● news.bsdnet.hu

2025-ben az Európai Unióban a 20 és 64 év közötti teljes és részmunkaidős foglalkoztatottak tényleges heti munkaideje átlagosan 35,9 óra volt a főállásukban, ami csökkenést jelent a 2015-ös 36,9 órához képest. Az uniós országok között azonban igen jelentős eltérések láthatók a ledolgozott órák számában. A leghosszabb munkaheteket Görögországban mérték, ahol az emberek átlagosan heti 39,6 órát dolgoztak. Bulgária és Lengyelország egyaránt 38,7 órával szerepel a lista élmezőnyében, míg Litvániában 38,4 órás átlagot regisztráltak. A másik végletet Hollandia képviseli, ahol mindössze 31,9 órás volt az átlagos munkahét, de Dánia és Németország esetében is csupán 33,9 órát, Ausztriában pedig 34 órát dolgoztak átlagosan a munkavállalók egy héten. Az alábbi ábra jól szemlélteti az országok közötti különbségeket: A foglalkozások között is komoly különbségek rajzolódnak ki. Az EU-ban a legtöbbet a szakképzett mezőgazdasági, erdészeti és halászati munkavállalók dolgozták, átlagosan heti 42 órát. A vezetők heti 40,6 órát, míg a fegyveres testületeknél dolgozók 39,4 órát töltöttek munkával. Ezzel szemben a legrövidebb munkaheteket az egyszerű foglalkozású munkavállalóknál mérték, akik átlagosan heti 31,8 órát dolgoztak. Az irodai és ügyviteli dolgozók átlagosan 34 órát, a szolgáltatási és értékesítési területen dolgozók pedig átlagosan 34,5 órát töltöttek munkával egy héten. Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni! A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek , ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás . Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben , illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x) Az adatokon jól látszik az a tendecia, hogy Kelet-Európában általában hosszabb munkahetekkel találkozni, mint Nyugat-Európa fejlettebb országaiban – és ez már évek óta így van. Ennek egyik oka, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás jóval elterjedtebb ezekben az országokban. A KSH adatai szerint Hollandiában 2024-ben ezen foglalkoztatottak aránya több mint 42 százalék volt, Ausztriában és Németországban körülbelül 30 százalék, Dániában pedig majdnem 27 százalék. Ezzel szemben Kelet-Európában sokkal kevésbé jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás: Görögországban, Bulgáriában és Lengyelországban 7 százalék alatti (Bulgáriában alig másfél százalék). Érdekes, hogy miközben az unióban lassan, de folyamatosan csökken az átlagos munkaidő, egyre több vita zajlik a négynapos munkahét bevezetéséről. Emellett több országban a munka-magánélet egyensúlya és a dolgozók mentális egészsége is fontos szempont lett a munkaerőpiacon.