● news.bsdnet.hu

Kotroczó Róbert, az RTL hírigazgatója szerint a magyar nyilvánosság állapota alapvetően megváltozott az elmúlt 25 évben. Úgy látja, míg a kereskedelmi televíziózás indulásakor a BBC-s újságírói elvek még mindenki számára követendő mintát jelentettek, ma a médiapiac egy jelentős része már nem is törekszik a kiegyensúlyozottságra. Az RTL nem tartozik az utóbbiak köréhez. Erről Simon Krisztián, a Marketing&Media főszerkesztője beszélgetett vele a lap szakmai konferenciáján. A beszélgetés elején Simon Krisztián arra kérdezett rá, hogy Kotroczó Róbert milyen osztályzatot adna a 25 évvel ezelőtti televíziós hírszolgáltatás kiegyensúlyozottságára. Az RTL hírigazgatója szerint akkori önmaguknak is egyértelműen jelest adnának. „Magunknak igen. Egyébként a TV2-n is egész jó volt” – mondta Kotroczó, hozzátéve: akkoriban a BBC-s elveket mindenki követendőnek tartotta Magyarorországon. Bár ezek szerinte mindig is egyfajta ideális célt jelentettek, a szerkesztőségek legalább megpróbáltak megfelelni nekik. „Ma meg nem cél ” – fogalmazott. A hírigazgató szerint mára a magyar nyilvánosság egyik legfontosabb szereplője, a közszolgálati média teljesen feladta a kiegyensúlyozottság elvét. Úgy látja, a hírközlésük egyoldalúvá vált, és ennek nem lett valódi következménye. „ Az NMHH sem olyan szigorral nézegeti, és nem is bünteti meg őket ezért senki” – mondta. Szerinte a közszolgálati média működéséből egyszerűen kivették a kiegyensúlyozottságot, ezt a mintát pedig más szereplők is átvették. Kotroczó szerint a kiegyensúlyozottság nem pusztán ízlés vagy nézőpont kérdése. Bár szerinte sok irányból lehet vizsgálni, van objektív mércéje is: tartalomelemzéssel meg lehet nézni, hogy egy hírműsor témái mindig ugyanahhoz a párthoz, ugyanahhoz a politikai napirendhez kötődnek-e. „Ha igen, akkor az nyilvánvaló pártpropaganda. Régen a magyar sajtóban ezt pártsajtónak hívták” – mondta. Hozzátette: önmagában a pártsajtó létező műfaj, nem is feltétlenül kell szégyellni, de akkor nevén kell nevezni. Sajtóról szerinte akkor beszélhetünk, ha különböző pártok napirendjei is megjelennek a hírekben. Az RTL működéséről azt mondta: a csatornánál saját kontrollrendszer is működik. Egy külső cég havonta méri a hírműsorok arányosságát, és a szerkesztőségben nyilvánosan rögzített elvek alapján dolgoznak. Nem választási időszakban a cél az, hogy a hírekben 60 százalékban kormányzati, 40 százalékban ellenzéki tartalom jelenjen meg, választási időszakban pedig ez az arány 50-50 százalékra változik. A beszélgetésben szóba került az is, hogy ki felügyelhetné egységesen a kiegyensúlyozottságot a magyar médiapiacon. Kotroczó szerint erre elvileg a médiahatóság lenne hivatott, de úgy látja, a jelenlegi gyakorlatban a szabályszegéseknek nincs valódi következményük. „Ez azok közé a dolgok közé tartozik, amelyeknek nincs következménye Magyarországon” – fogalmazott. A hírigazgató szerint a politika részéről mindig is természetes volt a média kritikája, de az újságírás lényege éppen az, hogy ennek ne akarjon megfelelni. Mint mondta, az RTL 1997-es indulásakor született egy szakmai-etikai kódex, amelynek alapelvei 25 év alatt sem változtak. A kódex ma részletesebb, mint korábban, de a logikája ugyanaz: e llenőrizni kell a forrásokat, több helyről kell megerősíteni az információkat, és vitás ügyekben minden érintett felet meg kell kérdezni . Kotroczó szerint ezért tud az RTL ugyanazzal a szemlélettel működni, függetlenül attól, milyen kormány van hatalmon. A politikai befolyásolási kísérletekről szólva azt mondta: utasítások nem érkeznek hozzájuk, kérések viszont természetesen vannak. Szerinte egy párt vagy kormányzat részéről érthető, hogy próbál kapcsolatot tartani és kéréseket megfogalmazni, de ezek kezelésére a vállalat menedzsmentje hivatott. A hírszerkesztőségben dolgozó újságírókhoz ilyen nyomás nem jut el. Arra a kérdésre, hogy a szerkesztőség független-e házon belül, Kotroczó egyértelműen válaszolt: igen. Elmondása szerint az RTL-nél, az RTL Csoportban és a Bertelsmann-nál is alapvető szabály, hogy a menedzsment nem szólhat bele a hírszerkesztőség működésébe. „Nekem valószínűleg jelentenem kéne, ha bele akarna szólni valaki a működésünkbe. Nincs ilyen” – mondta. A beszélgetésben előkerültek azok a sajtóhírek is, amelyek időről időre az RTL esetleges NER-közeli kapcsolatairól szólnak. Kotroczó erre úgy reagált: 25 éve dolgozik az RTL-nél, és szinte a kezdetektől hallja a találgatásokat arról, hogy a csatornát hamarosan eladják. A szerkesztőségben ezeken a híreken inkább mosolyogni szoktak. Szóba került az is, hogy két korábbi RTL-es munkatárs is kormányszóvivő lett. Kotroczó szerint ilyen esetben nincs egyenes visszaút a hírszerkesztésbe. Aki politikai szerepet vállal, az a „másik oldalra” kerül, és független újságíróként nem térhet vissza. Ugyanakkor szerinte az is jelzésértékű, ha egy politikai szereplő egy televíziós szerkesztőségből választ szóvivőt. Ezt részben elismerésnek tartja: szerinte azt mutatja, hogy az adott szerkesztőség nem hozta méltatlan helyzetbe a munkatársait, és szakmailag felkészült emberek dolgoztak ott. A TV2-vel és az MTVA-val való szakmai kapcsolatról Kotroczó azt mondta: ő kifejezetten kerülte azokat a helyzeteket, amelyekben akár egy közös fotóra is kerülhetett volna a TV2 hírigazgatójával. Mint mondta, e-mail-váltásuk sem volt soha, mert egyszerűen más műfajban dolgoznak. Felidézte a 2017-es Media Hungary konferenciát is, ahol arról beszélt, hogy vannak újságírók és vannak propagandisták. Akkor, mint mondta, „rengeteg hideg tekintet” meredt rá, mert a nyilvánosságban még kevésbé volt kimondva ez a különbségtétel. Azóta sem vett részt azon a rendezvényen, mert továbbra is úgy gondolja: nem kell úgy tenni, mintha az újságírók és a propagandisták ugyanarról a szakmáról beszélgetnének. „Nem kell ennek a két társaságnak úgy csinálni, mintha az újságírásról beszélgetnének” – fogalmazott. Kotroczó szerint a politikai vagy kormányzati kommunikáció önmagában legitim szakmai terület, de azt annak kell nevezni. A problémát abban látja, amikor politikai kommunikációs szereplők újságíróként jelennek meg, és úgy próbálnak tanácsokat adni a szakmának. A magyar újságírás általános helyzetéről ennek ellenére optimistán beszélt. Szerinte az elmúlt 25 évben ugyan sok korábbi műhely eltűnt vagy átalakult, de közben létrejött számos internetes szerkesztőség, amelyek nagyon jó munkát végeznek. Úgy látja, sok tehetséges újságíró megtalálta a helyét, és az RTL-hez is újra érkeznek fiatalok. „Nagyon optimista vagyok. Nagyon sok jó újságíró van, és hozzánk is jönnek újra fiatalok, úgyhogy van remény” – mondta. A beszélgetés végén az RTL hírműsorainak nézettsége is szóba került. Kotroczó szerint nem szabad pusztán abból következtetni egy híradó szerkesztési elveire, hogy mikor milyen típusú hírek kerülnek adásba. Az RTL-nél szerinte a nézői szokásokat is figyelembe veszik: azért is kerülhet később politikai tartalom a híradóba, mert akkor nézik a legtöbben, így nagyobb az elérés. Beszélt arról is, hogy jelenleg jogszabály korlátozza a hírműsorok hosszát: hétköznap nem lehetnek 45 percnél hosszabbak. Szerinte ha ezt a szabályt módosítanák, az RTL akár hosszabb híradókat is készíthetne, amikor a közéleti helyzet ezt indokolja. Példaként Magyar Péter első kormányzati interjúját említette, amelyet az RTL-nek adott. Kotroczó szerint ez nagy megtiszteltetés volt a csatorna számára, és a nézettségi adatok is azt mutatták, hogy a közönség végignézte az interjút, miközben a hosszabb interjúkkal előfordult már, hogy az első 7 perc után leeesett a nézettség. Ezt fullra végignézték. A hírigazgató szerint ez is bizonyítja, hogy a nézőknek továbbra is van igényük a politikai és közéleti tartalmakra. Mint mondta, az RTL ebben a helyzetben is ugyanazt tekinti feladatának, mint indulásakor: Ellenőrzött, több oldalról megerősített, kiegyensúlyozott hírszolgáltatást nyújtani.