● news.bsdnet.hu

A meghallgatáson Kapitány arról beszélt, hogy„egy kivéreztetett gazdaságot” kell újraindítani, amelyhez szerinte bizalomra, kiszámítható szabályokra, tisztességes versenyre és versenyképes energiaárakra van szükség. Az árrésstopról és a különadókról azt mondta: a piac akkor működik jól, ha minél kevesebb a beavatkozás, de a kivezetésnek szerinte „most még nincs itt az ideje”. A miniszterjelölt kiemelte A belgazdaság erősítését, a magyar ipar fejlesztését, az innovációt és a startupbarát környezetet szintén kulcsterületként nevezte meg. Kapitány szerint Magyarországnak nem „zebrákra”, hanem globális elismerésre képes „unikornisokra” van szüksége.Országos innovációs stratégiát is ígért, amelyben kiemelt szerepet kapna a mesterséges intelligencia. Energetikai kérdésekben több lábon álló ellátásról, hálózatfejlesztésről, energiatárolásról, a szélenergia nagyobb szerepéről és az energiahatékonyság erősítéséről beszélt. Paks II. kapcsán a finanszírozás, a költségek és a megvalósítási feltételek felülvizsgálatát ígérte, miközben a nukleáris energia szerepét továbbra is kiemeltnek nevezte. Lezárult Kapitány István meghallgatása az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottságában. A bizottság 12 igen szavazattal, 0 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett támogatta Kapitány István miniszteri kinevezését. A meghallgatás után Kapitány István külön kérdésekre válaszol. Az orosz olaj kapcsán Kapitány István arról beszélt, hogy a cél a több lábon álló, több forrásból biztosított beszerzés, a legmegbízhatóbb és legolcsóbb források megtalálásával. Hozzátette ugyanakkor: a modern gazdaság már nem feltétlenül a nyersanyagokról, hanem az emberi tudásról szól. A miniszterjelölt a vállalkozások adminisztrációs terheiről is beszélt.Szerinte Magyarországon ezek jóval magasabbak az uniós átlagnál: itthon egy vállalkozásnak mintegy 300 órát kell ezzel töltenie, míg az EU-átlag körülbelül 150 óra. A Mol kapcsán kiemelte, hogy jelentős regionális vállalatról van szó, de nem állami vállalatról. Mint mondta, bár van benne állami tulajdon, ez nem meghatározó. Ez nem a magyar állam feladata, és nem is a terve, hogy a Mol tevékenységét ilyen szinten befolyásolja. Ez a tulajdonosok, részvényesek feladata – fogalmazott Kapitány, aki a jövőben is jó együttműködésre számít a társasággal. Az Adria kőolajvezetékről azt mondta, jelentős források állnak rendelkezésre ezen az útvonalon is. Kapitány fontos területként emelte ki a kisebb települések infrastrukturális fejlesztését is.Szerinte ahhoz, hogy a községeket és az ott élő embereket is be lehessen kapcsolni a gazdaságba, meg kell teremteni a mobilitási lehetőségeket, amihez hazai és uniós forrásokra is szükség lesz. A vállalkozástámogatásokról szólva úgy fogalmazott: A túl könnyű pénz a verseny ellen is tud hatni. Szerinte nemcsak pénzt kell biztosítani a vállalkozásoknak, hanem tudást, felkészültséget és innovációt is. Azenergiatermeléskapcsán Kapitány arról beszélt, hogy Magyarország jelentős lépéseket tett a napenergia területén, ezt azonban nem követte megfelelő ütemben az áramhálózat fejlődése. A szélenergia szerinte eddig nem kapott elég hangsúlyt, a Tisza-kormány alatt azonban ez fókuszba kerülne, - "mivel a napenergiával jól kiegészítik egymást" - mondta Hozzátette: azt is meg kell oldani, hogy Magyarország ne óriási mínuszokban, negatív áron exportálja a villamos energiát külföldre, ezért az energiatárolásnak is kiemelt szerepe lesz. Paksi Atomerőmű üzemidőhosszabbításakapcsán elmondta, hogy az a cél, hogy ez