● news.bsdnet.hu

A Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége, azaz a Gabonaszövetség 35 éves jubileumi rendezvényén mindhárom tagozat értékelte a gabonapiaci helyzetet, és vázolta elképzeléseit a teendőkről. Berkes Gábor, a Gabonaszövetség és azon belül a Kereskedők Tagozatának új elnöke az Agroinform kérdéseire is válaszolt. Berkes Gábor közgazdászként végzett, pályafutását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál kezdte, majd 2008-ban csatlakozott az akkori Agrograinhez, amely később a Cargill része lett. Dolgozott Lengyelországban, ahol a Cargill ellátási láncának vezetőjeként irányította a gabona-, olajosmag- és inputkereskedelmet az országban, jelenleg pedig a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója és a kelet-európai régió gabonakereskedelmi vezetője. A szakember hangsúlyozta: a Gabonaszövetség továbbra is szakmai alapon, politikai befolyástól függetlenül kíván működni. A kormányváltásban pedig nagy lehetőséget lát arra, hogy valódi párbeszéd legyen a Gabonaszövetség és a szakpolitika között: – ajánlotta a figyelmébe a szakvezetésnek a Gabonaszövetséget az elnök. A gabonakereskedő álláspontja szerint annál jobban működik a piac, minél kevesebb szabályozás befolyásolja. Berkes Gábor utalt Bóna Szabolcs agrárminiszterre, aki jelzete: bár visszaállították az ukrán termékek behozatali tilalmát, ez csak rövid távon megoldás, hosszabb távon a minőség oldaláról kell megfogni mindenféle import terméket, és nekünk is a minőség terén kell versenybe szállnunk. Berkes Gábor – Fotó: Agroinform Berkes Gábor előadást is tartott, amiből kiderült, hogy az élelmiszer-biztonság, a fajtaválasztás, a termesztéstechnológia, a tárolástechnika és a logisztika terén is lennének javaslataik. A raktározás képzést éppúgy fontosnak tatja, mint azt, hogy jóval kevesebb, de a piaci igényekhez igazított búzafajtát termeljen az ország. Ugyanakkor rámutatott néhány hiányosságra a szövetség működésében is: több digitális kommunikáció szükséges a nyilvánossággal, hogy szélesebb körben is bemutassák a szövetség céljait és működését. Az üzleti életben pedig a digitalizáció fokozására lenne szükség. Példaként említette, hogy Elismerte, hogy a szövetségnek élen kellene járnia a digitális megoldások bevezetésében. Szóba hozta a gabonamérlegek pontatlanságát is, amit nagyobb szakmai együttműködéssel lehetne hitelesebbé tenni. Kritikával illette ugyanakkor a MÁV vasúti rakodófoglalási rendszerét,  aminek a rossz működésén az ország egész agrártársadalma sokat veszít. Ennek megoldását minisztériumi szinten kell kezdeményezni. Csavajda Zsolt – Fotó: Agroinform A takarmányipar helyzetéről Csavajda Zsolt, a Takarmánygyártók Tagozatának alelnöke beszélt. Elmondása szerint a magyar takarmány ipar évente mintegy 4 millió tonna terméket állít elő, miközben az állattenyésztés költségeinek jelentős részét ez az ágazat viseli. A szakember szerint a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt érezhetően áthelyeződik az állatifehérje-előállítás Nyugat Európából a középkelet-európai térségbe, ami bizakodásra adhat okot. Magyarországon a csirkehústermelés az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett. Ugyanakkor a takarmányipar előtt komoly kihívások áll. Csavajda Zsolt szerint az Európai Unió fenntarthatósági és zöld előírásai jelentős adminisztratív és pénzügyi terheket rónak az ágazatra. – mutatott rá a szakember. A takarmányipar szereplői ugyanakkor sérelmezik, hogy válsághelyzetek esetén – például madárinfluenza vagy száj- és körömfájás járvány idején – az ágazat gyakran kimarad a támogatásokból, miközben a gazdasági veszteségek jelentős részét viseli. Csavajda Zsolt arra is rámutatott, hogy bizonyos alapanyagok tekintetében erősen függünk a kínai beszállításoktól, ami veszélyeket rejt. Lengyel Tamás – Fotó: Agroinform Lengyel Tamás  a Malomipari szövetség képviseletében szólalt fel, amely a hazai malmok 91%- át képviseli. Véleménye szerint szakadozott az értéklánc a magyar agráriumban, azaz a nemesítők, a termelők, a kereskedők és a malmok nem hangolták eddig össze tevékenységüket, ami elégedetlenséget szülhet mindegyik fél számára. – fogalmazott a szakember. Malmi szempontból nem a búza származása a lényeges, hanem az adott genetika alkalmazkodási képessége a jelenlegi időjárási körülményekhez, a minőségi paraméterei és a piaci versenyképessége. Ezért szerinte az EU tagállamaiból érkező, ellenállóbb fajták térnyerése vérható. A szakember rámutatott arra is, hogy nem várható a belföldi lisztfogyasztás bővülése, ezért növekedési lehetőséget elsősorban az exportpiacokban lát . A Malomipari szövetség célja a magyar liszt nemzetközi pozíciójának megerősítése annak érdekében, hogy az ismét egyedi márkaként jelenjen meg a nemzetközi piacon. A Gabonaszövetség azt is leszögezte, hogy tisztában van a nehéz klimatikus és gazdasági helyzettel. A háborús konfliktusok, a klímaváltozás és az európai gazdaság gyengülése egyszerre nehezítik a termelők, a feldolgozók és a kereskedők helyzetét. A függés kölcsönös: vigyázzunk egymásra! Indexkép: Agroinform.