● news.bsdnet.hu

A hantavírus 2026 áprilisi megjelenése nem áll összefüggésben egy ausztrál laboratóriumban történt fiolaeltűnéssel – mutatnak rá tényellenőrzők. A közösségi médiában 2026 májusában elterjedt egy olyan állítás, miszerint a hantavírus mostani megjelenése összefüggésben áll egy queenslandi virológiai laboratóriumban történt esettel, ahol nem találtak nyilvántartásban szereplő hantavírusmintákat. A történet alapja az AFP Ténykérdés szerint egy évekkel ezelőtti incidens, amelyet azóta kivizsgáltak . Az összefüggés pedig már csak azért sem létezik, mert a laborból „eltűnt” hantavírustörzs nem azonos azzal , amely 2026-ban okozott megbetegedéseket egy óceánjárón . 2024 decemberében az ausztráliai Queensland állam közleményben jelentette be, hogy több száz, veszélyes vírusok mintáit tartalmazó fiola tűnt el egy virológiai laborból. Ezek között két, hantavírus-mintákat tartalmazó fiola is volt. A hatóságok akkor arról beszéltek, hogy a 2023-ban észlelt eltűnés állítólag 2021-ben történt. Az esettel kapcsolatban vizsgálat indult. 2025 szeptemberében aztán a queenslandi Egészségügyi Minisztérium közzétette vizsgálata eredményeit, amely arra jutott, hogy a Hendra-vírus, a Lyssavírus és a hantavírus mintái valószínűleg nem vesztek el és nem is lopták el őket. Hiányukra a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a mintákat „még a 2000-es években megsemmisítették, de a tárolási nyilvántartást nem frissítették”. A vizsgálat megállapításai ugyanakkor rámutattak arra, hogy a kérdésben lehetetlen kategorikus következtetést levonni, tekintettel a hiányos nyilvántartásra és a laboratóriumi személyzet vallomásai közötti ellentmondásokra. Ami viszont biztos: a hiányzó vírusminták egyike sem tartalmazta azt az Andok-vírust , amely a 2026 áprilisi megbetegedésekhez kapcsolható. A hantavírus kifejezés olyan, rágcsálók által hordozott vírusok csoportját jelöli, amelyek elsősorban az elszáradt rágcsálóürülékből a levegőbe kerülő részecskék belélegzésével jutnak az emberi szervezetbe – foglalta össze az Euronews május elején. Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) szerint a hantavírusok két súlyos megbetegedést okozhatnak. Az egyik a hantavírus okozta tüdőszindróma, amely súlyos légzési elégtelenséghez vezethet. A másik a veseszindrómával járó vérzéses láz, amely komoly szövődményeket okozhat. A betegség kezdeti szakaszában a hantavírus-fertőzést nehéz megkülönböztetni az egyszerű influenzától. A korai tünetek közé tartozhat a láz, a hidegrázás, az izomfájdalom és a fejfájás. A vírus azonban rövid időn belül súlyosabb állapotot idézhet elő. A hantavírus okozta tüdőszindróma esetében a tünetek a fertőződés után egytől nyolc hétig terjedő lappangási idő után jelentkeznek, és súlyos légzési nehézségekhez vezethetnek. A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ adatai szerint a hantavírus okozta tüdőszindróma az esetek mintegy 35 százalékában halálos, míg a veseszindrómával járó vérzéses láz halálozási aránya 1 és 15 százalék között mozog. Jelenleg nincs specifikus kezelés vagy gyógymód a hantavírus-fertőzésekre, a betegeket többnyire tüneti kezelésben részesítik. A korai orvosi ellátás jelentősen növeli a túlélés esélyét. Illusztráció: Unsplash.com