● news.bsdnet.hu

Az NVIDIA az idei Computexen leleplezte az RTX Spark nevű fejlesztést, amely egy Windows operációs rendszerhez tervezett, AI-ra szabott platform. A szó legszorosabb értelmében nem beszélhetünk új hardverről, mert az alapját a GB10 Superchip adja. Ezt a cég kooperációban fejlesztette a MediaTekkel, ugyanis a tokozásán két lapka található, 600 GB/s-os, memóriakoherens C2C interfésszel összekötve. A GPU chipletet biztosítja az NVIDIA, amelyben a fabric interfész mellett 6144 CUDA magot tartalmazó, 24 MB-os L2 gyorsítótárat használó, Blackwell architektúrájú grafikus vezérlő található az NVDEC és NVENC nevű dekódoló- és kódolómodulok mellett. A CPU chiplet azonban a MediaTek fejlesztése, és itt lelhető fel a 256 bites, LPDDR5X-es memóriavezérlő, a 20 darab ARMv9.2-es processzormag, két darab tízmagos, Cortex-A925-ös és Cortex-A725-ös klaszterre osztva, a melléjük társított 16-16 MB-os, azaz összesen 32 MB-os L3, illetve egy 16 MB-os, rendszerszinten megosztott gyorsítótárral. A 12 darab PCI Express 5.0-s és öt darab 4.0-s sáv mellett az egyéb I/O interfészek is ebbe a chipletbe kerülnek, ahogy az NVIDIA által fejlesztett kijelzőmotor is. Megjegyzendő, hogy a két chiplet összeköttetés öt darab PCI Express 5.0-s sávot használ. [+] Az NVIDIA hivatalos specifikációt nem közölt, ami azért van, mert a tényleges megjelenés majd ősszel várható, ekkor kerülnek piacra az RTX Spark platformra épülő notebookok és asztali PC-k. Annyit viszont már most elárultak a gyártók, hogy a teljes értékű kiépítés mellett többféle konfiguráció lesz. Hogy konkrétan mennyi az még nem tiszta, de annyit megtudtunk, hogy az N1X kódnevű variáns a teljes értékű változat, ami mellé készül egy N1 verzió. Utóbbi megfelezi, azaz 128 bitessé teszi a memóriabuszt, illetve a processzormagok és a multiprocesszorok száma is jelentősen kevesebb lesz. Elvileg itt fizikai eltérés van, konkrétan készültek kisebb verziók a CPU és GPU chipletekből, ami azért fontos, mert a teljes kiépítésű GB10 Superchip nagyon drágán gyártható, így az erre épülő notebookok is zömében 3000 dollárnál drágábbak lesznek, viszonylag sok memóriával, viszont a kisebbik kiadás már a 1500-2500 dollár közötti árszintet célozza meg. Szintén megtudtuk, hogy a támogatott memória tekintetében az N1X variáns 128 GB-ot is kezel, míg az N1 verziónál a felső határ 64 GB. Ez fizikai korlát, egyszerűen kétszer szélesebb buszra kétszer több memóriát lehet használni. Az NVIDIA kötelezi az LPDDR5X memórialapkák alkalmazását, de a sebességüknél szabad kezet kapnak a partnerek, tehát nem szükségszerű a leggyorsabb és legdrágább megoldásokat rendelni. Erre vonatkozóan majd később lesznek tényleges specifikációk, így a memória-sávszélesség is ekkor derülhet ki. A platform képességeit tekintve az RTX Spark nagyrészt épít a Microsoft Windows on ARM törekvéseire, vagyis azokat a rendszereket használja, amelyeket a Qualcomm is elér az ARM-ra natívan nem lefordított programok futtatására. Emiatt pontosan ugyanazokkal a limitációkkal szembesülnek. Amíg azonban a Qualcomm elsődlegesen átlagos felhasználást céloz, addig az RTX Spark fő célterülete az AI feladatok lokális futtatása. Ilyen formában a platform inkább a professzionális igényeket célozza meg, kiemelten figyelve az AI ügynökök privát bevetésére. Ehhez készült is egy OpenShell futtatási környezet, ami felügyeli, hogy ezek az AI ügynökök ne férjenek korlátlanul hozzá az adott számítógéphez. Az NVIDIA szerint az RTX Sparkkal a 120 milliárd paraméterrel rendelkező LLM-ek lokális futtatása is lehetséges az AI ügynököknek, akár egymillió tokenes kontextusablakkal. A platform játékokat is képes kezelni, viszont itt a tipikus Windows on ARM limitek megvannak, így azok a modern programok nem indíthatók el, amelyek csaláselleni védelme nem kapott natív ARM portot. Az x86/AMD64-es alkalmazások emulációja viszont jellemzően jól működik ARM-on, a hatékonyság ugyan nem a legjobb, de a futtatással nem szokott gond lenni. [+] A célzott szegmens miatt valószínűleg általánosan az kevésbé érintik majd az NVIDIA-t a Windows on ARM jellemző problémái, amelyek nagyrészt leszűkültek pár területre. Többek között irodai szinten gondot szokott jelenteni, hogy némelyik USB-s periféria nem kap ARM-ra szabott meghajtót, illetve a nyomtatóknál és szkennereknél is lehetnek problémák. Az RTX Spark azonban a képességei miatt is célzottan AI platform, kicsi a valószínűsége, hogy általános irodai környezetben bevetnék. Ami esetleg érintheti az NVIDIA-t, az a játékokkal kapcsolatban a régi videojáték-motorok egy specifikus helyzete, ahol előfordulhat, hogy egy adott cím az emuláció miatt DLL inkompatibilitásba fut. Ez azért történik meg, mert amikor az alkalmazást írták, még nagyon nem volt szó arról, hogy egyszer majd lesz egy x86/AMD64-en kívüli világ is a Windows operációs rendszeren belül. Sajnos bizonyos felépítésű rendszereket a Microsoft emulációs rétege a Windows működésének alapvető szabályai miatt nem tud kezelni, és tipikusan ide tartoznak azok a játékok, amelyek nagyon erőteljesen építkeznek az egyes régi middleware-ekre, amelyek legjobb esetben is nagyon erőteljes sebességcsökkenés mellett futnak, ha nem omlik közben össze az alkalmazás. Ez azonban a modern játékokra egyáltalán nem jellemző, így ez a jelenség csak azokat érintheti, akik szeretnek egy-egy klasszikus címet időről-időre elővenni, esetleg moddolni. Az RTX Spark platformra több cég is épít majd notebookot köztük az ASUS, a Dell, a HP, a Lenovo, az MSI, illetve később az Acer és a Gigabyte is. Emellett készül új Microsoft Surface modell. Az NVIDIA egyelőre konkrét teljesítményadatokról nem beszélt.