megtörténjen. De egyelőre itt sem tudnak konkrétumot  mondani, hiszen a szerződések nagy része itt is titkos. de fontos eleme a hazai ellátásnak - mondta A miniszterjelölt elmondta, hogy országos innovációs stratégiát készítene az innovációs tárcával együtt, amelyben kiemelt szerepet kapna a mesterséges intelligencia. A miniszterjelölt szerint Magyarország ezen a területen le van maradva, ezért az AI és a digitális átállás kiemelt gazdaságfejlesztési kérdés lesz. Kapitány alakossági energiahatékonyságrólis beszélt. Szerinte bár az eddigi programok hasznosak voltak, a magyar otthonok állapota továbbra is annyira rossz, hogy ez kiemelt terület marad. Az árrésstop kapcsán úgy fogalmazott: akkor működik jól a piac, ha minél kevesebb a beavatkozás. „Mennyire lehet, az a cél, hogy hagyjuk működni a piacot" – mondta. Egy korábbi kérdésre válaszolva, miszerint "mi lesz az árréstoppal és a különadókkal" elmondta, hogy a folyamatosság elve alapján vizsgálják ezeket a területeket...az árrésstop és különadók kivezetésének most még nincs itt az ideje. Véleménye szerint erre azért sincs lehetőség egyelőre, mert "ez egy olyan gazdaság, ahol mindent titkosítottak.” Szerinte a többi európai országhoz képest rengeteg ilyen szerződés van Magyarországon, ezért ezeket alaposan meg kell vizsgálni és át kell nézni. Utána tudnak felelős döntést hozni. Kapitány István a kérdésekre válaszolva ismét a bizalom és a kiszámíthatóság fontosságát emelte ki. Úgy fogalmazott: Egy ország is egyfajta brand, amelyben vagy bízik a vásárló, vagy sem. A miniszterjelölt szerint a bizalom a gazdaság egyik alapfeltétele, és ez minden kontinensen ugyanígy működik. Hozzátette: a fő cél ezért a kiszámíthatóság megteremtése. Kapitány arról is beszélt, hogy Magyarország legnagyobb erőforrása a magyar emberek képessége, vagyis a humán erőforrás. A legfontosabb területek között, amelyeket első körben kezelni kell, a közlekedést, a lakhatást és az energetikát emelte ki - majd hozzátette: ezek után a zöld energia és a digitális átállás kerülhet fókuszba, hogy "Magyarország felkészüljön az új gazdasági korszakra". Véget ért Kapitány István nyitóbeszéde a Gazdasági és Energetikai Bizottság ülésén, a képviselők most kérdésekkel folytatják a meghallgatást. A bizottsági tagok többek között arról kérdezték a miniszterjelöltet, mi lehet a gazdasági siker kulcsa, illetve mely uniós források lehívása gyakorolhatja a legnagyobb hatást a magyar gazdaságra. Külön kérdés érkezett az árrésstop és a különadók jövőjéről is. Az egyik felszólaló azt kérdezte: Megmaradnak a különadók, és ha nem, akkor miből pótolják a kieső bevételeket? AGanz Ábrahám Programkapcsán a hazai innováció és a magyar tehetségek támogatása is előkerült. A képviselők arról érdeklődtek, mit tenne a kormány annak érdekében, hogy több innováció szülessen Magyarországon, illetve reálisnak tartja-e a gazdasági növekedést már 2026-ban. Energetikai kérdésekből sem volt hiány: szóba került a Barátság kőolajvezeték korábbi problémája, Magyarország gazdasági potenciálja és a Mol helyzete. A belgazdaság megerősítése nélkül nincs gazdasági növekedés – mondta Kapitány István a Gazdasági és Energetikai Bizottság meghallgatásán. A miniszterjelölt szerint a magyar ipar fejlesztése mellett kiemelt szerepe lesz az innovációnak, astartupbarát környezetnekés a Ganz-programnak. Úgy fogalmazott: Nem zebrákat, hanem unikornisokat akarunk látni. Kapitány szerint globális elismerésre képes magyar vállalkozásokra van szükség, amire az észt és a cseh példák is mintát adhatnak. Hozzátette: a kisebb cégeket