● news.bsdnet.hu

Az önvezető járművek piaci térhódítása az elmúlt hónapokban jelentősen felgyorsult, amire jó példa, hogy az Egyesült Államokban az Alphabet leányvállalata,a Waymo már heti 500 ezer fuvart bonyolít le arobotaxijaival, és a cég nemrégegy 16 milliárd dolláros tőkebevonást is végrehajtott. A Tesla és az Amazon tulajdonában álló Zoox szintén szorosan követi a Google cégét a versenyben. Kínában a Baidu, a Pony.ai és a WeRide fejlődik hasonló ütemben, miközben Európa még mindig a rajtvonalnál ragadt. Ami Európa számára körvonalazódik, az a digitális és ipari gyarmatosítás egy teljesen új formája. Kínai és amerikai önvezető technológiák kínai járművekbe építve, amelyeket amerikai fuvarmegosztó platformokon üzemeltetnek. Ezek már idén megjelenhetnek az európai városokban – olvasható a tanulmánybana Les Echos cikke szerint. Clément Beaune, a Főbizottság vezetője szerint az európai innováció tipikus csapdája érvényesül: hiába vannak megvan a kompetenciák és a korai fázisú befektetések, a fejlesztések finanszírozása és a technológia skálázása rendre elmarad. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az önvezető járművek potenciálját nem szabad kizárólag a robotaxikra szűkíteni. Ha ugyanis csak ez az üzleti modell terjed el, a forgalom továbbra is rosszul optimalizált marad, mivel a járművek rengeteg üresjáratot tesznek meg. Mivel nincs szükség emberi sofőrre, az átlagos kihasználtság még a mai személyautókénál is alacsonyabb lehet, ami tovább rontaná a közlekedési rendszer hatékonyságát. Ezzel szemben komoly eredményeket lehetne elérni, ha az átlagos autókihasználtságot 1,6-ról 2,1 főre sikerülne emelni. Ez a lépés évi 125 millió tonna szén-dioxid-megtakarítást hozna Európa-szerte, ami olyan mértékű csökkenés, mintha 103 millió belső égésű motorral hajtott autót cserélnénk elektromosra, miközben mintegy 3600 milliárd eurónyi köz- és magánkiadást spórolnánk meg. A Főbizottság ezért egy olyan modellt vázol fel, amelyben az egyéni, a vegyes és a közösségi használat egymás mellett létezik, hasonlóan a szállásmegosztó piac működéséhez. Egy önvezető autó tulajdonosa például reggel munkába járna a járművel, napközben megosztaná azt más felhasználókkal, majd este visszakapná. Ennek megvalósításához a tanulmány mintegy tíz kísérleti területen javasolja "közfelügyelet alatt álló" autonóm járműflották telepítését. Emellett elengedhetetlen a közúti infrastruktúra újragondolása is a francia jelentés szerint, amely azt vázolja fel, hogy olyan csomópontokat és felszállópontokat kellene kialakítani, ahol az utasok úgy használhatnák az önvezető járműveket, mint egy buszt vagy a metrót. Az elképzelés lényege, hogy az önvezető autók a meglévő tömegközlekedési hálózatot egészítsék ki, ne pedig helyettesítsék azt. Mindehhez azonban elengedhetetlen a technológiai felzárkózás, ahol Európa különösen rosszul teljesít. A főbizottság két-három kiemelt európai szereplő köré koncentrálná a magántőkét, mivel ezeknek a vállalatoknak gyorsan van szükségük a piacról. A tanulmány szerint ezt rövid távon elsősorban nagyszabású közbeszerzéseken keresztül lehetne biztosítani. Az európai lemaradás legfőbb oka eddig az volt, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások nagyságrendekkel elmaradtak az amerikai és kínai szinttől. Thomas Matagne, a tanulmány szerzőjeszerint több százmillió, de akár milliárd eurós nagyságrendű tőkeinjekcióra lenne szükség ahhoz, hogy Európa érdemben visszatérjen a globális versenybe. Címlapkép forrása: Zeiss