműen ellentétes a jogállamisággal. Ezt az alapelvet a Velencei Bizottság számos véleményében kimondta. Bóka János felidézett néhány esetet is, hogy alátámassza állítását: „Az igazságügyi miniszter parlamenti meghallgatásán többször is hangsúlyozta elkötelezettségét a jogállamiság és a szakmaiság követelményei mellett. Most lehetősége van mindezt bizonyítani” – írta Bóka János. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak korábban elmondta : a magyar közjogban legfeljebb politikai nyomásgyakorlásra találni példát. Felidézte, hogy 1992. október 23-án a Kossuth téren kifütyülték és lemondásra szólították fel Göncz Árpád köztársasági elnököt, ennek azonban nem volt közjogi következménye, mert az államfő megbízatása kizárólag törvényben meghatározott eljárással szűnhet meg. – hangsúlyozta az alkotmányjogász. Hasonlóképpen fogalmazott Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője is , aki vasárnap este arra mutatott rá: h a Sulyok Tamás kitölti a ciklusát, az a magyar demokrácia erősségét, ha nem tudja kitölteni, az a demokrácia meggyengülését jelezné.