● news.bsdnet.hu

Magyar Péter első heteit miniszterelnökként továbbra sem a nyugodt kormányzás, hanem az éles politikai konfliktusok határozzák meg. Az elmúlt napokban egyszerre került reflektorfénybe a parlamenti szereplése, az Alaptörvény módosítása körüli vita, a Brüsszelben folytatott tárgyalásai, valamint az ezek nyomán kibontakozó politikai és közéleti reakciók. Összegyűjtöttük a hét legolvasottabb és legnagyobb visszhangot kiváltó cikkeit. Nem kerül ki az Alaptörvényből az a rendelkezés, amely Magyarország keresztény kultúrájának és alkotmányos önazonosságának védelmét rögzíti. Gulyás Gergely szerint a döntéshez politikai és civil tiltakozás, valamint közel 40 ezer aláírás is hozzájárult. Úgy fogalmazott, hogy a szabályozás nemcsak elvi jelentőségű, hanem a magyar migrációs politika egyik alkotmányos alapját is képezi. A módosítás eredeti formáját több jobboldali szereplő is bírálta, mondván, az gyengíthette volna a keresztény kulturális örökség és a nemzeti identitás alkotmányos védelmét. Magyar Péter első parlamenti szereplése miniszterelnökként korántsem a nyugodt kormányzati bemutatkozásról szólt. A kormányfő már napirend előtti felszólalásában éles hangnemben támadta a Fideszt és Orbán Viktort, ezt követően pedig az ülés több alkalommal is feszült és szürreális jelenetekbe torkollott. Hangos közbeszólások, személyes szóváltások és politikai összecsapások kísérték a vitát, miközben több kényes ügyben is komoly kritikák érték a miniszterelnököt. Emellett támadások érték a 2006-os rendőri fellépésekhez köthető Tóth Gábor államtitkárrá nevezése miatt, miközben a kormány kénytelen volt visszakozni az Alaptörvény egyik vitatott módosításától is. A parlamenti napon a Mi Hazánk részéről szintén éles kritikák hangzottak el, amelyek tovább erősítették az új kabinet első heteit övező politikai vitákat. A Politico szerint a felek csupán egy feltételrendszerről állapodtak meg , amelynek teljesítését követően nyílhat meg az út a források előtt. A lap szerint az Európai Bizottság világossá tette: Az sem ismert pontosan, milyen feltételeket kell teljesítenie a kormánynak, ezért többen a megállapodás részleteinek nyilvánosságra hozatalát követelik. A Fidesz elnöke szerint a magyaroknak joguk van tudni, milyen vállalásokat tett a kormány az uniós források feloldásáért cserébe. A megállapodással kapcsolatban Bóka János is aggályokat fogalmazott meg. Szerinte tisztázni kell, hogy a brüsszeli egyezség milyen hatással lehet többek között a migrációs politikára, a nyugdíjrendszerre, az adózásra, a családtámogatásokra és a rezsicsökkentésre. Orbán Viktor úgy fogalmazott: Futótűzként terjed a TikTokon egy videó , amely sokak szerint jól mutatja, hogy Magyar Péter miniszterelnökként sem tudott kilépni a kampányüzemmódból. Az Ursula von der Leyennel közösen tartott brüsszeli sajtótájékoztatón készült felvételt úgy vágták össze, hogy csak azok a pillanatok maradtak benne, amikor Orbán Viktor, Sulyok Tamás vagy Lázár János neve hangzik el – ezek számát pedig két kezünkön nem tudjuk megszámolni.