is fel kell készíteni, miközben nagy probléma, hogy Magyarországon nincs valódi versenyhelyzet. A turizmus kapcsán arról beszélt, hogy azágazat a jövőben nagyobb súlyt kaphat a minisztériumon belül, stratégiai irányítással. Külgazdasági téren Kapitány szerint „minőségi változásra” van szükség, nem pusztán mennyiségire. A magyar beszállók és a hazai tudás erősítése kerülne fókuszba, különösen a kkv-kon keresztül. Az európai piac továbbra is meghatározó marad, "de Magyarország nyitott gazdaságként a világ minden tájáról vár üzleti partnereket, amennyiben azok megfelelnek az elvárt feltételeknek". Az energiaügyet Kapitány a versenyképesség egyik kulcsterületének nevezte. Szerinte több lábon álló energetikára van szükség: energiatárolásra, hálózatfejlesztésre, átlátható nukleáris iparra és a költségek csökkentésére. A miniszterjelölt arról is beszélt, hogy felül kell vizsgálni Paks II. finanszírozását, költségeit és megvalósítási feltételeit, miközben a nukleáris stratégia továbbra is kiemelkedő szerepet tölt be a magyar energiaellátásban. Kapitány szerint az energiaszegénység is komoly probléma Európa közepén. A tervek között említette a rezsicsökkentési limit megemelését, a szociális tűzifaprogram erősítését, valamint az energiahatékonysági beruházásokat. Magyarország nyitott, exportorientált gazdaság, ezért a gazdasági teljesítmény szorosan összefügg az energiaárakkal – erről beszélt Kapitány István a Gazdasági és Energetikai Bizottság meghallgatásán. A miniszterjelölt hozzátette, hogy korábban ezek a hatáskörök három minisztérium között oszlottak meg, az új struktúra viszont azt biztosítja, hogy a gazdasági és energetikai stratégiák egymást kiegészítve, összehangoltan működjenek. Úgy fogalmazott: Igazából egy kivéreztetett gazdaságról beszélünk. Kapitány szerint a beruházások 2022-höz képest 20 százalékkal estek vissza. Hozzátette: programjuk nemcsak növekedést ígér, hanem azt is megmutatja, miből akarják ezt finanszírozni. Ennek egyik fő forrásaként az uniós pénzek hazahozatalát említette. Mint mondta, a tárgyalások már megkezdődtek, és 10,4 milliárd euró augusztus 31-ig lehívható. A miniszterjelölt szerint ezeket a forrásokat a magyar közlekedés, a lakhatás és az energiaipar szolgálatába állítanák. Elindulunk egy úton, ami nem lesz rövid – fogalmazott. Kapitány István rövid szakmai bemutatkozásával kezdődött a Gazdasági és Energetikai Bizottság meghallgatása. Egy bizonyos pályafutás után az ember kötelessége, hogy a hazáját szolgálja – mondta a miniszterjelölt. Kapitány a szakmai programjára rátérve arról beszélt, hogy a gazdaság beindításának kulcsa a bizalom, befektetői és lakossági oldalon egyaránt.Szerinte a politikusok feladata az, hogy ezt a bizalmi környezetet megteremtsék.Úgy fogalmazott: az elmúlt évek tapasztalata ezzel szemben más volt, a korábbi kormány gazdasági vezetése „rossz gazdája volt az országnak”. Kapitány szerint a kiindulópont az, hogy kiszámítható szabályokra, tisztességes versenyre és a korrupcióval szembeni zéró toleranciára van szükség. Hozzátette: ennek nagyon fontos része a versenyképes energiaárak megteremtése is. Hétfőn tartják az Országgyűlés szakbizottságaiban a Tisza Párt miniszterjelöltjeinek meghallgatásait, amelyek a kormányalakítás utolsó formális parlamenti állomásai közé tartoznak. A sűrű menetrend reggel 8-kor indul, a Portfolio pedig élőben, a helyszínről tudósít. Az egyik legizgalmasabbnak a Gazdasági és Energetikai Bizottság ülése ígérkezik, ahol Kapitány Istvánt, a gazdasági és energetikai terület miniszterjelöltjét hallgatják meg.