● news.bsdnet.hu

Az Európai Unió újabb, várhatóan június végén vagy július elején érkező szankciós csomagot készít elő Oroszországgal szemben, amelynek egyik fő célpontja Moszkva árnyékflottája lesz – írja aPolitico. A 21. szankciós csomag azokat a régi gyártású, átláthatatlan tulajdonosi hátterű tankereket venné célba, amelyekkel Oroszország továbbra is olajat szállít a világpiacra, megkerülve a nyugati korlátozásokat. A tervezett intézkedésekemellett orosz bankokat, pénzügyi intézményeket, hadiipari vállalatokat és olyan cégeket is érintenének, amelyek lopott ukrán gabona értékesítésében vesznek részt. Korábbi uniós szankciókmár több száz, az árnyékflottához kötött hajót érintettek, köztük olyanokat is, amelyeket uniós kikötőkből és tengeri szolgáltatásokból zártak ki. Brüsszelben azért látják időszerűnek az újabb szigorítást, mert uniós tisztviselők szerint az orosz gazdaság állapota a háború kezdete óta most a legrosszabb. Ezt már a Kreml sem igyekszik tagadni, bára hivatalos orosz statisztikák még próbálják leplezni, hogy válság lenne, de Vlagyimir Putyin elnök is többször beszélt arról, hogya gazdaság súlyos kihívásokkal küzd. Valdis Dombrovskis uniós gazdasági biztos állandósult inflációs sokkról beszélt, és azt hangsúlyozta, hogy sem a G7-es, sem a kétoldalú amerikai egyeztetéseken nem a nyomás enyhítése a cél. Az uniós logika szerint az olajbevételek további szűkítése növelheti a nyomást Vlagyimir Putyinon, hogy engedjen az Ukrajnával kapcsolatos békefeltételeiből. A csomag politikai értelemben is kiterjedtebb lehet a korábbiaknál, mert az uniós tisztviselők a magyar választások után új lendületet várnak, azok az intézkedések is felkerülhetnek a szankciók közé, amelyeket korábban Orbán Viktor kormánya blokkolt. Ezek között szerepelhetnekaz orosz ortodox egyház vezető tisztségviselői, köztük Kirill pátriárka elleni szankciók is, aki Putyin közeli szövetségese, és nyilvánosan támogatta az Ukrajna elleni inváziót. Felmerült az orosz hajók tengeri szolgáltatásokhoz való hozzáférésének tiltása is, amelyet eddig Málta és Görögország ellenállása fékezett. Az uniós érvelés szerint Ukrajna tárgyalási pozíciója az elmúlt egy évben erősödött, mivel a Politico által idézett tisztviselők a 90 milliárd eurós uniós hitelt, az újabb ukrán harctéri sikereket, a nagy hatótávolságú saját fegyvergyártást és a moszkvai május 9-i győzelmi ünnepségek megzavarásának pszichológiai hatását említették. Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő és Ursula von der Leyen bizottsági elnök a lap szerint nagyobb szankciós csomagot akar, miközben az európaiak egyre kevésbé várnak kizárólag Washingtonra: Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság az E3-formátumban próbálna visszakerülni az Ukrajnáról szóló tárgyalásokba, Norvégia pedig sürgetőnek nevezte Kijev védelmi és ellenállóképességének további támogatását. Címlapkép forrása: Contributor/Getty Images